Több mint 140 milliárd euróval csökkentené az EU 2028–2034-es költségvetési keretét (MFF) az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest az unió féléves elnökségét betöltő Írország, legalábbis ez derül ki abból a javaslatból, amelyet az elnökség szombaton mutatott be. Thomas Byrne európai ügyekért felelős ír miniszer brüsszeli sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy tárgyalási keretdokumentumuk (negobox) szerint az új uniós büdzsé meghaladná az EU előző, mintegy 1200 milliárd euró értékű költségvetését, de elmaradna 2028-2034-es időszakra az Európai Bizottság által előirányzott közel 1985 milliárd eurótól. Ez 2025-ös árakon 8 százalékos csökkentést irányoz elő a Bizottság javaslatához képest.
Az ír javaslat így sem tűnik fukarnak a mostani állapothoz képest: Dublin a keretet a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,16 százalékában határozná meg, ez az inflációt is figyelembe véve csaknem másfélszerese a most is érvényes, 2021–2027-es keret hozzájárulásának. Az írek nem nyúlnának a most meghatározó nagy elemeihez a költségvetésnek (regionális és agrártámogatások), csökkentenék ugyanakkor az olyan, viszonylag új célokra szánt összegeket, mint a védelempolitika, az EU-n kívüli országoknak nyújtandó támogatások vagy a versenyképesség, amelynél 75 milliárd eurót vágnának le a bizottsági tervezethez képest. Az írek ugyanakkor lenulláznák a váratlan helyzetekre félretett költségvetési keretet.
Byrne kiemelte: reméli, hogy legkésőbb az év vége előtt megszületik a megállapodás. Jelenleg ez a hivatalos menetrend, annál is inkább, mivel Brüsszelben – és a tagországok részéről is – attól tartanak, hogy a lengyeleknél, az olaszoknál és a franciáknál jövő évben esedékes választások után EU-ellenes erők kerülhetnek kormányra, ami nehezítheti a konszenzust. Különösen a májusban esedékes francia elnökválasztás, majd az azt hagyományos követő nemzetgyűlési választás elé tekintenek aggodalommal, ahol komoly esély van arra, hogy a szélsőjobb és a szélsőbal is megerősödhet – miközben az EU második legnagyobb gazdasága komoly költségvetési és finanszírozási gondokkal küzd.
Azt azonban egyelőre nem lehet biztosra venni, hogy az ír javaslat elég lesz a megállapodáshoz. Friedrich Merz német kancellár már közölte: a 8 százalékos vágást nem tartja elegendőnek, de kritikát fogalmazott meg vele szemben a nettó befizetők közül több más tagország vezetője is. A költségvetési alkudozás idején „fukarként” emlegetett országok közül a svéd EU-miniszter, Jessica Rosencrantz bírálta a mostanihoz képest bőkezű keretet, osztrák kollégája, Claudia Bauer pedig azt közölte: ez távol van attól, amit kormánya elfogadhatónak tart.
A nettó kedvezményezettek („a kohézió barátai”) körében sem teljes a boldogság. Francesco Lollobrigida olasz agrárminiszter nem tartja elegendőnek a közös agrárpolitikának allokált keretet, míg Ignacy Niemczycki lengyel uniós tárcavezető szintén arról beszélt, ez a pénz kevés az uniós célok teljesítéséhez.
Az Európai Parlament sem elégedett a javaslattal. Az MFF-fel foglalkozó jelentéstevők szerint sem a keretösszeg, sem az nem elfogadható, hogy nem növelnék az úgynevezett saját forrásokat, vagyis a tagországi hozzájárulásokon túl, az EU által beszedett pénzeket. (Ilyen például a kibocsátás-kereskedelmi rendszerből befolyó összegek, a franciák ugyanakkor a digitális cégektől befolyó forrásokat, akár büntetéseket is ide sorolná. Benjamin Haddad EU-ügyi miniszter nemrég azt javasolta, hogy a Google 4,6 milliárd eurós bírsága is például a saját források egyike legyen.) Azt is szóvá teszik közleményükben, hogy a versenyképességre, a védelempolitikára vagy az EU-n kívüli akciókra szánt pénzek jelentős visszavágása sérülékenyebbé teszi az uniót.
Az EU vezetői jövő héten Brüsszelben találkoznak, az Európai Tanács elnöke azt szeretné, ha a találkozón már megállapodás születne a saját forrásokról.
Nyitókép: AFP / Jans Buttner
