Bejelentkezés  

Széll Kálmán 2.0: jövőre még kevesebb pénz a felsőoktatásban

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: felsőoktatás; Hoffmann Rózsa; konvergenciaprogram; Széll Kálmán-terv 2.0;

Nem akarja számszerűsíteni a kormány, mennyivel jut kevesebb jövőre a felsőoktatásra, de az biztos, radikális átszervezés nélkül már jövőre sem lesz fenntartható a rendszer a megszorítások miatt. A Széll Kálmán-terv 2.0 több ellentmondást is tartalmaz a felsőoktatással kapcsolatban. Például a kormány vállalja a diplomások számának 2 százalékos növelését 2020-ig, miközben a következő években is csökkentik az államilag támogatott férőhelyek számát. Jövőre csökken az állami támogatás mértéke is.

"A Széll Kálmán-terven alapuló konvergenciaprogramban meghirdetett deficitpálya eredményeként a felsőoktatásban olyan mértékű forráskivonás realizálódik, hogy strukturális reformok nélkül a rendszer már rövid távon sem bizonyul fenntarthatónak" - ezt az elég egyértelmű mondatot olvashatták azok, akiknek a birtokába jutott a Nefmi szövegtervezete a "nemzeti felsőoktatás fejlesztéspolitikai irányairól". Pontosabban annak egy korábbi - 4.7 jelű - változata. A később készült 5.3-as változat ugyanis már egyáltalán nem beszél forráskivonásról, csak "változó költségvetési mozgásteret" emleget. A szemérmesség azért is nehezen érthető, mert kormánypárti politikusok nyilatkozataiból egyértelmű, hogy jövőre az idei, "átmeneti" évnél is kevesebb pénz jut felsőoktatásra, és egyértelműen erről szól a Széll Kálmán-terv 2.0 is. (Igaz, számok ebben sem szerepelnek.)

A most nyilvánosságra hozott konvergenciaprogram egyébként számos ellentmondást tartalmaz a felsőoktatással kapcsolatban is. „A magyar állam kiterjedt támogatási rendszerrel segíti elő a felsőoktatási intézményekbe való bejutást. Ennek eredményeként 2011-ben a felsőoktatási rendszerben lévő hallgatók kétharmada teljes állami támogatásban részesült. Ez az arány a 2012-ben belépők esetén is biztosítható állami ösztöndíjas és részösztöndíjas formával” – áll a Széll Kálmán-terv 2.0-ban. A Nefmi adataiból kiderül: míg tavaly több mint 71 ezer diák tanult ingyen, idén valamivel több mint 53 ezer fő tanulhat állami ösztöndíjjal, és 15 ezer fő körüli a részösztöndíjasok száma. Ez 69 ezer diákot jelent. A program tartalmazza azt a 2020-as célkitűzést is, miszerint a 2011-es 28,1 százalék helyett nyolc év múlva 30,3 százalék legyen a diplomások aránya. Ennek érdekében a "jelenleg felsőoktatási képzésben részesülők sikeres végzését segítenék elő", illetve "minél több fiatalt vonnának be a felsőoktatásba".

A céloknak ellentmond, hogy 2012-ben jelentősen csökkentették az államilag támogatott férőhelyek keretszámát, különösen a jogász és közgazdász szakokon, a tervek szerint 2013-ra pedig egyáltalán nem biztosítanának férőhelyet államilag támogatott jogászképzéshez. Az illetékes tárca a műszaki és a társadalomtudományi képzést erősítené, de 2012-ben még nem tudták feltölteni a férőhelyeket ezeken a területeken, amikor 48 százalék helyett 70 százalékban e területekre koncentrálták az állami támogatást.

Az állami támogatás mértékét tovább csökkentik: 2012-ben az előző évi támogatás 85 százalékát adták meg, ezt pedig 2013-ra tovább csökkentenék. Hoffmann ugyanakkor korábban úgy nyilatkozott, hogy minél nagyobb arányban szeretnének cégeket bevonni az oktatás finanszírozásába, például ösztöndíjak formájában.

A külföldi egyetemek felé terelik a diákokat

A tavalyi adatokhoz képest ugyanakkor két-háromszorosára nőtt a külföldi továbbtanulást fontolgató végzősök száma. A HVG-nek nyilatkozó iskolaigazgatók szerint a diákokat nem csupán a keretszámok, de a hallgatói szerződés is elriasztja. Nagy-Britannia, Németország és az Egyesült Államok mellett nagy az érdeklődés a román és az osztrák egyetemek iránt is. AZ ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájából például az érettségizők harmada jelentkezett külföldi egyetemre. 2013 szeptemberében egy budapesti után egy debreceni gimnáziumban is elindítják a nemzetköziérettségi-programot, itt az angol nyelvű kurzus végén kapott érettségit száznegyven országban ismerik el – írta legfrissebb számában a lap.

A Széll Kálmán-terv 2.0 ugyanakkor erősítené a hallgatók mobilitását: az ESZA fejlesztési forrásokból a diákok idegen nyelvű kurzusokon, képzéseken vehetnek részt. Erre 3 milliárd forintot szántak. A Nefmi számításai szerint ez 3-5 ezer hallgatót érint a szaknyelvi képzéseken és 100 ezer olyan nyelvtanuló embert, aki jelenlegi hallgató vagy már diplomázott, de még nincs nyelvvizsgája. A képzések 2013 élső félévében indulnak. A kurzusok révén több külföldi hallgatót is be akarnak vonni az egyetemek a fennmaradásuk érdekében - derült ki a Magyar Rektori Konferencia titkárának válaszából. A program megfogalmazza azt is, hogy 2012-ben a kormány feladata a felsőoktatás területén „az állami szerepvállalás jellegének és mértékének újragondolása”. A program az esélyteremtés eszközei között említi, hogy nincs korlátozva a költségtérítéses hallgatói létszám, illetve hogy szélesebbre nyitották a diákhitel lehetőségét – a Diákhitel 2.0-val kapcsolatban viszont a Hír 24 idézett egy kormányzati háttéranyagot, amely szerint a konstrukció hosszú távon fenntarthatatlan.

Hoffmann alól kihúzták a szőnyeget

Fotó:

A terv hosszú távú célkitűzései között a 2012-es évet átmenetinek minősíti a program a felsőoktatás terén, jövőre új finanszírozási modell lesz, amelynek "kidolgozása folyamatban van". A Nefmi ezzel – és mással – kapcsolatos kérdéseinkre sem reagált cikkünk megjelenéséig. A Széll Kálmán-terv 2.0-ban tovább csökkentik az állami szerepvállalás mértékét, valamint felülvizsgálják az állami felsőoktatási intézményrendszert. „A feladat alapjául a felsőoktatási intézmények által 2012. június 30-ig elkészítendő intézményfejlesztési tervek szolgálnak” – áll a Széll Kálmán-terv 2.0-ban. A Rektori Konferenciát megkerestük ezekkel a tervekkel kapcsolatban, de cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

A konvergenciaprogram szerint a reformokat az idén elfogadni tervezett középtávú felsőoktatási stratégia fogja tartalmazni. „Ennek előkészítése, tervezése az eddigi gyakorlatnak megfelelően a felsőoktatási szektor szereplőinek (hallgatók, oktatók, intézmények, kormányzati szereplők, akadémiai szféra stb.) aktív és érdemi bevonásával történik.” Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetségének (HÖOK) elnöke ezzel kapcsolatban azt mondta: valóban folynak egyeztetések, májusra a pólusok kialakításáról döntenének, míg június végéig egyeztetnek tudomása szerint arról, milyen formában működnének együtt vagy integrálódnának az egyetemek.

Még a Fideszben is vita van a tervekről

A múlt héten nyilvánosságra került, az intézményrendszer átalakításáról szóló tervezet szerint ugyanakkor szétszabdalnák a Corvinus Egyetemet, illetve regionális alapokra helyeznék a mostani egyetemi-főiskolai rendszert, 13 felsőoktatási fejlesztési pólust határozva meg. Ezáltal megszüntetnék a párhuzamosságokat, és a cél, hogy sehol se legyen felesleges kapacitás.

Hoffmann Rózsa államtitkár a tervezettel kapcsolatban azt mondta a hvg.hu-nak: ez egyelőre még csak iránymutatás, amelyet az érintettek véleményezhetnek. Az államtitkár tagadta, hogy integrálnák az egyetemeket, mint mondta „ez együttműködés, nem integráció”. Szintén tagadta azt is, hogy megszüntetnék a Corvinus Egyetemet. A jogászképzés megszűnő állami támogatásával kapcsolatban Hoffmann úgy fogalmazott: „az már szinte mindegy, hogy száz vagy nulla helyet adunk”. Elismételte, hogy a jogászok és a közgazdászok két-három hónap alatt el tudnak helyezkedni, „így ha valahol indokolt, hogy diákhitelből tanuljanak, akkor azok ők”.

„A Fideszben is többféle megoldási alternatíva van” – mondta a hvg.hu-nak a párt egyik oktatáspolitikusa, aki szerint pozitív, hogy elkezdődött a gondolkodás a felsőoktatási képzés átszervezésén. Mint mondta, a regionális alapú szerveződés célja, hogy mindenhol maradjon valami, ugyanakkor fontos, hogy mindenhol a leggyengébb képzés szűnjön meg. Kérdés azonban, hogyan tudnak megmaradni azok az egyetemek, amelyek a csőd szélén állnak, mert hatalmas PPP-beruházásokba kezdtek. „A tárca az egyetemekre bízza, hogy éhen halnak vagy integrálódnak” – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy egy-egy egyetemnek komoly gazdasági szerepe van egy-egy térségben, ennek hiányában nőhet a munkanélküliség, illetve megszűnhet egy város kulturális központként való működése.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X