Erre készül a Fidesz az alkotmányozás után

Az alkotmányozás csak egy része annak az intézmény-átalakítási folyamatnak, amelyet a Fidesz-KDNP a kormányra kerülése után nyomban megkezdett. Ám a játszmának még nincs vége. Az új alkotmány több kétharmados törvénynek is megágyaz, s ha ezeket sikerül az alaptörvényhez hasonló gyorsasággal elfogadtatni, akkor az előrehozott választás sincs kizárva – véli Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója.

A Fidesz-KDNP – ellenzék által sokat bírált – alkotmányozása rohamtempóban zajlott, de tévednek, akik azt gondolják, hogy ennek a folyamatnak az egyetlen és legfontosabb eleme az új alaptörvény megalkotása és elfogadása. Az intézmény-átalakítási törekvésekben – amelyeket az Orbán Viktor vezette kabinet hatalomra kerülése után rögtön megtapasztalhattunk – az új alaptörvény csak egy állomás. Legalább annyira fontos, hogy mi történik közvetlenül az alkotmányozás után. A kérdésre ma már tudjuk a választ: a Fidesz azon lesz, hogy Magyarország intézményrendszerét kétharmados törvényekkel újrarajzolja.

Szorít az idő

„A kétharmados többséggel szabályzandó további területeket a kormány nagyjából már kijelölte” – mondta a hvg.hu-nak Krekó Péter. A Political Capital kutatási igazgatója rámutatott: a választójogi, az önkormányzati, illetve a jegybankról és a közteherviselésről szóló „sarkalatos” törvények azok, amelyek módosítása a közeljövőben várható. Azért a közeljövőben, mert a támogatottságából folyamatosan veszítő Fidesznek érdeke, hogy ezeket is minél gyorsabban megalkossa.

Krekó Péter Fotó: Stiller Ákos

„Nagyon jól látható, hogy a kormány sietségben van. Ha nem is beszél nyíltan az előrehozott választásról a Fidesz, egyértelmű, hogy létezik ilyen forgatókönyv. Előrehozott választást viszont csak azután tartanának, ha a sarkalatos törvényeket elfogadják, illetve azokon keresztül az intézményi átalakításokat végigviszik. Az előrehozott választás előnye a Fidesz számára az lehetne, hogy győzelem esetén egyrészt hosszabbítani tudna, másrészt utólag semlegesíthetné azokat a kritikákat is, miszerint a nép megkérdezése nélkül fogadták el az új alkotmányt. Azt mondhatná, hogy a választás egyben az új alkotmányról való népszavazás is” – magyarázta Krekó Péter.

Persze kockázata is lenne az előrehozott választásnak. „A Fidesz nem tudhatja, hogy hónapokkal később milyen lesz a támogatottsága, így csak akkor érdemes a kockázatos vállalkozásba belefogni, ha 'biztosra mehet'. Jóllehet, ha az egyéni választókerületek többségében a Fidesz nyerne (és erre a mostani szétaprózott ellenzékkel szemben jó esélye lenne) akkor úgy is szerezhet többséget, hogy alapvetően nem módosít a jelenlegi választási rendszeren” – mutat rá a szakértő.

Álmodtak egy világot maguknak

Ennek ellenére a Fidesz nyilvánvalóan azon lesz, hogy „megpiszkálja” a választási rendszert. Ám ezen a területen még sok a fehér folt. „Nem tudjuk még, hogy a következő választáson pontosan kik és hogyan fognak szavazni, és hány évre választják majd meg a parlamentet. Azt, hogy kik szavaznak majd, a  választási törvények fogják konkretizálni. Az biztos, hogy szavazójogot kapnak a magyar állampolgársággal rendelkező határon túli magyarok, de nem tudjuk, lesz-e további módosítás, és ez hogyan befolyásolja majd a választási rendszert és az eredményeket” – hangsúlyozta Krekó Péter.

Az elemző emlékeztetett arra, hogy a parlamentben már van egy – egyelőre „jegelt” – fideszes törvényjavaslat, amelyet annak idején azért nyújtott be a kormánypárt, mert ha alkotmányba van foglalva, hogy legfeljebb 200 fős a parlament, akkor egy előrehozott választás esetén kell, hogy legyen egy választást szabályozó jogszabály is. „Ezen a törvényjavaslaton azonban még valószínűleg sokat fognak változtatni, annak megfelelően, hogy milyen rendszert látnak a maguk számára a legelőnyösebbnek – véli Krekó Péter.

Orbán Viktor és Schmitt Pál. Félszavakból is Fotó: Facebook

Ám nemcsak a választási törvényt lengi körül homály, a tervezett jegybanktörvényről sem lehet sokat tudni. „Ami látható, hogy van egy feszültség ebben a témában. Egyrészt a Fideszben erős intézmény-átalakító hevületet látni, amely az intézmények működésében, vezetésében, jogkörében eszközöl változásokat. Másrészt a befektetők és az Európai Központi Bank oldaláról  nagyon erős elvárás fogalmazódik meg annak érdekében, hogy a kormány biztosítsa a monetáris politika függetlenségét és ne avatkozzon bele a jegybank dolgaiba” – mutat rá Krekó Péter, hozzátéve, hogy a kormányzás kezdeti szakasza óta józanodás figyelhető meg a jegybank ügyében.

A „gazdasági szabadságharc” érezhetően alábbhagyott, és ez a jegybankhoz való viszonyban is visszatükröződik. „A Fidesz kormányra kerülése után Simor András jegybankelnök gyors eltávolításáról és a monetáris politika parlamenti kontrolljáról beszélt, sőt az inflációs célokat is felül akarták írni, de mára a kormányoldal beletörődött abba, hogy a jegybankelnök kitölti a mandátumát, ahogy láthatóan abba is belenyugodott, hogy a monetáris politikának van egy autonóm logikája. Úgy tűnik, az inflációs célokat sem akarják most feltétlenül felülvizsgálni, és a Széll Kálmán-terv is arra utal, hogy végső soron meg szeretne a kormány felelni a külföldi elvárásoknak.”

A médiatörvény sokat ártott

A Fidesz maga alatt vágta a fát, a médiatörvénnyel ugyanis legfőképpen magának állított csapdát, azaz sokkal többet veszített vele, mint amennyit nyert. „A médiatörvény miatt külföldről nagyon kritikus szemüvegen nézik Magyarországot, s így az intézményi átalakításokat, az alkotmányozást is” – magyarázta Krekó Péter, arra utalva, hogy ha a nagy vihart kavart médiatörvényt nem alkották volna meg, az intézmény-átalakításoknak sem lenne ilyen nagy a külföldi visszhangjuk. „Úgy vélem, hogy a következő, külföldi visszhangot is kiváltó ügy a bírók nyugdíjazása körüli botrány lesz” – jósolja az elemző. Szerinte a külföldről érkező folyamatos bírálatoknak lehet olyan funkciója, hogy esetleg visszafogják a jövőbeni átalakításokat. „Nemcsak szakmai, hanem politikai értelemben is bokszzsák lett a médiatörvény, amit egész Európában kritizáltak a baloldali-liberális erők, a sajtó és egyes jobboldali kormányok (Németország, Franciaország) is, de az Európai Néppárt sem állt ki határozottan mellette. Ennek és a külföldi vállalatokat ért gazdasági érdeksérelmek (pl. extraadók) kapcsán erősödött fel az a kép, hogy a demokratikus kontroll lehetőségeit csökkenteni kívánó populista kormányzás van Magyarországon. Az biztos, hogy az első egy éve a kormánynak a külföldi politikai megítélés szempontjából egyáltalán nem volt diadalmenet” – fogalmazott az elemző.

A Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének konferenciája Fotó: Túry Gergely

Kint is kettőség, bent is kettőség

A magyar kormányra Krekó Péter szerint furcsa kettőség, „protekcionista neoliberalizmus” a jellemző. „A kormány társadalompolitikájában markáns jobboldali gazdaságpolitika fedezhető fel, amely csökkenteni akarja az állami bevételeket és a kiadásokat, a hiányt és az adósságot, a társadalmi különbségeket pedig inkább növeli, mint csökkenti. Másrészt viszont deklarált célja az, hogy egyes szektorokban – például az élelmiszerláncoknál, a bankoknál – megerősítse a magyar cégeket, ami egyértelműen és vállaltan protekcionista (a kormány megfogalmazásában 'patrióta') politikára vall.”

Igaz, ez a kettőség a külföldi megítélésre is jellemző. Miközben a Széll Kálmán-tervet szeretik külföldön, és ennek „eladásában” a kormány eddig kifejezetten sikeres volt, azt már korántsem, hogy egyes külföldi befektetőkkel szemben kiszámíthatatlan gazdasági környezetet teremt a Fidesz, a retorika pedig sokszor ellenséges. „Azok a befektetők, akik Magyarországon jelentős vagyonnal rendelkeznek olyan szektorokban, amelyeket sújtottak a válságadók, elég kedvezőtlen véleménnyel vannak a kormány munkájáról. Jó példa erre, hogy tavaly óriáscégek írtak levelet az Európai Bizottságnak a magyar válságadók miatt, és a magyarországi német vállalatok nagyon erősen kritizálták a kormányt” – emlékeztetett az elemző.

Ami a legsúlyosabb probléma, hogy Németországgal erősebb konfliktusos viszony alakult ki, márpedig ez az ország a fő exportpartnerünk és befektetőnk – mutatott rá Krekó Péter. Ráadásul Franciaországgal, a másik legerősebb uniós tagállammal is romlott a viszonyunk, márpedig Párizsban és Berlinben is jobboldali kormány van. „Ezért is fals az az állítás, hogy a padlón lévő MSZP szervezné az egész világon a Magyarország elleni 'hecckampányt'. A negatív visszhangokban sokkal jelentősebb például annak a szerepe, hogy a kormány intézkedései kapcsán a francia-német üzleti érdekek jelentősen sérültek.”