Bejelentkezés  

Elakadnak Pintéren a titkosszolgálati jelentések

Utolsó frissítés:

Szerző:

Címkék: titkosszolgálat; Pintér Sándor; Alkotmányvédelmi Hivatal; Göbölös László; szakszolgálat; Göbölös meghallgatása;

Öt hónap késéssel kérte a kormány a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság jóváhagyását a legfontosabb szolgálatot irányító Göbölös László kinevezéséhez. A testület támogatta a főigazgató kinevezését, de a keddi ülésen éles vita folyt arról, hogy ellátja-e a nemzetbiztonság a törvényben előírt információkkal a bizottságot. Még mindig nem tudni, hogy a kormányátalakítás érinti-e a szolgálatok felügyeletét.

Nem ismeri Lázár János képviselőt, ő feladatokat hajt végre, így nem számít, hogy hogy hívják a hivatalt felügyelő politikust - válaszolt az ellenzéki képviselők kormányátalakítással kapcsolatos kérdéseire Göbölös László, az Alkotmáyvédelmi Hivatal (AH) megbízott vezetője a nemzetbiztonsági bizottság keddi ülésén. A szervezetet december óta megbízott vezetőként irányító Göbölös végül 8 igen és 3 tartózkodás mellett megkapta a bizottság támogatását.

Göbölös Lászlót tavaly decemberben a polgári titkosszolgálatokat felügyelő belügyminiszter, Pintér Sándor miniszteri jogkörében eljárva bízta meg a feladattal. A még hatályos 1995-ös nemzetbiztonsági törvény szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) – volt NBH – főigazgatóját a miniszterelnök nevezi ki, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának álláspontját figyelembe véve. Göbölös december óta nem mutatkozott be a testületnek, így csak megbízott, ideiglenes vezető.

Göbölös László ezredes, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgató-jelöltjének kinevezés előtti meghallgatásán beszél az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülése előtt

Fotó:

Bár az ellenzéki képviselők nem ellenezték Göbölös kinevezésének véglegesítését, a bizottsági ülésen éles vita bontakozott ki arról, hogy megfelelően tájékoztatja-e a bizottsági testületet az AH december óta. Az LMP-s Mile Lajos a nemzetbiztonsági törvényt idézte, hangsúlyozva, hogy a bizottságnak ugyanazokat a jelentéseket kellene megkapnia, amelyeket a kormány is kézhez kap. Mile szerint a külföldi hírszerzést folytató Információs Hivataltól rengeteg anyagot kapnak, az AH-tól "nagyságrendileg kevesebbet", ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy az első Orbán-kormány idején elindított évkönyvet 2010 óta nem adta ki az AH.

Göbölös azt mondta, Pintérnek rendszeresen felterjesztik az AH jerlentéseit, és ha döntés születik arról, hogy ezt átadják a bizottságnak, akkor továbbítják nekik. Ugyanakkor Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár kabinetfőnöke, Tasnádi László azt mondta, a kormány és a bizottság tájékoztatásáért, valamint a megfelelő jelentések elkészítéséért is az Információs Hivatal a felelős, ezért van az, hogy a bizottság rengeteg anyagot kap tőlük. Ezt mind Molnár Zsolt, a bizottság elnöke, mind Mile vitatta, arra hivatkozva, hogy maga Göbölös tett említést a kormánynak készített jelentésekről, és a törvény szerint ezeket a bizottságnak is át kéne adni. Az évkönyvről mind Göbölös, mind Tasnádi azt mondta, nem tervezik az újbóli kiadását, Tasnádi szerint irányokról, tervekről még összefoglalót sem terveznek kiadni.

Harangozó Tamás, a nemzetbiztonsági bizottság MSZP-s tagja azt is megkérdezte, hogy mi tartott öt hónapig, miért nem kérték korábban a bizottság álláspontját a december óta megbízott Göbölössel kapcsolatban. Kontrát Károly erre mindössze annyit mondott: "ennyi időbe tellett a legjobb szakembert megnevezni".

Kényes ügyekről is faggatták

Ellenzéki képviselők kérdésére felmerült az orosz szálakat is tartalmazó kémügy, valamint az UD Zrt.-vel kötött peren kívüli egyezség is. Az előbbire Göbölös azt mondta: "kényes történet volt, de akik a hivatal állományában maradtak, azokat nem érintette". Kontrát Károly az ellenzéki képviselők kérdéseire válaszolva hangsúlyozta, hogy Göbölös nem vett részt a kémügy felderítésében, ez a védelmi szolgálat feladata volt, őket kell kérdezni. Az UD Zrt.-ügyről Göbölös (aki megbízott főigazgatóként maga írta alá a peren kívüli megállapodást a céggel) azt mondta, hogy a lehető legjobb egyezség született, ugyanis a cég 1,7 milliárdra jelentette be kárigényét, a felkért külső szakértő cég 369 milliót tartott indokoltnak, az AH viszont 265 milliót fizetett ki.

Bemutatkozó előadásában Göbölös azt mondta, hogy mind gazdasági területen, mind kémelhárításban is újjá kellett építenie az AH-t és hangsúlyozta, hogy a munkatársak 30 százaléka az elmúlt 3 évben került a hivatalhoz, így meg kell szerezniük a szakmai tapasztalatot. Göbölös azt is hangsúlyozta, hogy jelenleg is folyik a hírforrások megszervezése is.

A meghallgatáson felmerült az előző rendszer titkosszolgálati adatait tartalmazó mágnesszalagok ügye is, amire Göbölös azt mondta, ezeken lehetnek olyan adatok, amelyeknek nyilvánosságra hozatala még ma is nemzetbiztonsági érdeket sértene.

Bár a parlamenti bizottság álláspontja nem kötelező érvényű, 2007-ben nagy botrányt okozott, hogy Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő a testület elégedetlenségét figyelmen kívül hagyva nevezte ki az NBH élére Laborc Sándort. Az UD Zrt.-ügybe belebukott Laborc távozása után történt meg, hogy a titokminiszter hónapokig nem tudott konszenzust teremteni a bizottságban a jelölt, Balajti László kinevezéséhez. Ez csak az új titoktörvényről szóló MSZP-Fidesz háttér-megállapodás megkötése után sikerült az előző ciklus végén (Balajti végül a kormányátalakítást is túlélte, 2011. decemberig maradt hivatalában). A 2010-es országgyűlési választások óta viszont a kormánypártoknak a bizottságban is kétharmados többségük van, mégsem vitte be Pintér a testület elé Göbölös jelölését.

Csúszó törvény, vita a szolgálatokról

Nemcsak az új főigazgató kinevezésének véglegesítése csúszik, hanem az új nemzetbiztonsági törvény is, melyet a kormány tavaszi törvényalkotási programja áprilisra időzített. Május 8-án Pintér a szokásos éves bizottsági meghallgatásán azt mondta, a tervezet még a tárcák közötti egyeztetésen akadt el, ezért a javaslat várhatóan csak ősszel kerül a parlament elé.

Nevük elhallgatását kérő vezető fideszes politikusok korábban azt nyilatkozták a hvg.hu-nak, hogy a kormányban komoly feszültséget okoz a titkosszolgálatok átszervezése. Mint arról a hvg.hu is beszámolt, a kormányátalakítás során felmerült, hogy a polgári szolgálatok – vagy legalább a lehallgatásokat végző szakszolgálat – kerüljenek át a Miniszterelnökségre Lázár János irányítása alá. Volt olyan kormánypárti szakpolitikus, aki azt valószínűsítette, hogy Pintér Sándor sem érdekelt az új nemzetbiztonsági törvény tervezetének beterjesztésében vagy Göbölös László megbízásának véglegesítésében. Így nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy leszavazzák, szétmódosítsák a javaslatát, és még a jelenlegi struktúrát is fenn tudja tartani. Göbölös a szakszolgálattól érkezett az AH élére: korábban a szakszolgálat információ-feldolgozó igazgatóságának vezetője volt.

Tavaly év végén Pintérnek több ütközete is volt a Fidesz nemzetbiztonsági szakpolitikusaival, amikor a Nemzeti Információs és Bűnügyi Elemző Központot (NIBEK) akarta létrehozni, amely a többi titkosszolgálattól adatokat kérhetett volna be. A NIBEK-ről szóló törvénytervezetet több módosítóval támadta Kövér László, a 2000 és 2002 közötti titokminiszter, Demeter Ervin, illetve a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke, Gulyás Gergely. A módosítók végül meghiúsították, hogy a NIBEK külön titkosszolgálatként jöjjön létre, ahogy azt is megakadályozták a fideszes politikusok, hogy az Információs Hivatal a külügyminisztertől Pintérhez kerüljön át.

Hirdetés
Friss állások Jobline.hu

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X