szerző:
MTI

A Debreceni Járásbíróság szombaton kihirdetett ítélete szerint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft.-nek az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül közérthető módon közölnie kell a felperessel a jegyzőkönyvek tartalmát, amelyek egy meghatározott időszakban készültek a társaság felügyelőbizottságának ülésein.

Az adatkikérési pert Lengyel Szilvia, az LMP vidékpolitikusa, független országgyűlési képviselő indította a kft. ellen, mert a cég nem adta ki neki felügyelőbizottságának jegyzőkönyveit. "A korábbi évek rossz tapasztalatai után végre átláthatóvá kell tenni a közvagyonba tartozó nemzeti parkok földhasználatát" – indokolta indítványát a képviselő.

A kft. jogi képviselője a bíróságon idő előttinek nevezte a keresetet, és az eljárás megszüntetését kérte. Turóczi László bíró elutasította az alperesi kérést. Az ítélet ellen 15 napon belül lehet fellebbezni.

A bíróság az ítéletében úgy foglalt állást, hogy a kft.-nek nem kell kiadnia azokat az adatokat, amelyek egyrészt "az alperes felügyelőbizottsága döntésének megalapozását szolgálják vagy szolgálták, valamint olyan adatokat, amelyekkel kapcsolatban a döntés vagy még nem született meg, vagy amelyekkel kapcsolatban a döntés már megszületett, de az érintett adatok megismerése az alperes törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné".

Az LMP figyelmét akkor keltették fel a hortobágyi védett állami földek, amikor információk jelentek meg arról, hogy a cég az általa kezelt 16 ezer hektárnyi földterület több mint felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni. Az ügyre úgy derült fény, hogy a cég kétmilliárd forint LIFE-pályázati pénzt vissza akar adni az Európai Bizottságnak, ezt az érintett területeken használták volna fel.

Lengyel Szilvia a szombati ítélethirdetés után azt mondta: elképesztőnek tartja, hogy az állami vagyon felett rendelkező génmegőrző cég visszatart közérdekű adatokat. Szeretnének tisztán látni, szeretnék tudni, hogy a felügyelőbizottságban milyen szakmai érvek hangzottak el amellett, hogy a 16 ezer hektár védett területből 9 ezer hektárt földbérleti szerződéssel magánkézbe juttassanak – tette hozzá.

Schiffer András, az LMP társelnöke, a felperes jogi képviselője szerint az állami cégeket rá kell szorítani az átláthatóságra, mert ez az egyetlen garancia arra, hogy "ne lehessen a nemzeti vagyont, a termőföldet szabadon ellopni".

A szombati ítélet szerint a 2010. október 1-je és 2013. május 7-e közötti ülések közérdekű adatokat tartalmazó jegyzőkönyveinek tartalmát kell kiadnia a génmegőrzőnek.