Két jelentős fordulat is történt az új médiahatósági elnök kinevezése után. Kommandós akció keretében fogták el Szalai Annamária volt főtanácsadóját, majd pár héttel később távozott a hatóságtól a második ember, a frekvenciaügyekkel foglalkozó Mátrai Gábor. Az ügyre rálátó források nem tudták megmondani, hogy a két ügy bármilyen formában összefügg-e, de azt elismerték, a két vezető között volt kapcsolat. A hvg.hu úgy tudja, a volt főtanácsadó a nemzetbiztonság embere volt, akit azzal gyanúsítanak, hogy megszegte a szolgálatok szigorú szabályait.

Hivatásos nemzetbiztonságis volt, aki „dezertált” – tudta meg a hvg.hu, miért fogta el és hallgatta ki három héttel ezelőtt az ügyészség katonai ügyekkel foglalkozó osztálya Péceli Editet, a médiahatóság elnökének volt főtanácsadóját. Az esetről beszélő, az ügy részleteit jól ismerő forrás azt kérte, ne csak a nevét, de még a beosztását se írjuk le, mert az ügy bizalmas.

Az Index szeptember elején számolt be arról, hogy Pécelit kommandós filmben illő akcióval fogták el valamikor augusztus végén – a hvg.hu információi szerint augusztus 28-án, 9 nappal az új médiahatósági elnök kinevezése után – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság egyik budapesti épületében. Azóta a Központi Nyomozó Főügyészség katonai ügyészsége mindössze annyit közölt, hogy egy személyt büntetőeljárás keretében gyanúsítottként hallgattak meg, de még azt sem árulták el, hogy ez a személy azonos lenne-e Pécelivel. Az ügyészség szóvivője a hvg.hu-nak az eset nyilvánosságra kerülése után azt nyilatkozta, az eljárás szigorúan titkos minősítésű, ennél többet nem mondhat.

Az ügyre rálátó forrásunk szerint az ügy súlyosságára való tekintettel ennél sokkal több részlet nyilvánosságra kerülése nem várható; ha bebizonyosodik az ügyészség gyanúja, akkor a legnagyobb titoktartás közepette tárgyalhatja majd a bíróság az esetet. Ahogy a forrás fogalmazott: információk híján a sajtó is „hamar el fog feledkezni az ügyről”.

„Befolyása nem volt kicsi”

„A befolyása a hatóság ügyeire nem volt kicsi” – jellemezte korábban Pécelit egy névtelenséget kérő, magas rangú NMHH-s forrás a hvg.hu-nak. A forrás azt mondta, augusztus 28-án látták utoljára az elnöki tanácsadót, azóta nem ment be az irodájába.

Az NMHH épülete – jöttek, láttak, vitték
©

Az NMHH szeptember 6-án azt közölte, a főtanácsadónak „Szalai Annamária betegsége idején kizárólag az elnöki munkához kötődő, személyes, biztonsági kérdésekkel kapcsolatos feladatok ellátására volt hatásköre és felhatalmazása. Így tehát egykori elnöki főtanácsadói megbízatása valójában ezt a tevékenységet fedte le, és nem volt, illetve nem is lehetett sem formális, sem informális befolyása a médiahatóság vezetésére, munkájára vagy döntéseire.” Ezzel szemben a hvg.hu médiahatósági forrásai azt mondták, Péceli korábban az NMHH-nál biztonsági igazgató-helyettes volt, majd az áprilisban elhunyt Szalai főtanácsadója lett. Információnk szerint akkor léptették elő, amikor a médiahatóság volt elnöke már nagyon súlyos beteg volt, folyamatosan kórházban tartózkodott, így lényegében számos ügyet Péceli intézett helyette.

Két forrásunk is azt állította, hogy Pécelinél volt az utolsó időszakban Szalai tudtával az NMHH-elnök úgynevezett névpecsétje. (Ezt azóta az NMHH nem cáfolta és nem kommentálta.) Mivel az elnöknek számtalan dokumentumot kell aláírnia, a hatóságnál – mint általában az állami intézményeknél – készült egy, az elnök aláírását mintázó pecsét, amit állítólag Péceli gyakran használt a kórházban lévő Szalai tudtával. Szintén ellentmond az NMHH közleményének, hogy Péceli április 25-én az elnök áprilisi halála után is, részt vett a teljes média felügyeletét ellátó Médiatanács ülésén, ahol többek között a közmédia, a médiahatóság vagyoni, költségvetési helyzetéről, rádiós frekvenciákról, a digitális átállásról tárgyaltak.

Az Index korábban arról számolt be – és ezt a hvg.hu médiahatósági forrásai is megerősítették –, hogy a főtanácsadó többször állította magáról, hogy a szolgálatoknak dolgozik. Kérdésünkre, hogy ezért vették-e őrizetbe (amiért dekonspirálódott – a szerk.), a teljes anonimitást kérő forrás azt mondta, a „dezertálás” általában ennél többet jelent, azaz a titkosszolga különleges tudásával, információival egy idő után már nemcsak a nemzetbiztonságot szolgálja. Egy másik, a nemzetbiztonsági szolgálatok felügyeletében évekig szerepet vállaló politikus szerint a "dezertálás" két dolgot jelenthet. Az illető személy hivatalosan kilépett már a szolgálatoktól, de megszegte a titoktartásra vonatkozó, leszereléstől függetlenül is élő szabályokat, vagy még nemzetbiztonságisként "másoknak is dolgozott". 

Fokozott jelenlét?

Az NMHH kialakításakor megtört egy 20 éves hagyomány is: nemcsak a külön intézményként működő Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) olvasztották be a Szalai irányította szuperfelügyeletbe, de átkerültek a katonai frekvenciák is a kormány felügyelete alól a polgári médiahatósághoz. Volt olyan – állítása szerint a Péceli-ügyet semmilyen formában nem, a titkosszolgálatok működését viszont jól ismerő – kormánypárti forrás, aki szerint ez magával vonta a szolgálatok fokozottabb jelenlétét a NMHH-nál. Tímár János, az Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT) egykori tagja szerint ez az átszervezés korábban is felmerült, de mindig nagy ellenállásba ütköztek. Még az 1996-os első médiatörvény kidolgozása idején felmerült, hogy át kéne venni ezeket a frekvenciákat is, de a parlament illetékes bizottsága előtt „megjelent pár nyakkendős úr”, akik közölték, ez hiba lenne, a politikusok „felejtsék el az ügyet”

Molnár Zsolt, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke hétfőn a hvg.hu-nak azt mondta, ők mostanáig semmilyen tájékoztatást nem kaptak az NMHH-nál történt akcióról, még arról sincs tudomása, hogy az elfogott személy hivatásos állományban lenne. Gulyás József - aki az előző ciklusban a bizottság SZDSZ-es tagja volt – azt mondta, nem lehet más oka annak, hogy az ügyészség katonai osztálya foglalkozik az üggyel, mint hogy az elfogott személy valóban titkosszolga és véthetett a nemzetbiztonság szabályai ellen. Gulyás hangsúlyozta, az elmúlt 23 évben a parlament illetékes bizottsága „ilyen mélységben” soha nem látott bele a szolgálatok munkájába, nem tudhatták, ki hol szolgál.

Az elnökhelyettes is távozott

Szeptember 10-én jelentették be, hogy közös megegyezéssel megszűnt Mátrai Gábor hírközlési elnökhelyettesi megbízatása is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál. A közlemény szerint az elnökhelyettes az NMHH új elnökének hivatalba lépését követően nyújtotta be lemondását. Hogy Mátrai távozása kapcsolatban áll-e Péceli ügyével, az esetet ismerő forrás nem kívánta kommentálni, mindössze annyit mondott, tudomása szerint az elnökhelyettes és az elnöki főtanácsadó a szakmai viszonynál is szorosabb kapcsolatban állt. Ezt az NMHH-s forrásaink is megerősítették.

Mátrai Gábor Szalai jobbján – régi kapcsolat
©

Mátrai forrásaink szerint hosszú évek óta – még az új médiahatóság 2010-es felállítása előtt – bizalmi kapcsolatban állt Szalaival is. Ezt a lemondását tartalmazó közleményben is elismerte, melyben azt írta, 2010 augusztusában Szalai Annamária kérésére vállalta az elnökhelyettesi posztot. Forrásaink szerint a médiaügyekkel foglalkozó elnöknek „korlátozott volt a tudása” hírközlési területen, ezért kérte fel a korábbi tapasztalatai alapján a piaci viszonyokat ismerő Mátrait. Egy, a szakterületet jól ismerő fideszes forrás szerint a kormánypárt környezetében nem sok hírközléshez értő szakember volt, és mivel Mátrai jóban volt Szalaival és a volt fejlesztési miniszterrel, Fellegi Tamással, rá esett a választás.

A médiahatóságnál Mátrai volt a felelős a mobilszolgáltatókért, miután a médiatörvény megalkotásával a parlament összevonta a hírközlésért és a média felügyeletéért felelős szerveket, az NHH-t és az ORTT-t. Az elnökhelyettes szeptember 10-i közleménye szerint az ő feladata volt „az állami frekvenciavagyon felelős hasznosításának új alapokra helyezése, valamint az internetbiztonság növelése, az országos digitális átállás megszervezése és elindítása”.

Régi ügyek
Az NMHH volt elnökhelyettese korábban a UPC Central Europe Group, üzletfejlesztési igazgatója, majd a UPC Magyarország Kft. szabályozási és kormányzati kapcsolatok igazgatója volt. 2009-ben több vezetőtársával együtt távozott a UPC-től, miután a cégnél a Figyelő akkori információi szerint az amerikai központ nyomására belső vizsgálat indult, számítógépeket foglaltak le. A hetilap 2009-ben azt írta, „a kábeles infrastruktúra kiépítését és a vezetők költségszámláit is nagyító alá vették”, ahogy azt is megnézték, milyen formában lobbiztak a döntéshozóknál a cég vezetői. Hogy az elbocsátott fejeseknek mi köze volt ezekhez az ügyekhez, nem derült ki, a Figyelő azt írta, a UPC tőzsdei cégként nem erőltette az ügyek nyilvánosságra hozatalát.

Egy bukta és a 180 fokos fordulat

Mátrai két kiemelt üggyel foglalkozott 2010 óta – erősítette meg több NMHH-s forrás. Ő figyelt a negyedik, állami mobilszolgáltató – időközben kudarcba fulladt – elindítására, illetve az idén és a következő években lejáró mobilfrekvencia-engedélyek ügyére is.

Karas Monika – új seprű jól söpör?
©

Mindkét ügy jelentős vitákat váltott ki, ráadásul a kormány által még három évvel ezelőtt felkarolt ötlet az állami mobilszolgáltatóról zátonyra is futott. A Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és a Magyar Fejlesztési Bank létre is hozta az új szolgáltatót, de a frekvenciák megszerzése megakadt a bíróságon. Ugyanis a piacon lévő három cég – Magyar Telekom, Vodafone, Telenor – perre ment az NMHH-val. A mobilszolgáltatók arra hivatkoztak, hogy a kiíráskor hatályos volt az a kormányrendelet, mely leszögezte, állami tulajdonú cég nem nyerheti el azt a frekvenciát, amelyhez hozzájutott az állami vállalat. Az NMHH viszont ezt vitatta, és arra hivatkozott, hogy az eljárás közben megjelent a médiahatóság tiltást feloldó rendelete – melyet Mátrai dolgozott ki.

Ám a hatóság végül pert vesztett, sőt a legfelsőbb bírói fórum, a Kúria is megerősítette a tavaly ősszel született másodfokú ítéletet. A folyamat elején, még a negyedik mobilszolgáltató előkészítésekor, az ügy a kormányon belül is vitákat váltott ki. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyanis ellenezte, hogy az NMHH elnöke külön rendeletalkotás jogát az alkotmányba foglalják, ahogy azt Rogán Antal beterjesztette a parlamentnek. Végül a kormánypárti frakciók megszavazták a gazdasági bizottság elnökének előterjesztését.

Szalai és Mátrai irányítása alatt nemcsak az állami mobilszolgáltató ügyében vállalt konfliktusokat a médiahatóság. A piacon lévő három cégnek az elkövetkező években járt volna le több frekvenciára az engedélye. A Vodafone 900 és 1800 megahertzes (MHz) frekvenciahasználati jogosultsága 2014. október 8-án jár le. A Telenor és a Magyar Telekom 900 MHz-es jogosultsága 2016. május 4-én, a két társaság 1800 MHz-es jogosultsága 2014. október 7-én, a három mobilszolgáltató által 2004-ben vásárolt 2100 MHz-es spektrumhasználati jogosultság pedig 2019-ben jár le.

Az év első felében az NMHH több alkalommal egyértelművé tette, hogy nem lesz hosszabbítás, versenyeztetni akar. Egy januárban született NMHH-rendelet szerint a 900-as és az 1800 tartomány esetében „a frekvenciaelosztás módja: versenyeztetési eljárás”. Ugyanakkor négy nappal Szalai Annamária halála előtt a médiahatóság közleményben tudatta, hogy a Vodafone esetében nem lesz automatikus a hosszabbítás. Mivel a másik két cég esetében már volt egy pályáztatás nélküli hosszabbítás, a Vodafone hátrányos megkülönböztetésre hivatkozva bírósághoz fordult.

Végül az új elnök, Karas Monika kinevezése után kevesebb, mint egy hónap alatt nyugvópontra jutott az összes vitatott frekvenciaügy. Mátrai szeptember 6-án a három cég jogi és kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatóinak jelenlétében közölte: stratégiai megállapodást kötöttek, melynek keretében a cégek 100 milliárd forintot fizetnek be az államháztartásba, az állam pedig 2022-ig meghosszabbítja a szerződéseiket a 900 és 1800 megahertzes frekvenciákra.

Érdekesnek találta cikkünket? Értékelje!
Köszönjük!
Cikk megosztása
Címkék