Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa is azt mondta a hvg.hu kérdésére: gyakran maguk a tanárok sincsenek tisztában például azzal, hogy akár egy vállpaskolással is bűncselekményt követhetnek el, miközben ezt sokan nem érzik testi fenyítésnek. Igaz, minden ügyet külön kell vizsgálni, nincsenek általános szabályok. A választóvonal az lehet, amit a törvény könnyű testi sértésnek definiál, de a biztos hangsúlyozta: minden testi fenyítés tilos. Súlyosabb eset, amikor a tanár rendszeresen alkalmaz brutális testi erőszakot diákjaival szemben: tavaly októberben egy ceglédi iskola 11 éves diákja maradandó halláskárosodást szenvedett az őt többször súlyosan bántalmazó tanárától.

Az agresszió nemcsak pedagógiai probléma, annál sokkal komplexebb, olyan eszközök kellenek a kezeléséhez, amivel a tanárok nem rendelkeznek - mondta Aáry-Tamás Lajos. Véleménye szerint ma már kevésbé járható út, hogy az ilyen problémát intézményi keretek között oldják meg.

A hivatal egyik tanulmányában különbséget tesz az iskolai fegyelemsértés és az agresszió között. Az előbbi megsérthető - többek között - öltözködéssel, óra alatti zajongással, a tanárral való szembeszegüléssel vagy feleseléssel, de akkor is fegyelemsértésről van szó, ha a magatartásukkal kikezdik a tanári tekintélyt, meggátolják a tanáraikat munkájuk végzésében. Mindezekkel szemben sok pedagógus tehetetlennek és éppen ezért a diákok áldozatának érzi magát. Az agresszió könnyebben definiálható, hiszen itt inzultusról, károkozásról van szó.

Súlyos probléma az agresszió leplezése

Az ombudsman szerint gyakori hiba, hogy ha egy diák bánt egy tanárt, a pedagógus gyakran érzi úgy, nem az ő becsületén esett csorba, hanem az iskoláén, ezért az igazgatótól várja, hogy feljelentést tegyen. „Vagy a sértett tesz feljelentést, vagy senki” - fogalmazott Aáry-Tamás Lajos. A tavaly októberben, Kiskunhalason történt eset - ahol egy 13 éves fiú szóváltást követően ököllel ütlegelni kezdte tanárát -példázza Aáry-Tamás megállapítását, a történtek után ugyanis sem az igazgató, sem a tanár nem tett feljelentést. A biztos súlyos problémaként említette, ha az iskola belső körökben próbálja megoldani az agressziót.

Főleg 2008 előtt volt probléma, hogy a tettlegességig fajult esetek kapcsán nem tett feljelentést a tanár, nehogy rontsa az iskola hírnevét, de a média nyilvánosságának köszönhetően az ilyen esetek többnyire nem maradnak rejtve - mondta a biztos. Ilyen eset volt tavaly decemberi is, ahol egy józsefvárosi iskolában vették videóra, ahogy az egyik diák pofozgatja, rugdossa tanárát.

Az ombudsman azt javasolja, az iskola semmiképpen ne próbálja intézményen belül megoldani a problémát, ezzel ugyanis legitimizálja az erőszakot. Aáry-Tamás szerint mindegy, hogy a gyerek áldozat vagy elkövető, a településen élő szakemberekkel végig kell beszélni a cselekmény indítékait, az Oktatási Jogok Biztosának Hivatala ugyanis csak az iskolának és a szakembereknek tud ajánlást megfogalmazni, a szülőknek nem.

Frusztráltak a tanárok és a diákok is

Vendégné Kókai Ágnes, a Karácsony Sándor Általános Iskola igazgatóhelyettese szerint a jellemzően két diák között előforduló szóbeli bántalmazás a gyerekek érzelmi túlfokozottságának és az erőfitogtatásnak tudható be. Az óraadó tanár elmondta: iskolájukban a tettlegesség nem jellemző, de szóbeli bántások előfordulnak. Vendégné szerint a nebulók tisztában vannak azzal, hogy mivel tudják bántani társaikat. Egy múlt heti esetre utalva - amikor egy másodikos gyerek obszcén szavakkal illette tanárát - elmondta: vannak olyanok is, akik nincsenek tisztában a káromkodások jelentésével, súlyával. „A gyerek másik iskolából érkezett, és ott társaitól hallotta a kifejezést, ezért ő is használta” - mondta a pedagógus. Az ilyen esetek elkerülésére a tanárok konfliktuskezelő tanfolyamokon vesznek részt, a diákoknak pedig osztályfőnöki óra keretében tanítják meg a konfliktushelyzetek kezelését.

Pedagógusnapon szent a béke

Gáti István iskolapszichológus szerint a leggyakoribb agressziót kiváltó ok a frusztráció, mind diákok, mind tanárok körében. A pszichológus elmondta: az iskolai konfliktusok kezelésére az úgynevezett resztoratív módszert alkalmazza, melynek lényege a jóvátételen alapszik. A sértő és a sértett leül egymással szemben, és egy moderátor segítségével megbeszélik a kiváltó okokat, végül pedig közösen megállapodnak, hogyan tehetik jóvá az elkövetett hibákat. Gáti a módszer fő hatásaként említette, hogy nem mennek el szó nélkül a történtek mellett, az ember észreveszi, hogy rosszat csinált.

Elmondása szerint nem csak a diákok, a tanárok köreiben is sikeres ez a fajta problémamegoldás. Saját tapasztalatairól mesélve azt mondta, előfordult, hogy tanárként kiment az óráról, mert a diákok kezelhetetlensége miatt nem tudott tanítani, de később leült az osztállyal, és resztroratív módszerrel kibeszélték az esetet. A pszichológus ezzel szemben nem tartja célravezetőnek, ha az oktató kimegy az óráról, de -ahogy fogalmazott - a pedagógus ilyenkor tehetetlen.