Orbán: nem lesz diadalmenet az ország újjászervezése

A nyugati életmodell bukásával, a hanyatló Nyugat és Európa válságával magyarázta Orbán Viktor azokat a változásokat, melyeket a kormány vezetett be a hatalomra kerülése óta eltelt időben. A miniszterelnök tusnádfürdői előadásában felfedte eddigi döntéseinek hátterét: átfogó tervet vázolt fel a magyar nemzet megmentésére, amit kormánya egy éve pontról pontra követ a médiatörvénytől a közmunkaprogramokon keresztül az új adópolitikáig. Szerinte a régi, reflexeit meghaladni nem képes elit bírálja a terv megvalósítását.

A kettős állampolgárság bevezetése nem egy folyamat vége, hanem kezdete: akik igényelték a honpolgárságot, azok egy politikai közösséghez és jövőképhez kívánnak csatlakozni – mondta szombaton Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára a 22. alkalommal megrendezett Bálványosi Szabadegyetemen megtartott felvezető előadásában, majd felkérte Orbán Viktort az említett jövőkép bemutatására.

Az idei fesztiválnak is a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor szombati előadása volt a legfőbb, legnagyobb közönséget vonzó eseménye. A kezdetektől fideszes rendezvényként számon tartott szabadegyetemre a kormánypártok vezetői, ismert politikusai voltak a fő meghívottak. A Fidesz tavalyi kormányra kerülése után a kabinet számos államtitkára, minisztere, országgyűlési és európai parlamenti képviselője fordult meg a táborban, idén az Orbán-kormány új nemzetpolitikája, a kettős állampolgárság – az előzetesen kiadott program szerint –, a „nemzetegyesítés” a fő téma. (A Bálványosi Szabadegyetem történetéről, a korábbi nagy vitákat kiváltó eseményekről itt olvashat részletesen. Csányi Sándor és Kubatov Gábor magyar foci jövőjéről szóló beszélgetéséről itt, Lévai Anikó előadásáról itt, Szalai Annamária médiatörvényről szóló gondolatairól pedig itt olvashat.)

Orbán Viktor megérkezik a szabadegyetemre. Még több fotóért kattintson a képre! Fotó: Túry Gergely

Míg a magyar kormányfő egy új világrend eljöveteléről, a Nyugat hanyatlásáról, az állam átszervezéséről beszélt, a közönség főleg olyan kérdéseket szegezett Orbánnak, hogy a kormány miért nem támogatja a határon túliak autonómia-törekvéseit, milyen kapcsolatokat ápol a hatalmon lévő román erőkkel (Traian Basescu román államfő közismerten jó kapcsolatban áll Orbánnal), melyek a közigazgatás átszervezésével hozhatja nehéz helyzetbe a magyarok lakta területeket. Ám a kérdésekre válaszoló Orbán szerint előbb meg kell erősíteni a magyar államot és együtt kell működni a hasonló gondolkodású szomszédos politikai erőkkel, ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket is rendezni lehessen.

Ebben némi feszültség alakult ki a szintén felszólaló Tőkés László és Orbán között, mert az erdélyi politikus úgy ítélte meg, hogy a kormány nem lép fel elég határozottan az új erdélyi párt bejegyzését elutasító román állammal és a kezdeményezést támadó RMDSZ-szel szemben.

A nyugati világ összeomlás előtt áll

A világban korszakváltás zajlik, melynek a magyar kétharmados forradalom az egyik következménye – mondta Orbán Viktor a Bálványosi Szabadegyetemen tartott szombat délelőtti előadásában.

Orbán szerint a régi nyugati életmód fenntarthatatlan, rövidesen összeomlás következik be, aminek az államadósság a fő oka. Példaként Görögországot említette, amit szerinte csak azért akarnak megmenteni az EU-ben, hogy ne kelljen szembenézni azzal, hogy a balkáni állam valójában csődbe ment, képtelen lesz visszafizetni az adósságait. Orbán Viktor szerint az elmúlt egy évben történt változások is azt igazolják, hogy valóban jelentős változás zajlik a világban: Európa pereme – Görögország bedőlésével, Spanyolország, Olaszország meggyengülésével – leszakadóban, Amerika újabb hitelekre szorul, Észak-Afrikában forradalmak zajlottak, Kína ereje viszont töretlen. Szerinte a Nyugat felett újabb viharfelhők gyülekeznek.

Orbán azt mondta, ennek az összeomlásnak Magyarországra nézve is jelentős következményei lehetnek a multinacionális bankok tönkremenetele, az esetleg bekövetkező jelentős infláció miatt. Ennek a válságnak "a jövőjüket felemésztő, hitelekből élő fogyasztói társadalmak kifulladása" az oka Orbán szerint.

„A magyarok harcolni akarnak”

„Nem tehetjük meg, hogy hipnotizáltan várakozzunk, cselekednünk kell” – mondta a miniszterelnök, aki szerint elébe kell menni a változásoknak. Szerinte az államnak kezdeményező szerepe kell legyen, így vissza kell fizetni az államadósságot, át kell szervezni felülről a gazdaságot, és vissza kell terelni – első lépésben a közmunkáztatással, az idő előtt nyugdíjba vonultak visszahívásával – az embereket a munkaerőpiacra.

Orbán Viktor a Nyugat hanyatlásáról értekezett Fotó: Túry Gergely

De az állam csak akkor tudja betölteni a hivatását, ha kellően erős, és ha erős közösség, nemzet áll mögötte – magyarázta Orbán, miért van szükség az magyarság újjászervezésére, melynek fontos része a kettős állampolgárság megadása. A miniszterelnök szerint Magyarország minden európai országot megelőzően ismerte fel a helyzetet, szerinte ezt érezte meg ösztönösen a nép, amikor kétharmados forradalommal választott magának kormányt. Azt mondta, ez folytatódott akkor is, amikor a nemzeti konzultációban milliók vesznek részt, mert szerinte „a magyarok harcolni akarnak”.

Európa hozzánk jár tanulni

„Nem lesz diadalmenet Magyarország újjászervezése, mert nem egyszerű arra kérni az embereket, hogy változtassanak életmódot” – mondta Orbán, aki szerint ezt kényszerűen meg kell tenni, különben nem tudunk kitörni a válságból. Példaként a nagy tömegek közmunkáztatását említette, amit a változások bírálói tévesen munkatáboroknak neveznek. A miniszterelnök szerint a változások végül a „nemzet reneszánszát” fogják elhozni.

Ennek a leképeződése szerinte többek között az adócsökkentés, a nyugdíjak visszaszerzése, az új alkotmány. Ám folyamatos a vita a régi, a hanyatló Nyugatot képviselő hazai politikai elit és a változásokat szorgalmazók között – mondta Orbán. Szerinte régi, meghaladandó reflex a Nyugat követése, hiszen magyarok már egy-két lépéssel az európai nemzetek előtt járnak, sőt szerinte az európaiak tőlünk fognak átvenni ötleteket. Példaként a médiatörvényt, a bankadót említette, amit szerinte sokan fognak másolni Nyugaton.

Csányi Sándor OTP-vezér az első sorból hallgatta az előadást Fotó: Túry Gergely

Orbán Viktor szerint Magyarországnak gyorsuló sebességgel kell távolodnia a válságba került zónától. Szerinte nem kell sajnálni a hanyatló Nyugatot, mert a "régi világ", az a világ börtön, „legalább is kényszerlakhely” volt Magyarország számára. Azt mondta, hogy a válság után az európai gazdaság fő motorja Közép-Európa lesz, nem déli vagy nyugati országok. Ha ezt felismerik a térségbeli országok, akkor széleskörű együttműködés fog kialakulni az országok, illetve a hasonlóan gondolkodó „nemzeti alapon álló demokratikus” erők között.

"Kérjenek bocsánatot a románok”

Orbán Viktor Trianon gyógyítását önsajnálat helyett egy új nemzetépítéssel kezdte el – mondta még a vitát megelőzően szombati előadásában Tőkés László európai parlamenti képviselő. A korábbi erdélyi református püspök azt mondta, a rendszerváltás óta semmilyen különösebb stratégiai eredményt nem tudott a nemzetpolitika felmutatni, példaként a Horthy-korszakot említette, amely szerinte ugyanilyen rövid idő alatt jelentős eredményeket tudott elérni Trianon után.

Tőkés László a határozottságot hiányolta Orbánból Fotó: Túry Gergely

Az 1989-es román forradalom egyik elindítója azt mondta, a román rendszerváltás csak egy puccs volt, majd két évtized alatt a lakosság jelentős része nyomorba süllyedt. Kiemelte, sem magyar egyetemet, sem nemzetiségi autonómiát nem tudtak elérni a magyarok Romániában. Tőkés arról beszélt, hogy a sikertelen nemzetpolitikáért a magyarországi és az európai szocialisták is felelősek, akik a sikertelen 2005-ös kettős állampolgársági népszavazás során "rárontottak a nemzetre", sőt, a második Orbán-kormány idején is folytatják e tevékenységüket, amikor a kabinet által hozott törvényeket bírálják az EU intézményeiben. Tőkés bírálta az Romániai Magyar Demokrata Szövetség tevékenységét – amely szerinte az erdélyi magyarokat elnyomó románokkal együttműködik – és Kelemen Hunor elnököt, aki szerinte román művelődési miniszterként lehetővé teszi a kolozsvári magyar műemlékek – köztük a Házsongárdi temető – pusztítását. Beszédében egy adott pillanatban Markó Hunornak nevezte Kelement, arra utalva, hogy az RMDSZ idén megválasztott új elnökét a korábbi vezető, Markó Béla támogatta, akivel korábban Tőkésnek számos konfliktusa volt.

Tőkés László azt mondta, rosszul működő érdekképviseleten akarnak változtatni azzal, hogy nemrég létrehoztak egy új magyar pártot, az Erdélyi Magyar Néppártot. Azt mondta, a román bíróság arra hivatkozva utasította el a párt bejegyzését, hogy nem a teljes nemzet, hanem csak egy közösség, a romániai magyarok érdekeit akarja képviselni. Szerinte ezt nem lehet másképp értelmezni, hogy a bíróság szerint az erdélyi magyarok törekvései nem képezik részét a román nemzetnek. Azt mondta, nem a kisebbség és a többség viszonyát kell rendezni Romániában, hanem az egyenrangú két nemzet kapcsolatát. Kérte, hogy a románok kérjenek bocsánatot az erdélyi magyaroktól a Trianon óta eltelt időszakban ellenük elkövetett bűnökért.

Németh Zsolt Orbán és Tőkés László előadását felvezető beszédében sajnálatát fejezte ki, hogy a román államelnök nem tudott részt venni az eseményen – a köztársasági elnök a korábbi évektől eltérően idén nem kapott meghívót az „Összenő, ami összetartozik” címet viselő rendezvényen –, ugyanakkor bejelentette, hogy Traian Basescu nemsokára Magyarországra látogat.