„Az ősz folyamán számos olyan törvényt tárgyal majd a parlament, amik olyan nagy területeket alakítanak át, amik az államadósságot folyamatosan újratermelték. Ilyen például a nemzeti felsőoktatás vagy nemzeti közoktatás rendszere, amelyekre vonatkozó előterjesztéseket az oktatási államtitkár a lehető leghamarabb meg fogja tenni” - ezt mondta Szijjártó a Duna Tv Közbeszéd című műsorábana zzal kapcsolatban, hogy várhatóak-e megszorítások 2012-ben. Orbán Viktor szóvivője szerint erre a lépésre azért van szükség, hogy az oktatást a gazdaság igényeihez alakítsák, és ne államadósságot termeljen újra.

„Kétségtelen, hogy lehetne költséghatékonyabban működtetni az intézményeket, de az oktatás pénzbe kerül, ezt tudomásul kell venni” – mondta a hvg.hu-nak Pánczél Károly, a parlament oktatási bizottságának fideszes tagja, aki nem ért egyet azzal a kijelentéssel, hogy az iskolarendszer adósságot termelne. Szerinte természetes, hogy adófizetők pénzéből tartják fenn az oktatási intézményrendszert – ahogy az oktatáspolitikus fogalmazott –, „ez az állam egyik fő kötelessége”.

Nem pazarlás, befektetés

Hasonlóan vélekedett az Fidesz másik oktatáspolitikusa, Révész Máriusz is. „Ha hatékonyan költik az adófizetők pénzét, akkor az oktatás a legjobban megtérülő beruházás, a gazdaságfejlesztés legjobb módja” – mondta Révész, aki szerint nemzetközi összehasonlításban – GDP-arányosan és az éves költségvetésekhez mérten is – Magyarország az átlagnál kevesebbet költ az oktatásra.

A nagyobbik kormánypárt parlamenti képviselője szerint még akkor is így van ez, ha a magyar oktatási rendszernek vannak olyan – elsősorban szociális – feladatai, melyek a tőlünk nyugatabbra lévő országokban nem jellemzőek. Példaként a napközit és a közétkeztetést említette, ám szerinte ezeket a jövőben is biztosítani kell, erről a területről sem vonulhat ki az állam, mert az tovább növelné a társadalmi különbségeket.

Keressen a képen "államadósság-újratermelőket"!

Horváth Szabolcs

Pánczél Károly is úgy gondolja, hogy az oktatási rendszer egyik kitüntetett feladata lehet a regionális és szociális különbségek csökkentése. „Jelenleg a költségek közel felére elegendő az állam által átutalt normatíva, a többit az önkormányzatok teszik hozzá. A tehetősebb helyhatóságok többet, a szegényebbek kevesebbet. Ezeket a különbségeket meg kell szüntetni, erre a kormány által beterjesztendő oktatási törvények megoldást fognak találni” – mondta a hvg.hu-nak a fideszes politikus. Pánczél szerint erre két lehetőség adódik: vagy emelni kell a normatívákat, vagy a központi költségvetésnek át kell vállalnia az önkormányzatoktól a pedagógusbérek kifizetését, ami jelenleg az oktatásra költött pénz közel 80 százalékát jelenti. Pánczél szerint bármelyik megoldást választják, az állam plusz terheket kell majd magára vállaljon.

A KDNP-s Michl József úgy véli, Szijjártó Péter szavai azt jelentik, hogy az oktatás hatékonyságát növelni kell, arra törekedve, hogy a területre fordított összegeket minél hasznosabban költsék el. „Jó esély van arra, hogy ősszel ezeket a kérdéseket újra szabályozzuk, és az oktatáshoz gazdasági oldalról is közelítsünk” – mondta. Szerinte ezzel együtt olyan szakokra is szükség van, amelyek nem annyira piacképesek, mint az egyiptológia vagy a művészeti képzések. A képviselő szerint ezek is visszahozzák a rájuk fordított pénzt a képzett és külföldön is elismert szakemberek révén, de „tudomásul kell venni, hogy ez a terület a költségvetésnek nem az a része, amely gyorsan kitermelődik”.

A kormányfő szóvivőjének szavait az oktatási bizottság fideszes tagjai közül sem Pósán László, sem Cseresnyés Péter nem akarta kommentálni egyelőre, mindketten azt mondták, előbb a teljes felvételt látni akarják, és ezután reagálnak, szerdán. Természetesen kíváncsiak vagyunk a véleményükre. Megfontolt döntést sürgetett a kapkodás helyett a bizottság elnöke, Pokorni Zoltán is egy mai tanévnyitón.

Milyen számítások?

„Nagyon kíváncsi lennék, Szijjártó Péter milyen közgazdasági számítások alapján jutott erre a következtetésre, mert elég nehezen tudom értelmezni a gondolatmenetet” – mondta a hvg.hu-nak a bizottság LMP-s alelnöke. Osztolykán Ágnes szerint „az oktatásba fektetett pénzek valóban nem egy kormányzati ciklus alatt térülnek meg, de ettől még nem kellene azt a romboló politikát követni, amit a kormány tesz, hiszen az ágazat válságáért az eddig történt és a tervezett forráskivonás is felelős”.

A képviselő szerint az egykulcsos adó bevezetése nyomán kialakult helyzetben annyi pénzt vontak ki az ágazatból, hogy a KSH augusztusi statisztikái szerint 10 százalékkal csökkent a tanárok bére, miközben az önkormányzati megszorítások eredményeképpen több intézményben már a téli fűtésszámlák kiegyenlítése is gond, vagy éppen internet nincs. (Mint korábban megírtuk, Miskolcon például 800 millió forintot zároltak az oktatási intézmények költségvetéséből, így ott több helyen már nincs internet.)

„Megdöbbentő Szijjártó Péter kijelentése, és ezt nem az ellenzéki politikusi mivoltom mondatja velem” – közölte a hvg.hu-val Kolber István, a bizottság szocialista tagja. „Hozzá nem értést tanúsít a nyilatkozat” – jegyezte meg a politikus, mondván, „éppen az oktatás az a terület, amelybe bele kellene fektetni”. Kolber István szerint a miniszterelnök szóvivőjének mondatai sötét képet vetítenek előre, ami egyáltalán nem a modernizáció irányába mutat.

„Megújulásról beszél a kormány, miközben semmi másról nincs szó, mint a forráselvonásról. Ezzel sem lenne gond egyébként, ha őszintén elmondanák az érintetteknek, hogy mi a helyzet, de nem ezt teszik. Nem látni át, mit akarnak, az információkat csepegtetik, az érintettek pedig nincsenek bevonva a döntések előkészítésébe. Mindez azt jelzi, hogy nincs megfontolt taktika, és ők maguk sem tudják, mit akarnak” – hangsúlyozta az MSZP-s képviselő. Kolber szerint nagy probléma az is, hogy rengeteg képzett fiatal elmegy külföldre, a meglévő tudás elhagyja az országot. „A távozók száma pedig csak nőni fog, ha nem nyújtunk a fiataloknak perspektívát.”