Egy-két héten belül nyilvánosságra hozza az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az új felsőoktatási struktúrát ismertető szakmai tervezetet, amelybe már beledolgozták az átalakításról első körben beérkezett véleményeket – tudta meg a hvg.hu Gilly Gyulától, a felsőoktatásért felelős államtitkár főtanácsadójától. Még júniusban került ki a felsőoktatási államtitkárság átalakítást előirányzó vitairata az Átlátszó oktatásra, majd augusztusban Klinghammer István államtitkár egy interjúban erősítette meg, hogy jelentősen átvariálnák a jelenlegi egyetemi-főiskolai rendszert.

Az új struktúra csúcsán a nagy tudományegyetemek állnak (az ELTE, a szegedi, pécsi és a debreceni egyetem), míg a következő kategória az eredeti tervezet szerint az egy adott szakterületet lefedő szakegyetemek lettek volna. Ezt az elnevezést azonban mégsem vezetnék be, mert az ide sorolt nagy intézmények ezt a változtatást „fosztóképzőnek élték meg”. A leglátványosabb változás viszont továbbra is az, hogy a tárca – a főiskolák megtartása mellett – behozná a külföldön már jól ismert új típus, a community college, vagyis közösségi főiskola intézményét.

„Ezzel az átalakítással elmozdulnánk egy húszéves, búbánatos holtpontról, hiszen ezzel olyan kis vidéki főiskolák kapnának új szerepet, amik régóta bajban vannak, és időről időre a bezárásuk is felmerül. Aztán ezt mégsem lépik meg vidékfejlesztési okokból, és a helyi érdekekre tekintettel, miközben a hallgatók meg eltünedeztek innen” – mondta Gilly. „Már a mostani felvételin is világosan látszik, hogy a diákok minőség szerint választottak, és elkerülték a nem elég jónak tartott főiskolákat, hiába indítottak el számtalan szakot a túlélés érdekében."

Az új intézményrendszerben világos lenne, hogy ki mit csinál, hiszen egy kis főiskolának felesleges tudományegyetemekre szabott képzéseket meghirdetni és doktori iskolákat indítani” – tette hozzá az oktatási főtanácsadó, de szerinte a kivételt jelentő, egy-két területen kiváló mesterképzést folytató főiskolai szakokat azért nem szüntetnék meg. A jó eséllyel közösségi főiskolává avanzsáló intézmények alapprofilja jelenleg a tanító- és óvóképzés, a tárca koncepciója szerint ilyen képzések miatt nem is indokolt egy több száz kilométerrel távolabb lévő nagy egyetemre költözni, főleg, hogy az ilyen pályára készülők jelentős része utána úgyis lakóhelyéhez közel szeretne elhelyezkedni. De olyan diplomás szakembereket is itt képeznének kétéves szakképzésben, akikre az adott régió gazdaságának valóban szüksége lenne.

Már a következő felvételi tájékoztatóban szak-tisztogatás

A közösségi főiskolák harmadik funkciója pedig a helyi közösség tehetséges gyerekeinek a mentorálása lenne különféle felkészítési programokon keresztül. „A szegényebb családok tehetséges gyerekeinek sokszor eszükbe sem jut, hogy számukra is van lehetőség a továbbtanulásra, az él bennük, hogy ’hú, de nehéz oda bekerülni’. Ezen segítenének ezek a helyi mentorprogramok: minél korábban meg kell találni ezeket a sokszor hátrányos helyzetű gyerekeket, feléleszteni bennük az ambíciót, és támogatni őket a tanulásban” – magyarázta az oktatási szakember, elismerve, hogy ennek konkrét módszertanát még ezután találják ki. „Terveink szerint a február környékén megjelenő felvételi tájékoztatóba már a letisztított képzési kínálat kerülne be, ehhez viszont már most ősszel eldőlne, hol milyen szakok indulnak, hogy ne érje meglepetés az érettségizőket. Vagyis még idén ennek megfelelően módosítani kell a felsőoktatási törvényt, és a finanszírozási struktúrát is ki kell dolgozni – mondta Gilly a határidőket firtató kérdésünkre. Mivel 2-3 éves képzésekről van szó, ez azt jelentené, hogy mostantól számítva ennyi átfutási idő alatt „beállna” az új rendszer, vagyis kialakulna a négyféle intézménytípusból álló felsőoktatás.

Nem kevésbé jó, csak más

AFP / DPA / Heiko Wolfraum

„Még keveset tudunk a tervezett közösségi főiskolákról, de tény, hogy a kisebb vidéki intézmények előtt két út van: átalakulnak, vagy marad a bizonytalanság” – mondta a hvg.hu-nak Túróczi Imre, a Szolnoki Főiskola rektora. „De először három kérdést tisztázni kellene: hogyan alakul majd ezeknek az iskoláknak a finanszírozása, pontosan mi lesz a feladatuk, és rendezni kell a helyi önkormányzatokkal való kapcsolatukat. Ha például a finanszírozást a hallgatói jelentkezésekhez kötik majd, akkor ugyanúgy érvényesülni fog a nagy egyetemek és Budapest elszívó hatása” – tette hozzá.

A szolnoki rektor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a vidéki főiskoláknak nem egyszerűen oktatási, hanem nagyon fontos értelmiségmegtartó funkciója is van, ezért az adott település, sőt az egész régió érdeke, hogy fennmaradjanak. A térség leszakadását a felsőoktatás és a gazdaságfejlesztés együttesen tudja megakadályozni, az elvándorláson nem fog segíteni az új típusú főiskola sem, hiszen „emiatt nem fognak visszajönni tanulni” – mondta Túróczi Imre.

Házhoz viszik a felsőoktatást

Makacsul tartja magát a mítosz, hogy nálunk diplomás túlkínálat van, miközben az ellenkezője igaz – mondta a hvg.hu-nak a Szegedi Tudományegyetem rektora, Szabó Gábor. „Hiába nőtt a rendszerváltás óta négyszeresére a hallgatói létszám, még mindig jócskán le vagyunk maradva, a 32 százalékos OECD-átlaghoz képest nálunk mindössze 21 százalék a diplomások aránya. Az Egyesült Államokban pedig az emberek 42 százaléka diplomás, csakhogy harmaduk közösségi főiskolán végez – ha akar, utána még mindig továbbtanulhat. De szó sincs a külföldi példa puszta másolásáról, az amerikai mintát a magyar adottságoknak megfelelően adaptálnánk" – magyarázta az intézményvezető, aki szerint az is tévhit, hogy a magyar munkavállalók túlképzettek, és diplomás munkanélküliség lenne.

A szegedi rektor volt eredetileg az ötletgazda, ő dolgozta ki a minisztérium számára a közösségi főiskolák megteremtésének szakmai javaslatát. „A közösségi főiskolákkal megteremtődne a felsőoktatás egy strukturálisan hiányzó szegmense. A rendszer ugyanis jelenlegi formájában billeg, hiszen a radikálisan csökkenő hallgatói létszám miatt a kis intézmények helyzete instabil. Ezen segítene az új iskolatípus, amely a nevét is erről kapta: a helyi gazdaság, illetve munkaerőpiac tényleges igényeit szolgálná ki, persze hosszabb távon, stratégiai szinten, nem úgy, hogy holnaptól ilyen meg ilyen szakember kell" – mondta Szabó. „Egyben házhoz vinné a felsőoktatást, hiszen nem kellene más városba költözni a továbbtanuláshoz, majd az itt szerzett végzettséggel ott helyben boldogulni lehetne. És ide olyan tehetséges fiatalok is járhatnának, akik amúgy meg sem engedhetnék maguknak, hogy a középiskola után még tanuljanak" – tette hozzá.

Indul a főiskolák harca

A rektor számít arra, hogy lesznek „ellendrukkerek", így olyan értelmezések is, miszerint a közösségi főiskolák másodrendű intézmények, ami szerinte teljesen hibás megközelítés. „Ez ugyanúgy minőségi oktatás, csak más. Figyelembe veszi, hogy vidéken a helyi cégek és az önkormányzatok a legjelentősebb foglalkoztatók, cserébe tőlük ösztöndíjakat, gyakorlati képzési helyeket, támogatást kapnának" – mondta. Szerinte a támogatást nyújtók joggal várhatják el, hogy az intézmény stratégiai irányításában is érdemi szerepet kapjanak, amelyet egy, a helyi civil szféra delegáltjaiból álló tanács felállításával lehetne megoldani – így a helyi közösség szervezetten nagyobb befolyást kaphatna a főiskola életében, és visszacsatolási-ellenőrzési lehetőségük is lenne.

Névtelenséget kérve nyilatkozott a hvg.hu-nak egy olyan főiskola vezetője, amelyik jó eséllyel fenn lesz az átalakítandó helyek listáján. „Ha ez a hosszú távú túlélésünk ára, akkor legyen, mert a mostani bizonytalanságnál minden jobb. Viszont ha minden marad, csak éppen máshogy fogják nevezni, akkor semmi értelme” – mondta. Szerinte borítékolható, hogy kezdetben lesz ellenállás, akár az önkormányzatok, akár a főiskolai szervezetben dolgozók részéről. „De ha azt vesszük, hogy még évtizedekig taníthatunk, ha most összehúzzuk magunkat, akkor végül mindenki tudomásul fogja venni” – jegyezte meg.

A névtelenséget kérő forrásunk szerint egyértelmű, hogy az átalakítás szakok megszüntetésével fog együtt járni, ugyanakkor a jelenlegi rendszer tarthatatlan. „Felesleges például turizmus szakot több mint húsz helyen oktatni. De akkor pontosan le kell osztani, hogy hol mi marad meg, és mi szűnik meg, ami nem lesz egyszerű. A rektorok harcolni fognak egymással, és vannak köztük erősebbek és gyengébbek, ezért a kormányzatnak kellene egyértelműen megmondani, hogyan épüljön fel a főiskolai rendszer” – tette hozzá.

Bezavarhat a közelgő választás

A Magyar Rektori Konferenciát jól ismerő forrásunk szerint azonban végső soron úgyis a kormányzatnak kell felvállalnia a döntést.  „Lobbi biztosan lesz, és mindenki a saját érdekeit próbálja majd érvényesíteni. De az egyenrangú tagokból álló rektori konferencia nem képes és nem is hivatott arra, hogy rábökjön, kik alakuljanak át közösségi főiskolává. Ezt a politikának kell megtennie” – mondta névtelenséget kérő forrásunk, aki szerint ugyanakkor kérdés, hogy ennyire közel a választásokhoz bevállalják-e a minden bizonnyal számos konfliktust generáló a döntést. A helyi erők ugyanis „nagyon komolyan védik” az intézményeiket, sokszor pedig komoly presztízsveszteség lenne beismerni, hogy mennyire hátul kullognak az felsőoktatási rangsorban. „Ott van például a Nyíregyházi Főiskola, óriási beruházással épült, ehhez képest csak küszködik. De sok más határesetet jelentő iskola is harcolni fog” – jósolta forrásunk.

A rektori konferencia elnöksége már tett egy javaslatot, ami a főiskola, illetve közösségi főiskola megkülönböztetése helyett finanszírozási osztályokat állítana fel, és ebbe sorolná be az intézményeket az „árnyaltabb differenciálás” érdekében. „Felborulhat az országos felsőoktatási térkép, hiszen a dunántúli főiskolák az elmúlt időszakban szinte már mind átalakították magukat egyetemmé, így a keleti országrész kis főiskoláiból akarnak majd közösségi főiskolát csinálni. Így lesznek a nagy dunántúli egyetemek és az alföldi közösségi főiskolák – igenis jelez ez minőségi különbséget.

A hvg.hu információi szerint már voltak is informális egyeztetések arról, egyes térségekben hogyan fogadnák a közösségi főiskola ötletét. „Megkérdeztünk például egy vidéki nagyvállalkozót, mennyit érne meg neki a helyi főiskola megmaradása, és az volt a válasz, hogy a jelen formájában semennyit. Viszont úgy már szívesen támogatná, ha lenne agrárképzés, hiszen mezőgazdasági szakemberekre szüksége van” – mondta a tervezett felsőoktatási reformot közelről ismerő forrásunk. Szerinte mindenki tisztában van azzal, hogy lépni kell, de sokan – főleg akik az érintett főiskolákon dolgoznak – ragaszkodnak majd a mostani rendszerhez, hiszen "évtizedek óta így csinálják". De mint fogalmazott, „ha ez működne, akkor lennének hallgatóik”.