Ismét rangsoroltuk Magyarország kimagasló egyetemeit
A tudományegyetemek változatlanul vezetik a HVG ezen a héten megjelent felsőoktatási rangsorát.
#főiskolák
Megvannak a ponthatárok: "Nem jelentkeztem külföldre, mert akkor kinn is maradok"
Sorsok dőltek el, meghúzták a felvételi ponthatárokat. Elmentünk a Pont Ott Partyra, hogy megtudjuk, hogy a zuhanó hallgatói létszám ellenére miért vonzó még mindig egyetemistának lenni, és hogy itthon vagy külföldön tervezik-e a jövőjüket a fiatalok. Volt aki azt mondta, azért nem jelentkezett külföldi egyetemre, mert tartott attól, hogy akkor végleg kint maradna. Videó.
Az idei lehet az utolsó előtti „békeév” a felsőoktatásban
Idén itt-ott még csökkentik is a ponthatárokat, 2020-tól viszont csak jóval szigorúbb feltételekkel lehet bekerülni az egyetemekre és főiskolákra.
Csak Brüsszelben bízhat a magyar felsőoktatás
Többéves cselekvési tervet készített az oktatási államtitkárság. A cél a stratégiai képzésterületek minőségi diákokkal való feltöltése. A siker kétséges.
Tanácstalan diákok bombázzák az egyetemeket az összekavart szakok miatt
Még mindig talál átalakítanivalót az egyetemi-főiskolai rendszeren az oktatási államtitkárság, amelynek 2015-ben bejelentett szakritkítási akciója komoly kihívás elé állította az idén felvételizőket.
Lecsúszó pályán a magyar felsőoktatás
Hogyan állnak a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, a környékbeli országok egyetemeivel összevetve? – erre is választ ad az e heti HVG felsőoktatásról készült összeállítása.
Minden harmadik hallgató kibukik az egyetemről
Elszomorító mértékű a hallgatók lemorzsolódása a magyar felsőoktatásban. A nyelvvizsgák hiánya csak a jéghegy csúcsa, alapképzésben a hallgatók 36, míg osztatlan képzésben 39 százalékos a képzést be nem fejezők aránya. A hallgatók kevesebb mint fele jutott el sikerrel az abszolutóriumig.
Mesterségesen szaporítaná az egyetemeket a kormány
Miközben a szerinte „nem egyetem” Corvinus Egyetemet lefokozta, beolvasztotta volna, most vidéki főiskolákat emelne universitas rangjára az Orbán-kormány.
Az ELTE adjunktusa szerint van nagyobb baj a szakok megszűnésénél
A filmtudomány BA-képzés ugyan megmenekülhet, de az új rendszer az egyetemi autonómia szabadságának egyértelmű végét jelenti Vincze Teréz, az ELTE filmtudományi tanszékének adjunktusa szerint.
Felsőoktatás: egy kicsit hátrébb, mint a nyolcvanas évek
A Felsőoktatási Kerekasztal keddi ülését követően pár szak esetében visszakozott a kormány, ám újabbak sorsa viszont ugyanúgy kérdéses, mint az egyeztetés előtt. A kabinet az egyetemi polgárok megosztására játszhat, miközben a szereplők számára nyilvánvaló, hogy a kormány(fő) szeszélye legközelebb az ő szakirányukat érintheti. Csendben változhat az egyetemek irányítása is, az intézmények gazdasági működtetéséért felelős kancellár és az egyetemi autonómiát megtestesítő rektor fölé bekerül a konzisztórium, amely túlzott befolyást szerezhet a rektor kontójára. A hallgatói képviseletek is visszaszorulnak.
Egyetemek prés alatt
Négy éve halogatja a felsőoktatási reform elindítását a kormány, amely ismét a miniszterelnök elképzeléseinek megvalósításával és az intézmények megregulázásával van elfoglalva. Pedig több helyen nagy a baj: nem egy főiskola feladná önállóságát a túlélésért.
Felsőoktatási jelentkezési roham
Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
Topmenedzserre várnak, pártkatonát kaphatnak az egyetemek
Milliós fizetést kap, milliárdok felett rendelkezik, és vétójogával élve kezére csaphat akár a rektornak is az egyetemek leendő vezérigazgatója, a kancellár, akinek ugyanakkor évente egy állami továbbképzést végig kell ülnie. Az új felsőoktatási posztokra a versenyszférában már bizonyító topmenedzsereket várnak, csakhogy a fejvadász szerint pont számukra nem lesz elég vonzó a lehetőség. Viszont a választások után pórul járt politikusok és csókosaik rárepülhetnek a zsíros állásokra.
Magyar Nemzet: elvennék a mesterképzést a főiskoláktól
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (MAB) azt javasolja, hogy a jövőben a főiskolákat főigazgatók vezessék, és csakis az egyetemek első számú vezetőit nevezzék ki rektornak, a testület a mesterképzés lehetőségét is az egyetemek kiváltságává tenné – írta a Magyar Nemzet pénteken.
Távozik a Sanoma portfolió-igazgatója
A Sanoma Media Budapestnél folyó szervezetátalakítási folyamathoz kapcsolódóan Nyomárkay Kázmér távozott a kiadótól.
Kiskapu került a felsőoktatási törvénytervezetbe
„A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettséget nem biztosító képzést folytathat” – a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) által október közepén készített felsőoktatási törvénytervezet e paragrafusa komoly felhördülést keltett néhány főiskolán.
Felsőoktatás és egészségügy: miért a legrosszabb utat választjuk?
Az utóbbi évtizedben bármelyik kormány tervezte a költségvetési kiadások csökkentését, első dolga volt, hogy a felsőoktatás és az egészségügy pénzeihez nyúljon hozzá. Mindez a Semmelweis Egyetem rektorát joggal zavarja, hiszen a régi „SOTE” utódja nemcsak az egyik kiemelt fontosságú magyar felsőoktatási intézmény, hanem a hazai orvosképzés fő bázisa. Tulassay Tivadar a Gutmann Fórumon, a privátbank által szervezett előadáson és háttérbeszélgetésen elemezte a magyarországi felsőoktatás és az egészségügy helyzetét.
"Az integráció nem hoz hasznot" – a művészeti intézmények is kiakadtak
A Művészeti Egyetemek Rektori Székének (MERSZ) soros elnöke szerint a magyar felsőoktatás és kultúra jobban jár a művészeti műhelyek autonómiájának megtartásával. A jövő héten találkoznak az öt érintett intézmény rektorai, a MERSZ tagjai.
VV: a kormány megszünteti a diplomagyárakat
A magyar állam a diákok átverésében segédkezett, aminek véget kell vetni: morális kötelesség a diplomagyárak bezárása - olvasható a Véleményvezér blogon.