Dr. Szathmáry Istvánnak – a legfőbb ügyészi poszt jelöltjének testvérének – már a választásokat megelőzően tudomása volt arról, hogy Hajdu Jánost személyesen Orbán Viktor utasította az „Aranykonvoj” rajtaütésre, de erről csak június 22-én tájékoztatta a nyomozóügyészséget – közölte hétfőn az ukrán pénzszállítókat képviselő ügyvédi iroda.
A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda ügyfelei kifejezett hozzájárulásával és az érdekükben eljárva, iratmegismerés kapcsán, indítványra a múlt hét pénteken, hivatalosan úton nyomozati iratokat vett át a Fővárosi Nyomozó Ügyészségtől – írták.
Egy, az iratok között fellelt ügyészi feljegyzés szerint 2026. június 22-én találkozóra került sor a nyomozóügyészség munkatársai és Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes, főosztályvezető között az Alkotmányvédelmi Hivatal épületében. Az ügyvédi iroda közleménye szerint
az egyeztetésen Szathmáry István elismerte: jelen volt és már a választások előtt tudomása volt arról, hogy személyesen ki rendelte el a rajtaütést az aranykonvojügyben.
„Ezredes úr elmondta továbbá, hogy az előző kormány alatt működő Belügyminisztériumban sor került az ügy kapcsán vizsgálat lefolytatására még az országgyűlési választásokat megelőzően, illetve, hogy az azt lefolytató a vizsgálóbizottság előtt több alkalommal megjelent is megjelent az AH képviseletében, méghozzá – vezetői utasításra – Farkas Örs korábbi nemzetbiztonsági államtitkárt elkísérve” – idézi a közlemény a feljegyzés Hajdu Jánost érintő részét.
Az idézet így folytatódik: „Elmondta, hogy a vizsgálóbizottság elé ők egy táblázattal érkeztek, amelyben részletesen ki volt dolgozva, hogy az elfogott személyek mettől meddig és milyen jogcímen voltak fogvatartásban, illetve, hogy a vizsgálóbizottság vizsgálta, hogy a művelet – mellyel összefüggésben számos jogi aggály merült fel – végrehajtására kinek a döntése alapján került sor.
Ebben a körben Hajdu János, volt rendőr altábornagy egy alkalommal kijelentette a vizsgálóbizottság előtt, hogy ennek a kérdésnek a vizsgálata hiábavaló, mivel mindenki tudja, hogy annak a személynek a döntése alapján történt meg az elfogás, akit nem lehet belekeverni az ügybe – utalva ezzel dr. Orbán Viktor korábbi miniszterelnökre.
Szathmáry István a feljegyzés szerint ezután azt mondta, „minden jelenlévő személy számára nyilvánvaló volt, hogy Hajdú János volt rendőr altábornagy a korábbi miniszterelnökre utalt”. Hajdu Jánost a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2026. június 29-én gyanúsította meg 7 rendbeli, sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettével.
A Baka András köztársasági elnök által javasolt Szathmáry Zoltán megválasztásáról a hétfőn 9 órakor kezdődő – a Tisza-frakció javaslatára összehívott – rendkívüli ülésen, titkos szavazással döntenek. Az új legfőbb ügyész megválasztásához a képviselők kétharmadának támogatása szükséges, de lehet, hogy a szavazásig el sem jut a már eddig is fordulatos történet. Emlékezetes, az államfő egy hete nevezte meg jelöltjét, Szathmáry Zoltánt, majd a Parlamentben érvelt is mellette, mire Magyar Péter miniszterelnök sietve jelezte, nem látja biztosítottnak, hogy a jelölt megkapja a szükséges kétharmados többséget. Másnapra pedig megvolt a Tisza-frakció végleges döntése is: elutasítják a jelöltet.
Közben kiderült, Magyarék azért utasíthatták el alig 24 óra alatt Baka jelöltjét, mert Szathmáry közeli családtagjának érintettsége a Fidesz által kampánytémává tett aranykonvoj-ügyben politikai kockázatot jelenthet.
Az egykor az ügyészségnél, most az Alkotmányvédelmi Hivatalnál dolgozó testvér ugyanis gyanúsított a nyomozásban, amit az ügyészség indított jogellenes fogva tartás bűntette miatt. Ezt még a Központi Nyomozó Főügyészség erősítette meg a múlt héten a HVG-nek küldött válaszában. A hírek szerint ő intézte a X. kerületi kapitányságon az előállított ukránok beutazási és tartózkodási tilalmát.
A Tisza-frakció azt kérte a köztársasági elnöktől, jelöljön Szathmáry helyett új személyt. Ám Baka András még aznap közölte, hogy kitart a választása mellett – amiről amúgy nem tudni, hogy kinek a személyi javaslata volt, csak annyi ismert, hogy az államfő több szakmai szervezettel is egyeztetett, de előzetes ígéretének megfelelően pártokkal, így a kétharmados támogatáshoz elengedhetetlen Tiszával nem. Az államfő egyelőre nem is vonta vissza az Országgyűlés elnökének küldött hivatalos jelölését.
Fontos elem az összeférhetetlenség, hiszen az aranykonvojügyben gyanúsított testvére miatt ezzel kapcsolatban felmerülhetnek aggályok. Szathmáry esetében a közokirat-hamisítással gyanúsított testvér akadályt jelenthet, még ha a törvény a hozzátartozókra vonatkozó összeférhetetlenségnél csak azt emeli ki, hogy az ügyészségi alkalmazott a hozzátartozójával nem kerülhet irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.
A törvény szerinti bármely összeférhetetlenség egyébként nem eleve kizáró ok a legfőbb ügyész megválasztásánál, hanem az új vezetőnek ezt – az összeférhetetlenség típusától függően – vagy már a megválasztásakor, vagy 15 napon belül kell megszüntetnie, addig a jogkörét sem gyakorolhatja. Ami a hozzátartozóra vonatkozó, említett irányítási, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolat tilalmát illeti, az alól a törvény szerint ráadásul az őt jelölő államfő „különösen indokolt esetben felmentést adhat”.
Aranykonvojügy
Márciusban a TEK pénzmosásgyanúra hivatkozva megállított Magyarországon és lefoglalt két páncélozott furgont, noha azok teljesen hivatalosan, menetlevéllel szállítottak 40 millió dollárt, 35 millió eurót és 9 kiló aranyat. A megrendelő az ukrán állami takarékpénztár, az Oschadbank volt, a feladó Bécsben a Raiffeisen.
Az Orbán-kormány azt sugallta, hogy a pénzszállítmány illegális lehet, felmerül a pénzmosás gyanúja, sőt egyes fideszes politikusok azt is hangoztatták, hogy a szállítmány célja az volt, hogy finanszírozza a Tisza választási kampányát. Annak ellenére is, hogy a nyilvánosságban aranykonvojként emlegetett szállítmány az országba nem befelé, hanem éppen kifelé haladt.
Bár a hatóságok tudtak a szabályos szállítmányról, fogva tartották a kísérőket, majd kiutasították őket az országból, lefoglalták a szállított eszközöket és a járműveket is. Később a járműveket, a kormányváltás után a pénzt és az aranytömböket is visszaadták az ukránoknak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) pedig bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.
Nyitókép: MTI / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / Fischer Zoltán
