Bejelentkezés  

Budapesten a 30 milliós lakás csak a középkategóriába tartozik

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: Budapest; devizaadósok; árfolyamgát;

Noha az árfolyamgát feltételeként szabott 30 millió forintos ingatlanérték-korláttal a törvényhozó a legtehetősebbeket kívánta kizárni az árfolyamrögzítési lehetőségből, az MTI által megkérdezett ingatlanpiaci szakértő szerint Budapesten az ilyen értékű ingatlanok nem sorolhatók a felső kategóriába.

Az Országgyűlés előtt lévő, az árfolyamgát rendszerét módosító javaslathoz Rogán Antal nyújtott be módosító javaslatot, amely szerint a 30 milliós határ nem a fedezetként felajánlott ingatlan forgalmi értéke, hanem a hitel nagysága lenne. A Bankszövetség várhatóan március 5-i elnökségi ülésén dönt arról, hogy elfogadhatónak tartja-e a javaslatot.

Bár a kormány és a Bankszövetség közötti megállapodás tavaly decemberi aláírásakor az hangzott el, hogy a módosított program valamennyi devizahitelesnek segítséget jelenthet, valójában az árfolyamrögzítésnél eddig is meglévő korlátok nem módosultak. Patai Mihály, a Bankszövetség elnöke az Inforádiónak korábban úgy nyilatkozott: nem túlzás azt mondani, hogy mindenki élhet a lehetőséggel, hiszen a devizaadósok mintegy 90 százalékánál sem a hitel, sem a fedezetként felajánlott ingatlanérték nem éri el a korlátot. A 30 millió mellett pedig azért döntött a kormány és a Bankszövetség, hogy a legtehetősebbeket kizárja a lehetőségből. Patai ismertetése szerint az átlag devizahitel nagysága 6,5 millió forint, ami mögött 8-10 millió forintos ingatlan áll, a korlátot ennek háromszorosában szabták meg.

Fotó:

Déry Attila, az ingatlanforgalmazó Otthon Centrum vezető elemzője az MTI kérdésére elmondta, hogy a devizahitelezés felfutásakor 2006-2007-ben az ingatlanpiac is felpörgött, emelkedtek az árak. A fővárosban például 2007-ben egy 30 milliós ingatlan nem számított felső kategóriásnak, azt meg végképp nem lehet állítani, hogy ezekbe a lakásokba a legtehetősebbek költöztek volna. Az OC statisztikái szerint a fővárosi átlagár 2007-ben a használt, tégla lakásoknál 300 ezer forint volt négyzetméterenként, az új építésűeké pedig elérte a 350 ezer forintot. Példaként említette, hogy egy angyalföldi 67 négyzetméteres, újépítésű, 2,5 szobás lakás ára garázzsal elérte, sőt kissé meghaladta a 30 millió forintot. Az értékesebb budapesti kerületben nem volt ritka az újépítésű 30 milliónál drágább lakás, ahogyan a budai agglomerációban a családi házak ára is meghaladta ezt az értéket. Kétségtelennek nevezte azonban, hogy a vidéki ingatlanok ára akkor is alacsonyabb volt a fővárosiaknál, de hangsúlyozta, hogy a vidéki nagyvárosokban sem számított luxusnak a 30 milliós családi ház.

A Patai Mihály által említett, a devizahitelek mögött álló 8-10 millió forintos átlagár Déry Attila szerint a fővárosban jóval magasabb volt, ezen az áron akkor legfeljebb panellakásokat lehetett értékesíteni. Az átlagárak 2007-ben Budapesten inkább 15-16 millió forint körül mozogtak és azóta mintegy 10-15 százalékkal csökkentek.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly novemberi összeállítása szerint a devizahitelek 4.867 milliárdos állományának mintegy 7,2 százaléka van 20-30 millió forint között (ezek mögött vélhetően 30 milliónál értékesebb fedezet áll), az összes hitelállományból 351 milliárd forint. Ez a 800 ezer ügyletnek csupán 2,1 százaléka, de így is több mint 16.600 ügyfelet jelent.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X