szerző:

A vasárnapi lapok sem kímélték az Orbán-kormányt: a brit The Observer egyik írása Hitleréhez hasonlítja az állampolgársági törvényt, egy másik cikk szerint pedig Orbán és Matolcsy fejébe is kerülhet a válság. A lengyelek az EP-elnök beavatkozását várják a magyarországi eseményekbe.

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnap megjelenő német konzervatív lap politikai rovatában "Magyarország kutyaszorítóban" címmel jelent meg összefoglaló a hét magyar vonatkozású gazdasági, gazdaságpolitikai eseményeiről.

A beszámoló szerint "Magyarország mostanában kevés barátot szerez", és most már az Európai Bizottság is konkrét intézkedéseket hoz ellene. "A Magyarországnak sürgősen szükséges pénzügyi segítség a nyomásgyakorlás eszközévé válik" - állapította meg a lap.

A beszámoló szerint azt követően, hogy a Fitch pénteken leminősítette az országot, "Orbán az államcsőd elkerülése céljából rögtön elkezdte sürgetni a gyors megállapodást az EU-val és az IMF-fel." A jövőbeni hitelekhez azonban valószínűleg szigorúbb politikai feltételek kapcsolódnak majd - írta a FAS.

A lap a tárcarovatában Zilahy Péter magyar írótól közölt cikket a magyarországi helyzetről. A "Hősök, királyok és szentek" című írás szerint a rendszerváltás idején a magyarok mindenekelőtt azért "kaptak" szabadságot és demokráciát, mert "a Szovjetunió összeomlott a saját súlya alatt". A magyaroknak nem kellett küzdeni, "az emberek akkor vonultak az utcára, amikor már minden eldőlt" - jegyezte meg a szerző.

©

A Die Welt am Sonntag című, vasárnap megjelenő német konzervatív lap vezércikkben érintette a magyarországi gazdasági folyamatokat. Michael Fabricius "A válságvakáció véget ért" című írásában az euróövezeti állampapír-piaci helyzet alakulását értékelve kifejtette: csalódott lehet, aki arra számított, hogy hosszabb szünet következik az euróövezeti államadósság-válságban, hiszen már az év első hetében jelentkeztek válságtünetek.

Hitlerhez hasonlítják Orbánt

A londoni The Observer baloldali vasárnapi lap kommentárrovatában Will Hutton, az újság publicistája azt írja, hogy a "vitatott" új magyar alaptörvény alapján a kormány "diszkrecionális hatáskört kap" a média, a bíróságok, a jegybank, sőt, még a személyes lelkiismereti meggyőződés felett is.

A The Observer szemleírója szerint ezután "nem fognak elkülönülni Magyarországon a végrehajtói, a törvényalkotói és az igazságszolgáltatási jogkörök, nem lesz garantált sajtószabadság, sem bírói pártatlanság, sem vallásszabadság".

Hutton szerint "Európa sötét múltjának más elborzasztó pillanatait tükrözi", hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak magyar állampolgárságot ajánlanak, "ahogy Hitler tette a Csehszlovákiában élő német etnikum esetében".

A szerző a magyarországi fejleményeket párhuzamba állítja az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Dél-Afrikában is megfigyelhető trendekkel, amelyek szerinte a felvilágosodás örökségével mennek szembe, a jobboldal pedig világszrte már nem a tolerancia, az értelem és a demokratikus érvrendszer mellett köteleződik el.

Orbán és Matolcsy fejébe kerülhet a válság

A The Observer közli a BBC magyarországi tudósítójának, Nick Thorpe-nak a cikkét is, amelyben a szerző a magyarországi gazdasági fejleményekkel foglalkozik. Az írás emlékeztet arra, hogy a forint rekordmélységbe zuhant a héten az euróval szemben, "a válság pedig Orbán Viktor miniszterelnök, vagy legalábbis Matolcsy György gazdasági miniszter állásába kerülhet".

Az IMF-tárgyalásokkal kapcsolatban Thorpe megjegyzi, Magyarországnak legkésőbb júliusig szüksége van a hitelre, amelyet "biztonsági hálónak" nevez, egyesek szerint azonban a forint zuhanása és a leminősítések miatt már két héten belül meg kellene kötni az új megállapodást.

Az írás felidézi, a francia Le Monde minapi karikatúrája "fasiszta vezetőként ábrázolta" a magyar kormányfőt. A brit lap ugyanakkor megszólaltja Hack Péter jogászprofesszort, egykori liberális parlamenti képviselőt, aki kijelenti: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a magyar kormány diktatúrát akar kiépíteni, szerinte csupán "elszámolták" magukat.

©

A szintén idézett Schöpflin György, néppárti európai parlamenti képviselő azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy a társadalom szegénységben élő része a Jobbikot támogatja.

A The Observer ugyanakkor "az elmúlt hetek egyik legérdekesebb fejleményének" nevezi, hogy erősödő bírálatokat fogalmaznak meg a kormányt "eddig hűségesen támogató" lapok is, mint például a Heti Válasz és a Magyar Hírlap. A cikk ugyanis idézi a Heti Válasz egyik újságírját, Ablonczy Bálintot, aki kijelentette, a kormánnyal a legfőbb probléma az, hogy nem tartották be az ígéreteiket.

A szerző mindemellett úgy véli, hogy Orbán, "a kelet-európai politika egyik nagy túlélője" inkább lemond, semhogy az IMF által kikényszerített megszorításokat végrehajtsa.

Az EP-elnök közbelépésére várnak a lengyelek

Magyarország ügyében csendes diplomáciai lépésekre szólítja fel a lengyel kormányt Jacek Pawlicki a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi számában. "Buzeket aggasztja Magyarország politikája: Semmi jó..." címmel közöl cikket a napilap internetes kiadása is.

A Gazeta Wyborcza "Az uniós fővárosok hidegháborúja Budapesttel. Gondok Orbánnal" című cikkében Pawlicki azon a véleményen van, hogy a Magyarországgal szembeni szankciók bevezetése után "még konokabban viselkedne a pesti kormány, és még jobban felosztódna az így is szakadozó EU". Hangsúlyozza, hogy ez nem segítene sem a magyar demokráciának, sem az európai közösségnek.

A cikk szerint az Európai Bizottság nem jogosult a magyar, és bármely más tagállam alkotmányának felülvizsgálására, és a helyzetet "csak a magyarok oldhatják meg, méghozzá demokratikus módszerekkel". Pawlicki azt hangsúlyozza, hogy "Európa nem várhat többé. Itt az ideje a csendes diplomácia bevetésére a háttérben". Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Jerzy Buzek EP-elnök szerepét látja, akik "jól ismerik Orbánt, ő pedig figyelembe veszi a véleményüket".

A Gazeta Wyborcza internetes kiadása az EP elnökének aggodalmáról ír a magyar kormányzati lépésekkel kapcsolatban. Buzek hangsúlyozza, hogy húsz év alatt megváltozott a gazdasági helyzet, és "a korábbi kormányok nem tettek túl sok jót". De hozzáteszi, hogy ennek ellenére kétségei vannak a kormányzati lépések szigorúsága miatt.

"Kívánjuk a magyar nemzetnek, hogy leküzdje a válságot, mert a vírus elterjedése nagyon veszélyes lenne a szomszédos országok számára" - mondta.

fzs