Ha igaz, amit a Német Szövetségi Ügyészség állít, hogy a Német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (Bundesnachrichtendienst – BND) egykori vezetője, August Hanning, aki 2005 és 2009 között belügyi államtitkárként is szolgált, titkos iratokat adhatott el külföldi országok képviselőinek, akkor kijelenthetjük, hogy a hidegháború óta nem rázta meg ennyire súlyos kémbotrány Németországot.
A potenciális vásárlók között Kínát és Azerbajdzsánt emlegetik, ugyanakkor tény, hogy a Hanning ellen jelenleg kémkedésért és hazaárulás kísérletéért indítottak eljárást, a kísérletből azonban a nyomozás folyamán előkerülő további bizonyítékok hatására könnyen válhat befejezett cselekmény.
A Frankfurter Allgemeine Zeitungnak (FAZ) nyilatkozva annyit Hanning ügyvédje is elismert, hogy védence birtokában titkosított dokumentumok voltak, azt azonban tagadta, hogy ezeket Hanning külföldi hírszerző szerveknek adta volna tovább.
Az már most látszik, hogy a BND ebből nem tud jól kijönni, hiszen nem csak Hanning érintett a botrányban, hanem az őt a vádhatóság szerint belülről segítő Manfred Dankesreiter is. Dankesreiter Hanning irodavezetője volt 2005-ig a BND-nél, majd elkísérte ugyanezen minőségben főnökét a belügyi tárcához, ahonnan Hanning távozását követően visszatért a hírszerzéshez, ahol lényegében a mindenkori elnök irodavezetőjeként szolgált egészen a 2026. márciusi nyugdíjazásáig.
Hanning és Dankesreiter lebukása ráadásul nem egészen négy évvel azt követően történt, hogy letartóztatták a BND egy másik tisztjét, Carsten Linkét, akit azzal vádolnak, hogy az orosz hírszerzésnek adott át titkos anyagokat. Linke, Hanninghoz hasonlóan tagadja a terhére rótt vádakat, ítélet pedig még nem született az ügyében.
