Befolyással üzérkedés, többrendbeli közokirat-, illetve magánokirat-hamisítás gyanújával tettek feljelentést ismeretlenek a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának (TF) idei diplomaosztóján történtekkel kapcsolatban a BRFK-n. Az egyik érintett hallgató egy sportügyekben illetékes fideszes politikus fia.

Július közepén L. J. és Gy. Zs. ünnepélyes keretek között, több tucat évfolyamtársukkal együtt átvették a testnevelő-edző szakos diplomájukat Tóth Miklós dékántól. Tették ezt úgy, hogy a dékán is, a hallgatók is tudták: az államvizsga előtt a két egyetemistának összesen 15 jegye hiányzott az abszolutóriumhoz. Egy harmadik hallgató is hasonló körülmények között abszolvált, ám F. M. mégsem kaphatott diplomát, mert ehhez még hiányzik a nyelvvizsgája.

A dékán – a kari adminisztráció ellenállását letörve és jelzéseit figyelmen kívül hagyva – saját, frissen szerzett kódja segítségével igazolta a hiányzó krediteket az intézmény elektronikus nyilvántartásában, és Hamar Pál oktatási dékán-helyettes, illetve Hrabacsik Mihály tanulmányi osztályvezető segítségével tette hivatalossá az ügyet. A friss diplomások egyike egy sportügyekben illetékes kormánypárti parlamenti képviselő, Lasztovicza Jenő fia, két társa pedig a fiú korábbi kollégiumi szobatársai. A diplomaszerzés körülményeit a BRFK Bűnügyi Főigazgatóságának címére is feladott, a hvg.hu birtokába jutott többoldalas, mellékletekkel ellátott névtelen feljelentés részletezi.

Vizsgázni se mehettek volna

A dokumentumokból rekonstruálható történet szerint a három egyetemista 2012. június 18-án annak ellenére jelent meg a záróvizsgán és szerzett abszolutóriumot, hogy összesen 21, fejenként nagyjából egy-egy félévre elegendő érdemjegyet az államvizsga napján kaptak meg. A feljelentés szerint a reggel 8 órakor kezdődő államvizsgán úgy mentek át, hogy a hiányzó jegyeket aznap délelőtt 10-13 óra között vitték fel az elektronikus tanulmányi rendszerbe (etr), ami sok szempontból szabálytalan lenne, sőt elvileg lehetetlen is.

Az intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint az érintett hallgatók eleve fel sem iratkozhattak volna az államvizsgára. A TF tanulmányi és vizsgaszabályzatának kikötése szerint az abszolutórium feltétele „a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele”. A végbizonyítvánnyal ugyanis azt igazolják az egyetemek, hogy a végzős hallgató megszerezte az előírt kreditpontokat.

A feljelentéshez csatolt, a tantárgyakat és érdemjegyeket tartalmazó táblázat szerint a három diák négy félévnyi edzésmegfigyelést és edzésvezetési gyakorlatot, valamint több szemeszternyi Sportági elmélet és módszertan nevű tantárgyat alig néhány perc alatt teljesített. A Neptun nevű rendszer – leegyszerűsítve: az említett táblázat – közokiratnak minősül, így minden bejegyzést hitelesen naplóz, azaz minden változtatásnál megjegyzi például a bejegyző kódját vagy a bejegyzés időpontját. A hallgatók pár perc alatt bejegyzett tantárgyait és a 2-es, 3-as és 4-es jegyeket az államvizsga napján Tóth Miklós dékán kódjával vitték fel az elektronikus indexekbe, holott a szabályzat szerint ezeknek még a képzés során, legkésőbb a vizsgaidőszak lezárását megelőzően kellett volna bekerülniük a nyilvántartásba.

A Schmitt-ügy dékánja

Pozíciójánál fogva Tóth Miklós Schmitt Pál plágiumügyében is feltűnt, nem is akárhogyan. Amikor az év elején a hvg.hu feltárta, hogy az akkori államfő doktori disszertációja plágiumgyanús, Tóth Miklós közölte: nincs ok azt feltételezni, hogy nem kellően megalapozott döntést hozott az a bizottság, amely húsz évvel ezelőtt elbírálta Schmitt Pál doktoriját. Tóth akkor egyenesen azt állította, hogy a kisdoktori cím kiadása szabályszerűen történt, az értekezés tartalma pedig megfelelt az akkori követelményeknek. Néhány nappal később azonban – elsősorban a tudomány „erős embereinek” nyomására – a testnevelési egyetem vezetése mégiscsak úgy döntött, felállít egy vizsgálóbizottságot.

 

A bizottsági tagok nevét a jelentést elkészítéséig titokban tartották, de utóbb kiderült, a plágium tényét elismerő testület több tagja is kapcsolatba került a korábban Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB), vagy annak valamilyen szervezetével. Tóth volt az, aki a vizsgálat alatt ellátogatott a Sándor-palotába, hogy Schmittet az 1992-es ügy hátteréről megkérdezze. A bizottságnak egyébként maga a dékán is a tagja volt, akitől nem idegen a sportdiplomácia világa, hiszen 2010-től a MOB orvosbizottságának a tagja. (Ebben az évben hagyta ott Schmitt Pál a MOB elnöki posztját.) A Schmitt-ügy januári kirobbanása után egy hónappal Tóthot a MOB egyik alelnökévé választották.

 

A mostani történetben is feltűnő ügyvéd, Istvánfi Dániel a Testnevelési Egyetem jogtanácsosa, tanácskozási jogú tagja a kar vezető testületének, a Kari Tanácsnak. Istvánfi édesapja, Istvánfi Csaba nagy tekintélyű professzor, 1988 és 2000 között pedig a MOB elnökségi tagja is volt. Schmitt Pál doktori disszertációjának opponense, Kertész István emlékei szerint az idősebb Istvánfi a Testnevelési Egyetem rektoraként jelen volt akkor, amikor a plágiumbotrány miatt lemondott államfő megvédte a doktori disszertációját.

„Kapott információim alapján”

A dékán már korábban jelezte a tanulmányi ügyekkel foglalkozó dékánhelyettesnek, Hamar Pálnak, hogy a három hallgató hiányzó tantárgyait és a kívánt jegyeket vigyék fel az elektronikus rendszerbe, de a táblázat bizonyítja: ez az államvizsga napjáig nem történt meg. A dékán június 15-én – azaz három nappal az államvizsga előtt – keltezett, hivatalos levelében az szerepel, hogy a Lasztovicza fiának és F. M.-nek hat-hat, Gy. Zs.-nek pedig összesen kilenc jegyet milyen bontásban kellene Hamarnak igazolnia. A dékán indoklásként azt írta: „kapott információim alapján” a tanulmányaikat levelező tagozaton befejező hallgatók még a nappali tagozaton teljesítették a hiányzó krediteket, ezért kéri azok pótlását.

A hvg.hu kérdéseire reagáló Tóth Miklós pénteken több, fénymásolt dokumentumot is bemutatott, amelyek szerinte ezeket a bizonyos „kapott információkat” tartalmazzák. A dékán által átadott másolt okmányok közül az egyik a három hallgató Tóth-hoz címzett június 13-i „méltányossági kérelme”, melyben tantárgyaik utólagos elismerését kérvényezték. Ebben arra hivatkoztak, hogy „most, a záróvizsga előtt szembesültünk azzal", hogy a nappali és a levelező tagozat közt elvárásbeli különbségek vannak: míg a nappalin bizonyos gyakorlati tantárgyakat 2-3 félév alatt lehet elvégezni, ugyanezek a tantárgyak a levelező tagozaton 6 félévesek. A kérelemben azt állították, hogy „a tantárgyak óraszámait a nappali tagozaton többszörösen” teljesítették „a levelezői óraszámokhoz képest", ezért kérték, hogy az egyetem tekintse teljesítettnek a hiányzó órákat.

Tóth Miklós januárban bejelenti a Schmitt Pál ügyét vizsgáló bizottság felállítását
©

A birtokunkban lévő adatok szerint viszont az elektronikus nyilvántartási rendszerben nincs nyoma annak, hogy akár a levelező, akár a nappali tagozaton az évek során bármikor, a három hallgató közül bármelyik is felvette volna ezeket a tantárgyakat. (A három egyetemista az utolsó évre kérte át magát nappaliról levelező tagozatra.)

A Szalma-szál

A dékán a hvg.hu-nak megmutatott egy másik levelet is, amelyet a nemrég kinevezett sportszakmai dékánhelyettes írt alá, és amely Tóth szerint alátámaszthatja a hallgatók állításait és őt magát is „megnyugtatta”, hogy helyesen jár el (lásd Kreditekvivalencia című keretes írásunkat). Az egykori világklasszis távolugró, Szalma László nevét tartalmazó dokumentum szerint a diákok a kari előírásokhoz képest jóval korábban, évekkel az előírt idő előtt teljesítették a formálisan hiányzó tantárgyakat, csak a Neptun nevű számítógépes rendszer nem engedélyezte azok hivatalos felvételét.

A levél szerint a kurzusokat tanulmányaik olyan korai szakaszában vették föl, hogy a formális szabályokat szigorúan betartó elektronikus rendszer még nem is engedte kezelni az adataikat. A dokumentumban az szerepel, hogy a nappali tagozaton az Edzésmegfigyelés című tantárgy például csak a 4. félévtől vehető fel, ám azt korábban teljesítették a kurzusokat tartó tanároknál, így annak a Neptunban formálisan nincs nyoma.

Egy a tanulmányi ügyekben napi gyakorlattal rendelkező egyetemi forrás cáfolta Szalma dékánnak írt teóriáját, mondván: az a variáció, hogy teljesítették ugyan az órákat, de azt nem vitték fel a Neptunba, azért nem lehetséges, mert ha a hallgatók az órákat nem vehették föl, akkor nem is teljesíthették a kurzusokat.

A dékán arra hivatkozva, hogy engedélyt kell kérnie Szalmától a levél átadásához, visszatartotta a megmutatott dokumentumot. Végül három nappal később Szalma László e-mailben reagált, melyhez csatolva átküldte a június 13-i levele másolatát, illetve egyetlen mondatot fűzött ehhez, hogy a levél tartalmát megerősíti. Arra a kérdésünkre viszont nem reagált, honnan tudja, hogy a diákok a tantárgyakat valóban elvégezték és időben vizsgáztak.

"Ezt rögzíteni nem lehetett"

Miután a feljelentés a birtokunkba került, négy napon keresztül többször hívtuk Szalma Lászlót a munkahelyi és a mobiltelefonján is. Pénteken késő délután sikerült utolérnünk a dékánhelyettest, aki megkeresésünkre azzal zárkózott el a válaszoktól, hogy nincs engedélye a nyilatkozattételre. Így Szalma László nem reagált többek között arra sem, miképpen bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a rendszerből formálisan hiányzó tantárgyakat, és valóban ő igazolta-e Tóth felé az órák és a vizsgák teljesítését.

 

Cikkünk megjelenése előtt, vasárnap levelet kaptunk a Szalma-ügyben a dékántól, aki megismételte korábbi állításait, és azt hangsúlyozta, hogy a tanulmányi és vizsgabizottságot bevonva hétfőn "a már megkezdett vizsgálatot" kiterjeszti, hogy kiderítsék, miért nem garantált a nappali-levelező képzés közti átmenet, amivel ő „a három hallgató esete kapcsán” szembesült először. Azt is hangsúlyozta, hogy a diákok nappalin sokkal több órát teljesítettek, mint levelezőn kellett volna, ezért szerinte „elfogadhatatlan lett volna a hallgatok diplomáit nem kiadni levelező tagozaton”. A levélből továbbra sem derül ki, Szalma László – és rajta keresztül a dékán – hogyan bizonyosodott meg arról, hogy a hallgatók valóban elvégezték a tantárgyakat.

 

Szalma hétfőn másolatban átküldött június 13-i levelében az szerepel, hogy "a nappali tagozat óra- és vizsgaterve szerint a Neptunban az említett tantárgyakat a 4., az 5. és a 6. félévben lehet fölvenni és teljesíteni". A Tóthnak átadott igazolás szerint a Neptunban "ezt rögzíteni nem lehetett, (...) mert a mintatantervükhöz ezek az óra- és vizsgaterv miatt nincsenek hozzárendelve". A dékánhelyettes szerint ezzel szemben a hallgatók levelező tagozaton fejezték be a tanulmányaikat, ahol "minden félévben szerepelnek ezek a tantárgyak". A dékánhelyettes egyéb kommentárt nem fűzött az e-mailben csatolt leveléhez.

Mint a villám

A dékán által pénteken a hvg.hu-nak bemutatott dokumentumok közül az egyiken egy ügyvéd, a kar jogtanácsosa, Istvánfi Dániel neve szerepelt. Az ügyvéd a június 13-i levélben azt írta: „a fent nevezett hallgatók – eddigi tudomásom szerint – levelező tagozatra történő átvételük idején semmilyen külön tájékoztatást, felhívást nem kaptak a Kartól arra nézve, hogy a nappali és levelező tagozatok gyakorlati tantárgyainak teljesítése során jelentős eltérések lehetnek”. (A levélből az nem derül ki, honnan tudta az ügyvéd, hogy a hallgatók valóban nem kaptak az évek alatt tájékoztatást.)

A hvg.hu-nak átadott dokumentum szerint az ügyvéd ebből, illetve abból az alapelvből kiindulva, hogy a nappali és levelező tagozat közti átjárhatóság biztosítása elemi feltétel, levezette, hogy az egyetemnek a méltányossági kérelmet meg kellene adnia. "Különös tekintettel arra is, hogy egy esetleges peres eljárásban az Egyetemnek kellene igazolnia, hogy a hallgatók milyen tájékoztatást kaptak” – írta.

Tehát azon a napon, amikor a három hallgató megírta Tóthnak a kérelmét és megszületett a Szalma-féle igazolás is, a dékán már kapott is egy jogi szakvéleményt, mely szerint még a per sem zárható ki, melyben az egyetemnek kell majd magyarázkodnia. A dékán másnap, június 14-én levelet írt Hamar Pál dékánhelyettesnek, melyben azt írta: helyt ad a hallgatók kérelmének, és kéri a tanulmányi osztály intézkedését, hogy a Neptun rendszerben ezek adminisztrációja megtörténjen. Aztán írt egy másikat június 15-én is, melyben az szerepel, hogy vigyék is fel a Neptunba a jegyeket.

A játékszabályok

A TF tanulmányi és vizsgaszabályzata szerint a gyakorlati jegyet a szorgalmi időszak utolsó napjáig kell megszerezni. Ha ez nem sikerül, akkor az etr-be elégtelennek kell kerülnie, és a tantárgyat az illetőnek újra fel kell vennie. De az „újrafelvétel ideje a tantárgy ismételt meghirdetésének féléve”. A szabályzat azt is világosan kimondja, hogy „az etr-en történő jelentkezés nélkül a hallgató nem vizsgázhat”, sőt azt is, hogy a leckekönyv (jelesül az internetes nyilvántartás) közokirat, és abban „bármiféle illetéktelen bejegyzés okirat-hamisítás”.

 

A jegyek ellenőrzéséről a kari vizsgaszabályzat úgy rendelkezik, hogy „az oktató köteles a megszerzett érdemjegyet a vizsgalapra a vizsga napján az etr-rendszerbe legkésőbb a vizsgált követő napon – utolsó vizsganap esetén aznap – bejegyezni. A vizsgalapot a tanár aláírásával hitelesíti”.

A feljelentésből rendelkezésünkre álló dokumentumok, illetve a dékán által bemutatott okmányok alapján úgy tűnik, Tóth Miklós a hallgatók bemondására és Szalma László levelére támaszkodva, a tanulmányi osztályt meg sem kérdezve, a szabályzatot és a vonatkozó jogszabályokat, valamint a teljesítési időpontokat figyelmen kívül hagyva, az ügyvéd által említett per elől kitérve saját maga vette kezébe az ügy kezelését. Erre Tóth sem adott másfajta magyarázatot a hvg.hu kérdéseire válaszolva.

„Pancser dolog volt”

Egy a TF tanulmányi ügyeiben járatos, de a hírzárlat és saját maga védelmében névtelenséget kérő forrás azt hangsúlyozta, éppen az a kreditrendszer lényege, hogy csak akkor tekinthető teljesítettnek egy tantárgy, ha a jegyek a megfelelő időpontban bekerülnek a Neptunba.

Ezt a felsőoktatási törvény szavatolja, mert előírja az elektronikus tanulmányi rendszer használatát, amit a Semmelweis Egyetemen épp a jelenlegi rektor, Szél Ágoston irányítása alatt vezettek be, sőt a TF kari tanácsa is már több éve az elektronikus index használatát írja elő. „A hallgatóknak föl kell venniük az etr-be a tantárgyat, a tanárnak pedig be kell írnia a jegyet, és igazolnia kell a kurzust. Csak az létezik, ami oda be van írva. A lapok, cetlik, igazolások nem számítanak” – mondta a szakember.

Megkerestük a kérdéses tantárgyak ügyében illetékes oktatókat is, akiknek fel kellett volna vinniük az érdemjegyeket a rendszerbe. Vágó Béla, az atlétika tanszék tanára az az ember, aki a kérdéses jegyek egy részét eredetileg igazolhatta volna, sokirányú, többszöri megkeresésünket végül azzal az sms-ben küldött üzenettel hárította el, hogy „A TF Nyilatkozattételi Szabályzata alapján csak a Dékáni Hivatal engedélyével nyilatkozhatom! Kérem, hogy ennek hiányában ne keressen!”.

Több tanszéken ugyanakkor egyértelműen megerősítették: teljesen kizárt, hogy bármelyik hallgató észrevétlenül, egyetlen nyom nélkül végezhessen el ennyi kurzust. Az egyik, kizárólag név nélkül nyilatkozó tanár szerint azért nonszensz az egész feltevés, mert az a hallgatóknak is elemi érdeke, hogy a saját elvégzett kurzusaik után, a kreditjeik érdekében ezt az iktatást, igazolást a nyilvántartásban rögzíttessék.

Schmitt Pál lemondását követelő tüntetők várják Tulassay Tivadar bejelentését
©

A Semmelweis Egyetemen a hallgatók minden hivatalos egyetemi ügyletét ügyintézőn keresztül kezelik, így ebben az esetben a diákokat jó előre ki kellett értesíteni, hogy ki-ki még mely kreditek teljesítésével „adós” ahhoz, hogy államvizsgára jelentkezhessen. Az egyik név nélkül nyilatkozó tanszékvezető azt mondta a hvg.hu-nak, hogy „pancser dolog volt” így intézni az ügyet, mert ha már a három diák minden határidőből kicsúszott, egy fél év halasztással, a szeptemberben felvetetett tanegységekkel az egész adminisztráción észrevétlenül át lehetett volna vinni az ügyet. Igaz, így júliusban viszont nem kaphattak volna diplomát. Most viszont szerinte az a helyzet, hogy a vizsgaszabályzat sokszoros megszegésének és okirat-hamisítások gyanújának kivizsgálására egy újabb egyetemi belső vizsgálat indulhat, ami szerinte nem tesz majd jót a Schmitt-botrány után az intézmény hírnevének.

Privilegizált dékán

A hvg.hu birtokában lévő dokumentumokból kiderül, hogy Tóth dékánhelyetteséhez címzett június 15-i kérése a tanulmányi osztályon dolgozó ügyintézők ellenállásán megbukott. A feljelentés szerint senki nem volt hajlandó a hiányzó jegyeket utólag beírni a rendszerbe, így végül az összes adminisztrációs munkát a dékán saját hatáskörét kibővítve, saját kódjával végezte el.

A birtokunkban lévő dokumentáció szerint három nappal a dékán írásos kérése után, az államvizsga napján Tóth Miklós tanszéki adminisztrátori jogosultságot kapott az addigi oktatói jogosultsága helyett – az erre vonatkozó tanulmányi osztályhoz intézett írásos utasítást az osztályvezető, Hrabacsik Mihály írta alá.

A dékán saját kódjával elvégzett pótlásokkal kapcsolatban ráadásul az is felmerül, hogy Tóth Miklós úgy tömte be az indexekben tátongó lyukakat, hogy azokra semmiféle szakmai kompetenciája nincs. A TF dékánja ugyanis az orvosi egyetemen volt korábban oktató, belgyógyászati és közigazgatási szakvizsgával rendelkezik, ám a sportszakmai tantárgyakhoz nincs meg a szükséges végzettsége.

Erős ellenállásba ütköztek

A BRFK-nak címzett feljelentésből kiolvasható, hogy a TF bürokráciája ellenezte a különleges eljárást. A tanulmányi osztály hallgatói ügyekben is illetékes ügyintézője még a diplomaosztó előtt írásban jelezte az osztályvezetőnek, hogy határozottan ellenzi Gy. Zs. és L. J. diplomájának átadását. Hrabacsik Mihály azonban szó nélkül átvette és aláírta a diplomát kapó hallgatók névsorát. A tanulmányi osztályvezető ezzel kapcsolatos megkeresésünket azzal hárította, hogy a Schmitt-ügy óta semmiféle nyilatkozatot nem tehetnek a médiában. Majd amikor a megkeresés okát mégis végighallgatta, egyszerűen lecsapta a telefont.

A diplomaátadóra készült listát készítő ügyintéző sem nyilatkozott, azonban annyit elismert, hogy a kérdéses dokumentum valódi, ahogyan a két hallgató neve mellé tett megjegyzés is tőle származik. Ám arról, hogy miért írta oda a két név után, hogy „??? Határozottan elítélem”, szintén nem beszélt.

Noha a záróvizsgára a vizsgaszabályzat szerint csak az engedhető, akinek a szakra vonatkozó minimális kreditpontja megvan – az utólag a rendszerbe felvitt kurzusok az egyetem óra- és vizsgaterve szerint kötelező tantárgyak voltak –, a három hallgató államvizsgája végül rendben lezajlott. Akkor is, ha a vizsga megkezdése előtt a sportszakmai dékánhelyettes, az államvizsga-bizottsági elnökjelölt Szalma László a kezdés előtt lemondta a megbízatását. (Az egykori világklasszis a hvg.hu erre vonatkozó kérdéseire sem reagált.)

A vizsgabizottság egy másik tagjától, Soós Csabától (mesteredző, tanszékvezető) azonban megtudtuk, hogy a június 18-i államvizsga bizottságba Szalma helyett végül Kovács Etele ugrott be (ő a Schmitt-ügyet vizsgáló bizottságnak is tagja volt).

Ráütötte a pecsétjét

A karon az ügyben kialakult feszült hangulatot jelzi, hogy a dékán végül magánál tartotta Lasztovicza fiának oklevelét. A feljelentésben az áll, hogy Tóth Miklós arra hivatkozott, saját kezűleg akarja megmutatni a parlamenti képviselőnek a fia diplomáját. A dékán végül a diplomát nem is a más hallgatók okiratánál használt intézményi pecséttel hitelesítette, hanem – és ez a diplomán egyértelműen látható – a saját dékáni pecsétjét használta.

A július 14-én tartott diplomaosztón Lasztovicza fiának és Gy. Zs.-nek átadott oklevélen szerepel egy záradék is: „Az oklevél tulajdonosa tanulmányai során a(z) Testnevelő tanári szakképesítés megalapozásához szükséges 50 kredites modult elsajátította.” Az állítás igazságtartalmát Tóth Miklós dékán, és Kovács Etele, a záróvizsga-bizottság elnöke is aláírásával igazolta.

Kreditekvivalencia

hvg.hu: Kért-e extra jogosultságot a tanulmányi ügyintézői rendszerben való tevékenységéhez?

 

Tóth Miklós: Igen.

 

hvg.hu: Mi az oka, hogy három hallgatónak összesen 21 érdemjegy beírását kérte a vizsgaidőszak befejezését követően?

 

T. M.: Ennek az az oka, hogy a nappali tagozatról levelező tagozatra jelentkeztek át, a törvény szerint az átjárhatóságot biztosítani kell a két tagozati forma között, és a hallgatók nem kaptak megfelelő tájékoztatást arról, hogy nekik milyen kreditjük hiányzik. A levelező tagozat követelménye némiképpen eltér a nappalitól, olyan előfordul, hogy egy-egy tantárgyat nappali tagozaton 3 félévben, levelezőn 6 félévben tanulnak. Óraszámilag kiteljesítették a tanulmányi kötelezettségüket, ezért úgy döntöttem, hogy a hallgatói jog nem sérülhet az átjárhatóság kérdésében és kreditekvivalenciát gyakorolok.

 

hvg.hu: Mi a magyarázat arra, hogy ezek a hallgatók az említett jegyeiket, mint az elektronikus nyilvántartásból kiolvasható, az államvizsgájuk napján, Tóth Miklós dékán kódjával írták be?

 

T.M.: Az ügy fontosságára való tekintettel, és tekintettel arra, hogy egy rendszeranomáliát fedeztünk föl, úgy gondoltam, hogy a dékánnak, mint felelős vezetőnek kell felvállalnia a felelősséget a megoldás mikéntjéért.

 

(Tóth Miklós július 20-án lapunknak szóban válaszolt az írásban korábban feltett kérdéseinkre. Minden egyéb kérdést azzal hárított el, hogy azoknak egyelőre nincs helye.)

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék