Idén is a Magvető Kiadó kapta meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) Év kiadója díját, amelyet vasárnap, a XVIII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál zárónapján adtak át. Idén tizenegyedik alkalommal adták át az MKKE szakmai díjait, az egyesülés tagjai ezúttal is titkos szavazással határoztak a legjobbakról. 

Az Év kiadója díjat Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó igazgatója vett át Barna Imrétől, az MKKE elnökétől, valamint Zentai Péter Lászlótól, az egyesülés igazgatójától. A második helyezett a Kossuth kiadó lett, a harmadik pedig a Kalligram Könyv- és Lapkiadó. (Tavaly is a Magvető nyert a megosztott második Európa Kiadó és Kalligram, valamint a General Press előtt.) 

Az Év könyvesboltja elismeréseket idén másodszor adták át. A legjobb fővárosi boltnak a Párizsi Nagyáruházban működő Alexandra könyvesház bizonyult, a második az Írók boltja lett, a harmadik pedig a budai Rózsakert bevásárlóközpont Líra könyvesháza. Az Év vidéki könyvesboltja - akárcsak tavaly - a váci Líra könyvesház lett, megelőzve a szegedi Líra Fókusz könyvesházat és az esztergomi Babits Mihály könyvesboltot. 

Szintén vasárnap a könyvfesztiválon adták át a Budai-díjakat, amelyeket az oktatást, nevelést leginkább segítő könyvért, illetve hangzóanyagért évente ítél oda a II. kerületi önkormányzat. Idén már kilencedik alkalommal volt díjkiosztó; a Budai-díjjal pénzjutalom nem jár, a díjazottak Szalay Pál II. kerületi képzőművész szobrait vehették át. 

A hagyományos, nyomtatott könyvek közül Őri Vilma Magyar értelmező szótár diákoknak című műve (Tinta Könyvkiadó) kapott Budai-díjat. A hangzó médiumok közül a Kossuth kiadócsoport Irodalmi fülbevaló sorozat Örkény István meselevelek című darabja Mácsai Pál tolmácsolásában lett Budai-díjas.

A seregszemlére több mint hatvanezren váltottak jegyet vasárnap kora délutánig, és mint az igazgató elmondta:  külön öröm, hogy minden eddiginél több tizennyolc év alatti látogatott ki a Millenárisra. Zentai Péter László úgy vélte, rendkívül pozitív üzenete volt az európai uniós díszvendégségnek. „Gáláns vendéglátók voltunk, igényes standot építettünk a külföldi vendégeknek, amit az is jelez, hogy mind a 26 ország elfogadta a meghívásunkat, két, esetenként három írót is delegálva Budapestre” – fogalmazott Zentai Péter László, kiemelve, mindegyik alkotó úgy érkezhetett Budapestre, hogy új, magyar nyelvű kötete várta. Szerinte ez utóbbi jól érzékelteti a magyar könyvkiadás nyitottságát, az európai újdonságok iránti érdeklődését. Az igazgató megemlékezett az Európai Ars Poetikák című irodalmi gáláról is, amely telt házzal futott.

Zentai Péter László emlékeztetett, nagy sikert arattak a fesztivál díszvendég írójához a világhírű, svéd Per Olov Enquisthez kapcsolodó programok, de könyvszakmai szempontból kiemelkedő jelentőségű volt az idén először az európai kiadók számára meghirdetett ösztöndíjprogram is. „Közel egytucatnyi, az európai könyvkiadást meghatározó kiadók vezetői, szerkesztői voltak jelen, akiknek sikerült ráirányítani a figyelmét a kortárs magyar irodalom újdonságaira, ami remélhetőleg megsokszorozza a magyar művek iránt mutatkozó fordítói érdeklődést” – tette hozzá.

A fesztivál három és fél napja alatt zajló több mint 300 program közül az igazgató kiemelte a diákok számára meghirdetett jelmezes versenyt, mint fogalmazott, a frankfurti könyvvásáron ellesett ötlet Budapesten továbbfejlődött, az iskolások nemcsak beöltöztek kedvenc irodalmi hősüknek, hanem elő is adták az adott művet. „Egészen távoli iskolákból is érkeztek gyerekek, reméljük, jövőre még többen jelentkeznek majd” – vélekedett.

A könyvszakmai programokról Zentai Péter László elmondta, rengeteg téma került terítékre, a digitalizációtól a Márai-programon át egészen a szerzői jogi, műfordítói konferenciákig. „A problémák egy része olyan, amely nem oldódhat meg egyetlen találkozón. Volt, ahol nagyon komoly viták generálódtak, ezekről érdemes lesz további konferenciákat szervezni” – tette hozzá.