Milliós fizetést kap, milliárdok felett rendelkezik, és vétójogával élve kezére csaphat akár a rektornak is az egyetemek leendő vezérigazgatója, a kancellár, akinek ugyanakkor évente egy állami továbbképzést végig kell ülnie. Az új felsőoktatási posztokra a versenyszférában már bizonyító topmenedzsereket várnak, csakhogy a fejvadász szerint pont számukra nem lesz elég vonzó a lehetőség. Viszont a választások után pórul járt politikusok és csókosaik rárepülhetnek a zsíros állásokra.

„Lázadásra számítottunk, e helyett kitört a kancellár-kinevezési mánia” – mondta viccesen az új felsőoktatási koncepció leglátványosabb személyi változásának fogadtatásáról Klinghammer István felsőoktatási államtitkár. Meglepetésükre ugyanis az intézmények – a nyakukra hozott plusz főnök helyből utálása helyett – állítólag kifejezetten lelkesen fogadták, hogy 2015 januárjától kancellárok fogják irányítani az egyetemek, főiskolák gazdálkodását, míg a továbbra is első számú vezetőnek számító rektornál így az oktatási-kutatási terület marad. Három egyetemen (az ELTE-n, a szegedi és a debreceni egyetemen) így már most januártól debütálnak az új felsőoktatási felső vezetők, így az egy évvel későbbi startra a többiek számára le tudják szűrni az első tapasztalatokat.

A kancellár a felsőoktatási intézmény közalkalmazottja lesz, munkáltatója az oktatásért felelős miniszter. Akárcsak a központi költségvetési szerveknél, az új vezetőt pályázat útján választanák ki, amelynek végén a mindenkori oktatásért felelős miniszter döntené el, ki a befutó. Előterjesztése alapján az egyetemi kancellárokról a miniszterelnök döntene, míg a főiskolai kancellárokat maga bízná meg. Az új felsőoktatási koncepcióban az szerepel, hogy maga a felsőoktatási intézmény „nem működik közre a folyamatban”, viszont Klinghammer célzott arra, hogy azért meghallgatnák az egyetemeket is, főleg, ha lenne alkalmas jelöltjük. Ugyanakkor a kancellár kimondottan az tulajdonosi-fenntartói) kontrollt testesíti meg, vagy ahogy a szakállamtitkárság tervezete fogalmaz: a „klasszikus 'board of directors' szerepet töltené be".

Klinghammer István a Felsőoktatási Kerekasztal ülésén.
©

Rástartolnak a pixisből kiesettek?

Mit csinál egy kancellár?
- Ő felel az intézmény gazdasági, pénzügyi (ideértve a kontrollingot is), számviteli, munkaügyi ügyeiért, az intézmény vagyongazdálkodásáért, ideértve a műszaki, létesítményhasznosítási, üzemeltetési, logisztikai, szolgáltatási, beszerzési és közbeszerzési kérdéseket is, továbbá az informatikai terület működéséért.
- Gondoskodik az intézményben a jogszabályoknak megfelelő pénzügy-szakmai kompetencia biztosításáról.
- Gyakorolja az ő területéhez tartozó közalkalmazottak felett a munkáltatói jogokat.
- Az intézmény gazdálkodásával, pénzügyeivel, vagyongazdálkodásával, informatikai területet érintő előterjesztések esetén ellenjegyzési joggal rendelkezik, az ilyen területeket érintő előterjesztéseket csak a kancellár ellenjegyzése esetén lehet a szenátus elé vinni.
- A kancellár felel az intézmények részvételével működő gazdasági társaságokkal és gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos tulajdonosi feladatokért.

Várhatóan milliós havi fizetésével az egyetemi vezérigazgatóként emlegetett új pozíció felettébb vonzó lehet, főleg a vidéki egyetemeken, főiskolákon, ahol akár a térség egyik legnagyobb presztízsű állásának számíthat majd. Egy oktatási szakember forrásunk szerint fennáll annak a veszélye, hogy a választások után politikai pozícióból kiesett emberek foga is fájjon a zsíros, új állásra. Főleg, hogy a szakállamtitkárság koncepciójába kifejezetten bekerült, hogy „nem elsősorban a megszerzett papírok” számítanak a kinevezésnél – elég az egyetemi, illetve főiskolai végzettség egy világnyelv ismerete –, elsősorban „kompetencia és a tapasztalat oldaláról fogják megközelíteni az alkalmasságot”.

Két vidéki felsőoktatási felső vezető is – akik nem szerették volna névvel vállalni nyilatkozatukat – osztották azt a véleményt, hogy rosszabb esetben politikai erők próbálhatják befolyásolni, kié lesz a kancellári poszt, de ennek szerintük nagyon negatív következményei lennének. „Főleg, mert hiába a rektor és a kancellár a két legfőbb vezető, ha őszinték vagyunk, kicsit még alárendelt is a rektor, mert a valóságban inkább annál van az irányítás, aki a pénzt kezeli” – mondta egyik forrásunk. A másik egyetemi vezető viszont azt reméli, hogy a kancellárságra ácsingózó pártembereket elriasztja a beosztással járó munka és felelősség.

A hvg.hu politikai ejtőernyősöket firtató kérdését Klinghammer határozottan azzal hárította, hogy igazi menedzsereket várnak kancellárnak, a politika felől erre kacsingatókat pedig fennakadnának a komoly vezetői-gazdasági előéletre vonatkozó elvárások. A szakállamtitkárság elképzelése szerint ugyanis – amellett, hogy nem kötnék közgazdász, jogász vagy pénzügy-számviteli végzettséghez a posztot – „nagyságrendi tapasztalat” számít majd: irányított-e a kancellárjelölt olyan szervezetet, amelynek büdzséje elérte az adott egyetem költségvetésének minimum 1/20-át, illetve a korábban alá tartozó alkalmazottak száma a felsőoktatási dolgozóinak minimum 1/40-ét.

Vérbeli menedzserekre kacsingatnak

„Ide egy rátermett ember kell, mert a működtetés is egy szakma. Ezért mi inkább az ellenkezőjétől tartunk, attól, hogy nem lesz könnyű a feltételeknek megfelelő embert találni” – mondta Klinghammer, a Semmelweis Egyetem példáját hozva: az évi 80 milliárdból gazdálkodó szervezetnél csak komoly üzleti tapasztalattal rendelkező jelölt jön szóba az előbbi feltételek alapján. Információink szerint a szakállamtitkárság már puhatolózott is olyan cégeknél, ahol ilyen gazdasági-üzemeltetési szakemberek lehetnek. Azért a továbbképzést magára vállalja a kormányzat: kizárólag egy helyen, állami monopóliumként a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kidolgozza és meghirdeti azt a tanfolyamot, amelyet „éves továbbképzési kötelezettség formájában” előírnak a kancellároknak.

Kancellári öltözet az Egyesült Királyságban.
©

Mivel mindenképpen azt szeretnék, ha a kancellárok a piacgazdaság irányából érkező felső vezetők lennének, a kancellári posztot megfelelő nagyságú fizetéssel kell csábítóvá tenni. Az üzemeltetést eddig irányító gazdasági főigazgató a professzori fizetés dupláját kapta, a kancellár bére viszont – annak ellenére, hogy közalkalmazott – nem igazodna az egyetemi bérekhez. A „sokmilliárdos költségvetéssel működő intézmények professzionális menedzsmentjének és gazdálkodásának irányításának” feladatát betöltő kancellár így versenyszféra-kompatibilis bért kapna, de a szaktárca szerint „a 2 milliós felső határ rájuk is érvényes lenne”.

A kancellár gyakorolná a munkáltatói jogokat minden olyan alkalmazott felett, aki nem oktatási, kutatási feladatot lát el, és kellene az egyetértése (egészen pontosan az ellenjegyzése) minden rektori és szenátusi döntéshez, amely „gazdasági következménnyel jár”. Vagyis stratégiai kérdésekben gyakorlatilag vétójoga lenne, például hiába támogatna a rektor fejlesztést, ha a kancellárja szerint nincs rá pénz. A felsőoktatási koncepció szerint fontos, hogy az új felső vezető „maga alakíthassa ki optimális munkaszervezetét”, ezért ebben szabad kezet, viszont egy elég szoros határidőt kap: a kinevezését követő 60 napon belül fel kellene állítania a szervezetét.

Alig várják, de jönnek-e?

„Kettős hatalom nem lehet, világosan meg kell osztani a feladatokat, pont úgy, mint egy elnök és a vezérigazgató között. Ha pedig nem tudnak együttműködni, akkor előbb-utóbb valamelyiket a cég leváltja” – mondta a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor, aki maga is részt vett a felsőoktatási koncepció kidolgozásában. Szerinte továbbra is a rektornak kell átlátnia a stratégiát és a rendelkezésre álló – nem csak anyagi értelemben vett – erőforrásokat, hogy irányítani tudja, merre tart az egyetem. „Ehhez teszi hozzá a finanszírozási oldalt a kancellárt, vagyis kettejük közt egy pontos munkamegosztás kell” – magyarázta a rektor. Az általa irányított egyetem az egyik, ahol pilot modellként először vezetik majd be az új pozíciót.

Szabó Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nagy egyetemek jóval komplexebbek, mint egy nagy cég. „Üzleti oldalról nézve a Szegedi Tudományegyetem egy 65 milliárdos cég. De melyik vállalkozásnak van agysebészete, csillagvizsgálója, anyatejgyűjtő állomása és füvészkertje?” – mondta a rektor, aki szerint ezért a modell bevezetését az is befolyásolja majd, mikor találnak megfelelő embereket a posztokra. „A menedzseri készségeket hoznia kell magával, de ehhez még hozzá kell tanulnia a felsőoktatást is, mint rendszert” – tette hozzá.

„Jöjjön a kancellár, sok mindenben egyszerűbbé teszi majd a dolgunkat” – mondta a hvg.hu-nak Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora is. Ezt elsősorban azzal magyarázta, hogy az új vezető „összekötő kapocsként” tud majd működni a fenntartó és az intézmény között, és így, direktben a kormányzathoz bekötve hatékonyabban tud majd eljárni. Ráadásul a rektoroknak kifejezetten megnyugvást ad majd, hogy oktatáspolitikával, kutatással, vagyis eredeti területükkel kell foglalkozniuk, és nem azzal, hogy be legyen fizetve a villanyszámla – tette hozzá. A főiskolai rektor attól sem tart, hogy konkurenciaharc bontakozna ki a kancellár és az eddigi vezetés között, szerinte érthető, hogy a kancellár által „nagyobb rálátást adnak annak, aki a pénzt adja”.

©

Nem valószínű, hogy a valódi topmenedzserek számára vonzó lehetőség lenne az egyetemi kancellári poszt – mondta a hvg.hu-nak a szakember kiválasztással foglalkozó Telkes Consulting munkatársa, Lukács Zsolt, aki ezt azzal indokolta: Magyarországon nincs üzleti értelemben vett presztízse az egyetemeknek, ráadásul a felsőoktatás erős átpolitizáltsága is inkább elrettentő. „Egy kívülről érkező, piaci körülményekhez szokott gazdasági szakembernek nehéz lenne egy központi elosztási struktúrában gazdálkodni, és az inkább politikai jellegű érdekérvényesítést felvállalni. Persze nem lehetetlen, ha tényleg tiszta vezérigazgatói pozícióvá tudják tenni, másrészt készül egy nagyon részletes munkaköri leírás, amely alapján az intézményi eszközrendszert valóban az ő kezébe adják” – magyarázta.

A fejvadász tanácsadó szerint ugyanakkor már saját adatbázisukból kapásból tudnának jó operatív-gazdasági szakembereket ajánlani kancellárnak, viszont elsősorban olyanokat, akik jelenleg parkolópályán vannak. „Egy bankelnököt, vagy a legnagyobb cégek felső vezetőit nem fogják tudni átcsábítani az 1-2 milliós fizetéssel, de ez vonzó vezetői fizetésnek számít, ha azt vesszük, hogy az öt éve tartó válság miatt nagyon jó szakemberek vannak jelenleg is munka nélkül” – mondta Lukács, aki szerint amúgy nagyon jó lenne, ha az új felsőoktatási koncepcióval valódi versenyt teremtetnének az egyetemek közt. „Egy auditált rangsorra lenne szükség annak alapján, hogy az ott végzettek hogyan boldogultak a munkaerőpiacon, mennyiben tudták használni az ott szerzett tudást. Külföldön, elsősorban az angolszász kultúrában ez így működik, de ide eljutni évtizedes folyamat lesz” – tette hozzá.