Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Az európai emberi jogi egyezmény több pontját is sértették Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes tavalyi előzetes letartóztatásának körülményei - derül ki a hagyomiklos.com-on nyilvánosságra hozott dokumentumokból, amelyeknek a létéről a Népszava számol be szerdai számában.
|
|
Hagyó Miklóst 2010. május 14-én, percekkel az új Országgyűlés megalakulása után vették őrizetbe, és május 17-én helyezték előzetes letartóztatásba. A Fővárosi Főügyészség szökésveszélyre és az eljárás meghiúsításának veszélyére hivatkozott indítványában.
A vádhatóság a szökésveszélyt alátámasztandó azt állította, hogy "a nyomozás során adat merült fel arra nézve, hogy Hagyó a büntetőjogi felelősségre vonás elől külföldre kíván távozni". A Budai Központi Kerületi Bíróság ezt az érvet elfogadta, szó szerint megismételve az indítvány ezen részét. Később, 2010. május 26-án a másodfokú bíróság is megállapította végzésében: "Adat van arra, hogy a gyanúsított külföldre kíván távozni."
2010. június 8-án Kádár András ügyvéd beadványban kérte az ügyészséget, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére az előzetes letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint ugyanis sérül a fegyveregyenlőség elve abban az esetben, ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét.
A kérelmet az ügyészség érdemi indoklás nélkül elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a védelem - bizonyos iratokon kívül - csak akkor kaphat másolatot a nyomozati iratokról a nyomozás befejezése előtt, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti.
Annak ellenére, hogy Hagyó Miklóst az európai irányelvekkel ellentétes módon tartóztatták le és tartották fogva - amire a védő minden esetben felhívta a bíróság figyelmét -, kilenc hónapon át nem enyhítettek a kényszerintézkedésen.
A bíróság végül 2011. február 23-án Hagyót házi őrizetbe, majd 2011. június 10-én szabadlábra helyezte. A szabadlábra helyezés indokaként a bíróság megállapította, hogy nem állnak fenn olyan adatok, tények, amelyek alapján tartani kellene a szökéstől, elrejtőzéstől.
Hagyó védője a Népszavának elmondta, hogy az ügyészség által említett "adatot" azóta sem ismerték meg. Megállapítható tehát, hogy az ügyészség mindvégig egy olyan adatra hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, amelyet az európai joggal ellentétesen nem ismertetett a védelemmel, és amelynek így létezése is kétséges - írja a napilap.
Kinyomtatom
Elküldöm
