szerző:
Kapcsándi Dóra
Tetszett a cikk?

Hoffmann Rózsa szerint örvendetes, hogy egyre több magántőke áramlik a felsőoktatásba az apadó állami pénzek pótlására. Az Európai Unió bírósági joganyagát tanulmányozva arra a következtetésre jutottak, hogy jó úton járnak az oktatási reform területén - véli az oktatásért felelős államtitkár.

hvg.hu: A Debreceni Egyetemen 87 főt, a Pécsi Tudományegyetemen több mint 50 főt bocsátanak el az egyetemek a felsőoktatási források csökkentése miatt. Utóbbi helyen éves szinten 3 milliárd forinttal kevesebből tudnak gazdálkodni. Máshol is számítani lehet létszámleépítésekre?

Hoffmann Rózsa: A főiskolák és az egyetemek szuverén, autonóm intézmények, így az ilyen típusú intézkedéseiket nem lehet, de nem is lenne szerencsés semmilyen módon befolyásolni. A létszámleépítések mögött értelemszerűen semmiféle központi szándék nincs. Az elbocsátások és a keretszámok között azért is értelmetlen dolog bármilyen összefüggést keresni, mivel az egyetemi képzések ideje általában 5 év, a keretszámok pedig mindössze egy évig érvényesek. Ráadásul az intézmények bevételi oldalán is csak a folyó év szeptemberétől éreztetik hatásukat. Minden egyetem más-más választ ad a források csökkenésére, feltételezem, hogy alaposan megfontolták intézkedésüket.

hvg.hu: Az egyetemek az idén mennyi pénzből gazdálkodhatnak?

H. R.:
Ez a Széll Kálmán-tervből ismert, a tavalyi évhez képest mintegy 85 százalékra állítottuk be a felsőoktatás állami támogatását. Hozzáteszem, a felsőoktatási intézmények működése több mint 50 százalékban a saját bevételeikből történik. A hazai felsőoktatás azon az úton indult el, amelyen a nyugat-európai intézmények járnak: egyre több magántőke és pályázati pénz áramlik az oktatásba. Az Új Széchenyi-terv számos pályázati lehetőséget biztosít, így a források nem csökkennek, sőt a felsőoktatásra fordítható pénzek a jövőben összességében nőnek. Nincs ok tehát a vészharangok kongatására.

©

hvg.hu: A kisebb főiskolák ebből a szempontból nehezebb helyzetben vannak.

H. R.: Nem feltétlenül. A kisebb főiskolák egy részére már korábban is igaz volt, hogy sokkal inkább beépülnek környezetük gazdasági életébe, mint a nagy egyetemek. Mi egyértelműen arra ösztönözzük ezeket az intézményeket, hogy elsődlegesen olyan képzéseket folytassanak, amelyek a szűkebb pátriájukban található cégek szakemberigényére épülnek. Egy műszaki jellegű főiskolának éppen az adja meg az igazi rangját, hogy szorosan együttműködik a környékbeli gyárakkal, üzemekkel, ellátja megfelelően képzett szakemberrel. A cég pedig cserébe ösztöndíjat folyósít a hallgatóknak, biztosítja a gyakorlati oktatásukat, majd a diploma megszerzése után munkát ad a fiataloknak. Így maga is érdekeltté válik abban, hogy az adott intézményben jó színvonalú versenyképes tudást nyújtó képzés legyen.

Ez a folyamat korábban ugyan örvendetes módon megindult, de valamiért megrekedt, a mostani intézkedéseink következtében azonban újabb lendületet vehet. Ennek egy-két jelét máris láthatjuk, alapítványok, cégek ajánlanak fel ösztöndíjakat, kollégiumi lehetőségeket fiataloknak, és nem is titkolják, hogy mindezt azért teszik, hogy magukhoz kössék a szakembereket. Szerintem igencsak gyenge lábon állna az a felsőoktatás, ha „végveszélybe” kerülne amiatt, mert egy-egy területen megszűnik vagy csökken az állami támogatás. A világ élvonalába tartozó nagy és sikeres amerikai egyetemeken például sokszor egy árva centnyi állami támogatás sincsen. A mi célunk, hogy beilleszkedjünk a nemzetközi felsőoktatási térségbe. Ezek az intézkedések a többi között ezt szolgálják.

hvg.hu: Megkezdődtek a konzultációk az Európai Bizottsággal a hazai oktatási törvények nyomán felmerült kérdésekről. A bírálatok nyomán elhangzottak olyan konkrét tervek, hogy hitellé alakulna át az állami támogatás, ha külföldre megy a hallgató.

H. R.: Az állami támogatást, a céges támogatást, a diákhitelt is egyfajta befektetésnek kell tekintenünk. Az üzleti szereplők esetében senki sem kérdőjelezi meg annak létjogosultságát, hogy szerződésben rögzítsék, hány évet kell a fiataloknak egy adott cégnél dolgozniuk, ha támogatják a képzését. Álláspontunk szerint, ha az állam kifizeti a diákok tanulmányainak árát, befektetésének arányában éppúgy megilleti az ellentételezés. Még a család is abból a megfontolásból finanszírozza a gyermek taníttatását, hogy áldozatvállalása megtérül.

A felsőoktatás beruházás a jövőbe, és nem alanyi jogon járó juttatás, hanem a képességek alapján definiált lehetőség. Ezekkel a változtatásokkal, amelyeket bevezettünk, gyakorlatilag a felsőoktatásba történő bejutás egyetlen feltételévé vált a megfelelő tudásszint. Az a beállítás, hogy a szegény gyerekek nem tanulhatnak tovább, azért téves, mert az új hitelkonstrukció, a Diákhitel II. éppen hogy sohasem látott lehetőséget teremt azoknak, akiknek korábban, bármilyen tehetségesek voltak, anyagi okokból mégis le kellett mondaniuk a tanulásról.

Az állam a jelenlegi helyzetben is több mint 70 ezer fiatal tanulmányait fizeti részben vagy egészben, ez jól láttatja, hogy a kormányzati politika a felsőoktatást fontosnak tartja, tiszteli, és támogatja a szorgalmas igyekezetet.

hvg.hu: Az unió nyilván nem a tandíj mértékét kifogásolja, hanem a "röghöz kötésként" elhíresült konstrukciót, mely szerint a fiataloknak 6-12 évet Magyarországon kell ledolgozniuk az állammal kötött szerződés értelmében.

H. R.: A "röghöz kötés" történelmi fogalom, és kényszert jelent. A hallgatói szerződésben azonban erről szó sincs. Az a hallgató, akit majd felvesznek az államilag támogatott helyek egyikére, önkéntesen, szabad akaratából szerződést köthet. Ez egyrészt azt hivatott szolgálni, hogy Magyarország szakember-utánpótlása biztosított legyen, másrészt pedig azt, hogy akik közpénzen tanultak, azok befizetett adójukkal teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az utánuk jövő generáció tagjai is tanulhassanak állami ösztöndíjjal.

Aki igent mond az állami segítségre, azt vállalja, hogy munkaviszonyának első húsz évéből a képzési idejének kétszeresét 6-8, 10 évet hazája javára dolgozik. Ha valaki aláírja a szerződést, de az élete valamiért mégis úgy alakul, hogy külföldre megy dolgozni, természetesen megteheti, csak akkor vissza kell fizetnie a tanulmányai költségét.

Megnéztük az Európai Unió Bíróságának az elmúlt jó pár éves joganyagát, és több olyan jogesetet találtunk benne, amely alátámasztja a társadalmi igazságérzetet tükröző álláspontunkat. Ezeknek az egyébként meglehetősen különböző eseteknek a közös vonása, hogy bíróság a közösség iránti felelősségre hivatkozva hozott olyan döntést, ami bizonyos mértékig az egyén jogait korlátozta.

©

hvg.hu: Tudna konkrét példát mondani?

H. R.: Egy futballista ügyét tudnám röviden összefoglalni, amely az Olympique Lyonnais futballcsapathoz történő szerződésről szólt. A példa ugyan nem teljesen analóg, de az ítélethozatalkor mérlegelt elv nagyon is az. A futballklub eurómilliókat fektetett egy fiatalember képzésébe, majd az illető fogta magát, és leigazolt egy másik csapathoz, ezáltal a klub „befektetése” elveszett, és ezt a bíróság méltányolta.

Az Európai Bíróság véleményünk szerint gondosan mérlegeli döntéseit. Az oktatási törvények esetében azonban nincs bírósági ügy. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖOK), amely szervezet a kezdetektől fogva ellenezte a hallgatói szerződés tényét, a Nemzetközi Hallgatói Szövetséghez, az ESU-hoz fordult panaszával. Az ESU jelzései jutottak el Androulla Vassiliou oktatási biztos asszonyhoz, aki megjegyezte: felmerülhet a gyanú, hogy a magyar felsőoktatási rendelkezések szembemennek az uniós joggal. Úgy gondolom, a konzultációink során tisztázódni fog ez a kérdés.

hvg.hu: A HÖOK itthon is lépett: utólagos normakontrollt kért az ombudsmantól.

H. R.:
Így van, de ezt jó lépésnek gondolom. Az ombudsman szakmaiságát nagyra becsülöm, biztos vagyok benne, hogy a hazai joganyag teljes körű mérlegelését követően bölcs döntést fog hozni.

Meggyőződésem, hogy a hallgatói szerződés erkölcsileg vitathatatlanul indokolt. Bármilyen rendezvényre, fórumra megyünk, munkatársaimmal azt tapasztaljuk, hogy a magyar közvélemény helyes lépésnek tartja. Senki nem tud azonosulni azzal a perspektívával, hogy miközben az állam az adóforintokból sok tízmilliárd forintot fordít a szakemberek képzésére, a társadalomnak azzal a kockázattal kelljen számolnia, hogy 10 év múlva nem lesz orvos a kórházainkban. Magyarország valószínűleg még 10 év múlva sem tud majd tízszeres fizetést adni az orvosoknak.

hvg.hu: Ha már említettük a hallgatókat: mi a véleménye a hallgatói megmozdulásokról? Különös tekintettel, hogy Orbán Viktor miniszterelnök üdvözölte, hogy fel tudják emelni a hangjukat és ki tudnak állni magukért.

H. R.: Azt én is örömmel fogadom, hogy van egy aktív része a hallgatóknak, akik a véleményüket kifejezik, ám a kinyilvánítás egyes módszereivel és eszközeivel nem tudok azonosulni.

hvg.hu: Önnek volt egy ígérete, miszerint a pótfelvételik előtt az államilag támogatott helyeket átcsoportosítják. Honnan hova csoportosíthatnak át helyeket?

H. R.: Nem tudok rá válaszolni, mert jelen pillanatban egy olyan többismeretlenes egyenlettel van dolgunk, amihez hiányoznak a művelet elvégzéséhez szükséges adatok. Még nem ismerjük a jelentkezők számát, nem tudjuk, hogy az egyes szakokra hányan jelentkeztek, miként a ponthatárokat sem. Most még nem lehet megmondani azt, hogy hol maradnak üres helyek és hol lesz erős nyomás a keretszámokon. Várhatóan a jogi karokon sokkal többen felelnek majd meg a követelményeknek, mint amekkora a keretszám.

Ha a tények birtokában leszünk, újragondoljuk a rendelkezésünkre álló helyek szétosztásának lehetőségeit. Jó előre többféle megoldási javaslatot készítünk éppen azért, hogy legyen elegendő idő a helyzet mindenki számára legelőnyösebb és leghatékonyabb rendezésére. Egy változás nagyon valószínű: eddig a pótfelvételi csak arra adott lehetőséget, hogy aki nem került be államilag támogatott képzésre, az - a korábban költségtérítésesnek, most önköltségesnek nevezett alapon - jelentkezhetett valamelyik szakra. Most viszont arra készülünk, ha az első menetben nem sikerül feltölteni a megadott keretszámokat, akkor a pótfelvételit kiterjesztjük az államilag finanszírozott vagy részfinanszírozott helyekre is. Hogy hogyan? Mint ahogy a kormányzat döntött a keretszámokról is. Gyors konzultációt indítunk a gazdasági és a politikai élet szereplőivel, hogy a hallgatóknak fel tudjuk kínálni a megmaradt helyeket, és azok a korábbi gyakorlattal ellentétben, a hallgatók számára ne vesszenek el.

©

hvg.hu: Beszéljünk a közoktatásról is egy kicsit. Az oktatási intézményeket az állam átveszi az önkormányzatoktól. Több oktatási szakértő szerint nagy a káosz, sok a megválaszolatlan kérdés azzal kapcsolatban, mit vállal az állam és milyen lehetőségei lesznek az önkormányzatnak. Átvállalhatják az üzemeltetést az önkormányzatok, de egyelőre nem világos például, ki kapja a tankönyvtámogatást, mire terjed ki az üzemeltetés lehetősége.

H. R.: Idő előtt teszi fel ezeket a kérdéseket. Megértem azokat, akik türelmetlenek, és nagyon szeretnék már látni azt, hogy 2013 januárjától, illetve szeptemberétől hogyan alakul az iskolák, óvodák, kollégiumok fenntartása és működtetése. Egyelőre azonban még csak ott tartunk, hogy naponta egyeztetünk azokkal a társtárcákkal, amelyeknek szerepük van abban, hogy a lehető legjobb végrehajtási rendeletet és jogszabályokat dolgozzuk ki. A kérdéseket mi is ismerjük, amelyre a legjobb válaszokat szeretnénk megtalálni. Sok részmegoldás már elkészült, a végrehajtási rendelet hamarosan várható.

hvg.hu: Az újonnan meghirdetett megszorító csomag érintheti az oktatás területét?

H. R.:
Nem tudok róla. Az elmúlt másfél évben a kormány sok nehéz döntést volt kénytelen meghozni. Miután az oktatást a politika a prioritások közé emelte, reméljük, hogy nem kerül sor soha olyan lépésre, amely a jelenlegi helyzetet súlyosbítja.

hvg.hu: Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) első tervezete ismert, most folyik a társadalmi egyeztetés róla. Ebben számos új elem van: erkölcstan, hittan, mindennapos testnevelés, mindennapos művészeti oktatás, pénzügyi ismeretek, családi életre nevelés, honismeret – ezt mind el kell sajátítani a gyerekeknek. A jelenlegi órakeretbe bele fog ez férni vagy ez az óraszámok megemelésével fog járni?

H. R.: Új ismeretek, új kompetenciák bevezetése az oktatási rendszerbe nem szükségképpen jelent heti óraszámemelést. Úgy fogjuk átalakítani a kerettanterveket, hogy ezek a bővítések ne, vagy csak minimális mértékben növeljék a tanórák számát. A megcsontosodott tudásanyag felfrissítésére időről időre szükség van. Mondok egy példát. Napjainkban markánsan megfogalmazódott az az igény, hogy az iskolában tanuljanak a gyerekek pénzügyi, gazdasági ismereteket. Elképzelhető, hogy egy ideig ezek önálló tárgyként is megjelennek, majd később a jelenleginél ugyan nagyobb hangsúllyal, de más társadalomtudományi tantárgyak részévé válnak.

Az iskolának nemcsak bizonyos ismeretek átadása a feladata, amit a gyerek vagy elfelejt, vagy nem. Hanem az is, hogy kialakítsa a szemléletét. Arról például, hogy hogyan működik a pénzügyi világ, akkor alakul ki átfogó kép a gyerekben, ha a téma más és más megvilágításban tanulmányai során többször előkerül. Ugyanez a válaszom az erkölcsi nevelésre. Egyrészt lesz rá mód, hogy a gyerekek tanáraikkal morális kérdésekről az erkölcstanórán beszéljenek, de ennek a nézőpontnak meg kell jelennie az irodalom, a történelem és más tananyagban, mint ahogy ez korábban is volt.

hvg.hu: Nyilván a tankönyveket is át kell írni.

H. R.: Természetesen.

hvg.hu: Ez megtörténhet 2013-ra?

H. R.: Csak felmenő rendszerben. Az új tankönyvek elkészítése óriási munka, a Nemzeti alaptantervet is felmenő rendszerben, fokozatosan akarjuk bevezetni. Ha az új tantervhez nem kapcsolódnak új tankönyvek, akkor nem is érdemes hozzáfogni a megváltoztatásához. És a tanárképzést is meg kell újítani. A társadalmi vita azt mutatja, hogy a NAT-ot jól fogadják.

©

hvg.hu: A 2013-as bevezetésre mindenesetre már rendelkezni fognak tankönyvvel is?

H. R.: Szeretnénk, igen, de ha nem készül el minden tankönyv 2013-ra, azt sem kell tragédiának felfogni: átmenetileg tanári útmutatással is folyhat a tanítás.

hvg.hu: Az új NAT mindennapos testnevelésórát akar bevezetni. Korábban viszont az ombudsman is kifogásolta, hogy még mindig vannak olyan iskolák, ahol nincs tornaterem, vagy sok helyen, ahol van, nem fejlesztettek az iskolák, régiek az eszközök, újakra viszont nincs pénz. Kapnak az iskolák támogatást felújításokra, eszközbeszerzésekre?

H. R.: Az Új Széchenyi-terv keretein belül vannak és lesznek tornaterem építését segítő pályázatok. De annyi pénz belátható időn belül biztosan nem lesz az országban, hogy minden gyerek minden testnevelésórát kiválóan felszerelt tornateremben tölthessen. Éppen ezért nem is erre helyeztük a hangsúlyt. Talán unalmas is lenne a gyereknek hetente ötször bemelegítő futással kezdeni, majd bordásfalra mászni, gimnasztikázni, és utána szekrényugrással befejezni az órát. Ilyen órákra is szükség van egy héten kettőre vagy háromra, ennek kialakult didaktikája van. A fennmaradó két órát azonban mozgásra, játékra kell fordítani. Célunk ugyanis, hogy örömmel mozogjanak a gyerekek. Az iskolának kötelessége lesz a mindennapos testnevelést megszervezni, mert ezt kívánja meg a gyerekek egészsége.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

Hozzátok, az olvasóinkhoz fordulunk, azt kérve, hogy tartsatok ki mellettünk, maradjatok velünk. Ti, ha tehetitek, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt.

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is, minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk NEKTEK!
Folk György / Brüsszel Itthon

Hoffmann elismerte, az unióban sehol nincs olyan, mint ami nálunk lesz

Tisztázni fogja a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) a hazai oktatási törvények nyomán felmerült kérdéseket - állapodott meg az uniós oktatási biztossal Hoffmann Rózsa Brüsszelben. Az oktatási államtitkár lapunk kérdésére azt mondta, nem tud róla, hogy lenne olyan jellegű hallgatói szerződés más tagállamban, mint amit nálunk bevezetnek.

hvg.hu Itthon

Hoffmann Rózsa új szabályai feladatot adnak Brüsszelnek is

Eljárás és vizsgálat egyelőre nincsen, az Európai Bizottság azonban ismerkedik a felsőoktatási törvénnyel. Kende Tamás nemzetközi jogász szerint a szabad munkaerő-áramlást korlátozó lépés lehet a "röghöz kötés", az államilag támogatott helyeknél kötelezően előírt hallgatói szerződés.

MTI Itthon

Hoffmann Debrecenben: "nincs izgalom"

Felelős döntést kell hozniuk a diákoknak a továbbtanulásukról, ebben kíván segíteni az oktatásért felelős államtitkárság - indokolta Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár a Start a diplomáért címmel szervezett konzultációs fórumsorozat megszervezését kedden Debrecenben.

Kapcsándi Dóra Itthon

Hoffmann Rózsa: „elvi alapon” mindenki egyetértett azzal, amit csinálunk

Életszerűtlennek nevezte a feltételezést Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár, hogy a szűkülő állami támogatás és a szigorodó feltételek miatt a fiatalok inkább külföldre mennek majd tanulni. A hvg.hu-nak adott interjújában úgy vélte: a fiatalok nem korlátként élik meg, hanem célként, hogy élhetnek "az állam nagylelkű ajánlatával".

MTI Itthon

Erkölcstan és "hétköznapok matematikája" Hoffmannék nemzeti alaptantervében

Várhatóan márciusban tárgyalhatja a kormány az új nemzeti alaptantervről szóló előterjesztést, amely a többi között tartalmazza az erkölcstan oktatását, a hazafias és a családi életre nevelést is. Az új alaptanterv kitér továbbá az önkéntességre, a környezettudatosságra, a pályaorientációra, a gazdasági és pénzügyi nevelésre.

MTI Karrier

Brüsszelben magyarázkodhat Hoffmann Rózsa

Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.

Laborczi Dóra Itthon

Bizonytalanságok a Hoffmann-féle erkölcstan körül

A tanárok sértőnek érzik, a Pedagógusok Szakszervezete Alkotmánybírósághoz fordult, de még a tantárgy korábbi kidolgozói szerint is sok a bizonytalanság a szeptembertől kötelezővé tett hit- és erkölcstan-oktatással kapcsolatban.

eduline.hu Karrier

"Hazafias érzelemvilágú" diákokat nevelnének Hoffmannék

„A haza felelős polgára”, akiben kifejlődött a „hazafiság érzelemvilága”, reális önismerettel és „szilárd erkölcsi ítélőképességgel” rendelkezik, képes az önálló tájékozódásra, véleményformálása, megtalálja a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában, „tartalmas és tartós kapcsolatokra” törekszik – ilyen az ideális diák az új nemzeti alaptanterv vitaanyaga szerint, amelyet hétfőn hozott nyilvánosságra az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Magyarellenes szurkolók miatt bírságolták meg a Román Labdarúgó Szövetséget

Magyarellenes szurkolók miatt bírságolták meg a Román Labdarúgó Szövetséget

Újra szigorítanak Ausztriában a koronavírus miatt

Újra szigorítanak Ausztriában a koronavírus miatt

Jubilál a ValóVilág, várják a jelentkezőket

Jubilál a ValóVilág, várják a jelentkezőket