Mit tudunk most a klímatörvény előkészítéséről, volt egyeztetés a civilekkel?
Várjuk, hogy társadalmi egyeztetésre bocsássák. A kormányzat korábban úgy nyilatkozott, hogy még az őszi parlamenti ülésszak alatt meg szeretnék vitatni, és a novemberi COP-ra időzítve el is fogadni. Ha viszont majd kikerül társadalmi egyeztetésre, nagyon fontos lenne, hogy mindenki – a gazdasági szereplők is – megragadja a lehetőséget a hozzászólásra, és erre hagyjanak időt is.
A civil klímatörvény-javaslatban hangsúlyos szerepet kap a finanszírozás, miért?
A megsemmisített régiben egy betű sem volt a klímaváltozás elleni fellépés pénzügyeiről, pedig kulcskérdés, hogy a fiskális politika (vagyis, hogy az állam miként „teremt” forrásokat és hogyan költi el ezeket) hogyan tudja a gazdaság üvegházhatású gázkibocsátásainak csökkentését támogatni. Persze tudjuk, hogy fegyelmezett költségvetési politikára van szükség a hiány féken tartása érdekében, de fontos, hogy a klímacélokra is kiszámítható módon, folyamatosan és egyre nagyobb mértékben költsön az állam. Kulcskérdés a pénzügypolitika is, hogy egyben mobilizálja a pénzügyi rendszert, a bankokat, a befektetési alapokat is a klímacélok teljesítése érdekében. Itt ugyanis jóval több forrás mozog, mint a költségvetésben, sokszor tízezer milliárdokról beszélünk – a magántőke mobilizálása nélkül nem képzelhető el a szükséges beruházási volumen elérése.
Mennyit kellene a klímasemlegességre költeni Magyarországnak?
Sokféle becslés kering, például vannak olyan modellezések, hogy nagyságrendileg 50 ezer milliárd forintnyi beruházásra lenne szükség 2050-ig.
De az egyes elemzések eltérnek sok részletben, például hogy a csak a klímasemlegességre vagy a klímasemlegességre és a klímaadaptációra együtt vonatkoznak, netán más zöld célokra is. Félrevezető azonban arról beszélni, hogy mennyibe kerül, mert a legtöbb ilyen célú beruházás munkahelyeket teremthet, segítheti a technológiacserét, a modernizációt, javíthatja a versenyképességet, az energiahatékonyságot, gazdasági növekedést generálhat, nem utolsó sorban élhetőbbé teheti a környezetet. Persze okosan kell csinálni, megtalálni az egyensúlyt a klímavédelem és a gazdaságfejlesztés között.
https://hvg.hu/gazdasag/20260710_klimatorveny-civil-akcio-varosliget-kajner-peter-klimapolitikaert-felelos-helyettes-allamtitkar
Egy biztos: a mostaninál többet kellene rá költeni, és jól. Ehhez tudna megfelelő keretrendszert adni az új klímatörvény: kijelölhet felelősöket, intézményeket, lehetne gazdája például a klímavédelem pénzügyeinek is – ami eddig nem igazán volt. Megszabhatná, hogyan működjenek együtt a minisztériumok egymással és más állami szereplőkkel, illetve a civil szakmai szervezetekkel. A civil javaslatban az Éghajlatvédelmi Tanácsnak szánják ezt a szerepet, amiben több minisztérium is képviseltetné magát. Fontos lenne, hogy a most készülő törvény kifejezze – a civil javaslat meg is teszi –, hogy ebben igenis felelőssége van nemcsak az élő környezetért felelős, de minden más minisztériumnak is. Ezek koordinációját végezné az Éghajlatvédelmi Tanács, transzparens módon, és a kormányzat mellett a gazdasági, tudományos és civil szereplőket is bevonva.
A költségvetésnek nagyjából mekkora részét fordítjuk most a klímacélok teljesítésére?
A még az előző kormány által kidolgozott 2026-os költségvetési törvény előirányzatainak 6 százaléka volt zöld célokhoz köthető az akkori NGM saját besorolása szerint, de ennek csak egy része a szigorúan vett klímavédelem. Persze lehet mondani, hogy mennyit költöttünk klímaszempontból pozitív célokra, csakhogy közben ne feledjük, hogy negatív hatású költések is vannak, a fosszilis energiahordozók használatának támogatására is sok megy – elég csak rezsicsökkentésre vagy a pár hete bejelentett dízeltámogatásra gondolni –, amivel végső soron a klímavédelem és saját magunk ellen dolgozunk.
Milyen bevételeket lehet dedikáltan klímasemlegességre fordítani?
A civil klímatörvény szépen számba veszi: többek között az éghajlatvédelemre szánt központi vagy települési költségvetési előirányzatokat és bevételeket, európai uniós forrásokat, emissziós bevételeket, bírságokat, egyéb klímacélú pénzügyi forrásokat, az EKR-rendszerből érkező bevételeket.
Fontosabb azonban, hogy a civil koncepció dedikált külön intézményt is javasol, ami az évi költségvetéstől, az aktuálpolitikai céloktól elkülönítetten hosszabb távú perspektívában, transzparens módon külön kezelné ezeket a pénzeket. Ez lenne az Éghajlatvédelmi Alap. Az aszályvédelem, az energetikai korszerűsítés több éven, akár parlamenti ciklusokon átívelő folyamatét is hatékonyabb lehetne így végig vinni.
Gyura Gábor
HVG / Reviczky Zsolt
Szóba hozta a bankok, a befektetési szféra mozgósítását, ezt hogyan képzeljük el?
Például majdnem minden banknak van valamilyen zöld hitel terméke, és az alapkezelők többségének is vannak már „zöld” befektetési alapjai, de ezekre eddig nem épített tudatosan a klímapolitika. A banki zöld hitelekkel például elő lehetne teremteni a klímavédelmi fejlesztéseket támogató pályázatokban elvárt önerőt – ugye most már hozzáférünk jelentős uniós forráshoz.
Csakhogy ehhez is kell kiszámíthatóság és folyamatosság, mert ha olyan gyorsan jönnek-mennek és változnak a pályázatok, mint az elmúlt időszakban, ahhoz nagyon nehezen tudnak hitelterméket fejleszteni a bankok.
Velük szemben milyen klímaelvárások vannak?
A bankokkal szemben uniós követelmény, hogy a klímakockázatok kezelésére átállási terveket kell készíteniük, a 2050-es klímasemlegességet figyelembe véve. A célokat tükröző stratégiát kell alkotniuk, aminek az üzleti tervben is érvényesülnie kell. Ezt itthon az MNB ellenőrzi majd.
Jelenleg az a faramuci helyzet van, hogy a bankoknak jóval komolyabbak ezek a kötelezettségeik, mint sok szektorban a reálgazdasági szereplőknek, amelyeknek nem kell klímatervet készíteniük, holott sokkal több üvegházhatású gázt bocsátanak ki.
Ez nagy kihívás a bankok számára: csak akkor tudnak klímaszempontból pozitív befektetéseket felmutatni, ha a vállalatok, vagy akár a háztartások végrehajtanak ilyen beruházásokat. A klímatörvény a reálgazdaság számára tudna erős iránymutatást adni, és akkor nem a bankoknak kellene aktívan keresniük a finanszírozható zöld beruházásokat, hanem fordítva: az ügyfelek keresnék a lehetőséget, hogy beruházhassanak például energiahatékonyságba.
Ha iránymutatásról beszélünk, hogyan ösztönözhetne az állam?
Az állam sokat tehet, de kérdés, hogy politikailag mi vállalható fel: például a civil javaslat tiszta átállási terv néven visszahozná azt, amit az EU-s omnibusz fenntarthatósági csomag kihúzott a szabályozási környezetből. Eredetileg az unióban 2050-es klímasemlegességi tervek kötelező elkészítését írták volna elő bizonyos középvállalati szinttől, de ezt a kötelezettséget visszavonták adminisztratív könnyítésre hivatkozva.
Persze ha Magyarország nemzeti szinten előírná a céges klímatervek készítését és végrehajtását a nagyobb vállalatok számára, az jelentene némi terhet, de ha az állam mellé tesz mondjuk tanácsadást, edukációt, és egyéb segítséget, máris „barátságosabb” lenne a dolog, miközben a cél fontosságát talán már kevesen vitatják.
https://hvg.hu/zhvg/20260315_biodiversity-finance-a-biodiverzitas-penzugyei-konyvbemutato-corvinus-helena-naffa-okologiai-valsag-planetaris-valsag
Hiszen azt se feledjük, hogy egyetlen vállalkozás sem tudja kivonni magát a klímaváltozás és az ökológiai válság hatásai alól, vagyis saját jól felfogott érdekük, hogy tisztán lássanak, és el tudják elkerülni vagy csökkenteni a kockázatokat, Ez a versenyképességen is javíthat. De ha az állam mégsem áll bele, akkor is rengeteg puha eszközzel segítheti a klímapozitív beruházásokat: kedvezményes hitelek, garancia, biztosítások, tőkebefeketetés, adóelőny. És persze maga is költhet klímapozitív módon, zöld közbeszerzésekkel például – erről is szól a civil javaslat.
Most mekkora a kamatelőny a zöld hiteleknél?
Nagyjából fél százalékpont, mondjuk 7 helyett 6,5 százalék. Jelentős, de nem hoz fordulatot.
Viszont lehet rajta javítani kombinált finanszírozással, amikor egy részt a bank, egy részt az állam tesz bele, és akkor akár nulla százalékos kamatok is lehetnének úgy, hogy a banknak is és az államnak is megéri. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy azok a vállalkozások, amelyek hitelesen zöldítenek, és így kézzel foghatóan csökkentik saját klímakockázati kitettségüket, idővel jóval könnyebben juthatnak finanszírozáshoz, akár kedvező finanszírozáshoz is, mint azok, amelyek nem. Ne feledjük, a bankok felé komoly elvárás van ilyen téren.
A bankokon kívül pedig ott vannak a befektetési alapok, amelyek hatalmas összegeket mozgatnak. Magyarországon már több mint 3500 milliárd forintnyi tőke van olyan ESG-alapokban, amelyek figyelembe vesznek környezetvédelmi, klímavédelmi szempontokat is, hiszen a magyar befektetők is egyre inkább keresik ezeket. De még itt is sok a teendő: ennek a tőkének a jelentős része az amerikai, nyugat-európai cégekhez áramlik. A hazai tőkepiacon még viszonylag szűk az ESG-szempontból könnyen értékelhető befektetési univerzum: kevesebb a megfelelő ESG-adat, ESG-minősítés és a hiteles vállalati klímaátállási terv. Az említett ESG-alapok top tíz befektetése között. ezért egyelőre kevés magyar értékpapírt találunk, ezen dolgozni kell. Lehetne változtatni: ha tovább fejlődik a nagyvállalatok fenntarthatósági teljesítménye és transzparenciája, a hazai megtakarítások nagyobb része hazai vállalatok finanszírozását is szolgálhatná. Persze kérdés, maguk a befektetők mennyire néznek ennek utána, pénzügyi kultúrában is kell javulni.
Shutterstock
Mennyire néznek utána? Lenne igény zöld befektetési lehetőségekre?
Időről-időre vannak piackutatások, melyek mutatják, hogy még alacsony a zöld befektetési lehetőségek ismerete, de a piac bővül, jó irányba halad. A civil javaslatban mindenesetre benne van a klímaváltozással kapcsolatos ismeretterjesztés, társadalmi érzékenyítés, amibe szerintem a pénzügyi kultúrát is bele kell érteni.
Például komoly kihasználatlan lehetőség rejlik az önkéntes nyugdíjpénztárakban.
A többségnek, akinek van ilyen megtakarítása, sokszor nincs is igazán tudomása arról, mi történik a pénzével, pedig lehet, hogy meggondolná, ha tudná, hogy egy része például fosszilisipari cégekbe vagy mondjuk dohányiparba „megy”. Ma még kicsi, de a fejlettebb piaci trendek alapján növekedhet a klímatudatosabb ügyfelek aránya, akinek ezek is számítanak a hozam mellett. Magyarországon jelenleg egy olyan nyugdíjpénztár portfolió van, amely figyelembe veszi az ESG-faktorokat. Tehát nemcsak a vállalati oldalon lehetne előrelendíteni a klímavédelem ügyét, de el lehetne mondani, hogy ha amúgy is szelektíven gyűjtöd a hulladékot, miért ne szelektálnál a befektetéseidnél is?
Ez elgondolkodtató, mert most már azt mondják, hogy nem unokáink vagy gyerekeink, hanem 30 évvel idősebb önmagunk elől éljük fel a bolygó erőforrásait. Tehát ilyen értelemben kétszeres hasznot is hozhatna például a tudatosabb nyugdíjmegtakarítás.
Igen, többen is mondhatnák, hogy legalább az én pénzemet arra használják, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb legyen az ország, mire megöregszem, vagy legalább ne környezetszennyező szereplőket finanszírozzanak belőle, hanem például a körkörös gazdaságban érdekelteket. Az, hogy még csak egyetlen nyugdíjpénztár van itthon, ahol ilyen opció választható – igaz öt éve még egy sem volt –, felveti a kérdést, hogyan tudnánk itt előrelépni. Vannak például olyan országok, ahol a szabályozás maga is elvárja a fenntarthatósági szempontok beépítését a nyugdíj-előtakarékosságba.
Ez kreatív ötlet: viszonylag kis beavatkozással komoly hatást lehetne elérni a klímavédelemben, tud még hasonlót?
Az adórendszerben sokkal több potenciál van, mint amit most kihasználunk. A tao-törvényben például az év eleje óta ott a lehetőség társasági adókedvezményt érvényesíteni adaptációs beruházásokra, környezeti károk felszámolására, a biológiai sokféleség, az ökoszisztéma védelmét vagy visszaállítását szolgáló, természetalapú, akár vízmegtartást is szolgáló beruházásokra is – ne feledjük a vízhiányos idei nyarat, és a kormány által kijelölt új vízügyi irányt sem. A beruházás nagyságától és minőségétől függően az elszámolható költségek jelentős részére, bizonyos esetekben akár 100 százalékára is igénybe vehető adókedvezmény – ezzel rengeteg környezetileg értékes beruházás megtérülése javulhatna érdemben. Jelenleg sajnos kevés a vállalati zöld beruházási kereslet Magyarországon, de ha többen tudnak erről az adókedvezményről, és igénybe is veszik, az javíthat ezen az arányon.
Nyitókép: Shutterstock
