Pályázat nélkül is koncessziós jogot szerezhetnek egyes cégek például kaszinónyitásra vagy online szerencsejáték szervezésére, ha az Országgyűlés elfogadja azt a törvényjavaslatot, amelyet pénteken este nyújtott be két fideszes képviselő, Puskás Imre és Ékes József. A sarkalatosnak, vagyis kétharmados többséget igénylőnek minősített jogszabály bevezetné a „megbízható játékszervező” fogalmát, akiknek nem kellene pályázatokkal vesződniük.
A jelenlegi szerencsejáték-törvény szerint csak koncessziós pályázat útján lehet jogot szerezni kaszinó vagy kártyaterem nyitására, úgynevezett távszerencsejáték (online szerencsejáték) vagy lóversenyfogadás szervezésére. A péntek este benyújtott törvényjavaslat értelmében viszont az államháztartásért felelős miniszter (jelenleg Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter) „az e törvény szerinti megbízható szerencsejáték-szervezővel nyilvános pályázat kiírása nélkül is megkötheti”.
A módosító javaslat kulcsszava a „megbízható szerencsejáték-szervező”. Az minősülne ilyen kivételezett szereplőnek, aki legalább tíz éve szerencsejáték-szervezéssel foglalkozik Magyarországon, sosem büntették meg ötmillió forintnál nagyobb összegre, soha nem volt a bankszámláin inkasszó az adóhatóság részéről, soha nem tartozott adóval 30 napnál tovább, illetve maga a cég és a tulajdonosa is átlátható szervezet, vagyis pontosan lehet tudni, ki a valódi tulajdonosa a cégnek.
A koncesszió odaítélése egyszerűen menne: a szerencsejáték-szervező ajánlatot tenne a miniszternek, aki ezt 30 nap alatt megfontolná, majd újabb 30 napja lenne megkötni a szerződést. Egy koncesszió legfeljebb öt „egységet” üzemeltethet. A Népszabadság korábbi információi szerint Varga már korábban kikérte az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának véleményét egy meghívásos kaszinópályázatról, amelyen tíz vidéki kaszinó létesítésének jogát ajánlanák fel. Ha valóban tíz kaszinó a cél, ezekek a törvényjavaslat értelmében akár két cég is megnyithatná, minimálisra szorítva a versenyt.
Az Országgyűlés tavaly októberben tiltotta be – gyakorlatilag két nap alatt – a korábban mindenütt elérhető nyerőgépek üzemeltetését, jelenleg csak kaszinókban lehet ilyen gépekkel találkozni. Korábban még az volt az elképzelés, hogy egy, az adóhatósághoz bekötött online rendszer használatára kötelezik az üzemeltetőket, miközben jelentősen megemelik a játékadót. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár azonban hirtelen bejelentette, hogy „súlyos nemzetbiztonsági kockázatok” is felvetődtek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban, ezért szükséges az azonnali és teljes tiltás.
Hamarosan kiderült, hogy a nyerőgépek betiltása komoly érvágást jelent a költségvetésnek: a betiltást követő három hónapban az állam 3,2 milliárd forint adóbevételtől esett el. A fideszes képviselők nem csatoltak számításokat a törvényjavaslathoz – ha a kormány nyújtotta volna be, akkor kellett volna –, csak azzal kecsegtetnek, hogy a megbízható szervező által ajánlott minimális koncessziós díjnak legalább a mindenkori költségvetésben meghatározott minimum kétszeresének kell lennie (ez az összeg jelenleg 100 millió forint).
A tíz vidéki kaszinó ötletének felmerülésekor Harangozó Tamás szocialista képviselő azt javasolta, hozza létre azokat az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. A pénteken benyújtott törvényjavaslat alapján azonban úgy tűnik, a kormánypártok mégis inkább néhány „megbízható” magáncégnek adnák a kaszinónyitás jogát. Ezekből nem lehet túl sok, hiszen csak az számíthat megbízhatónak, amelyik gyakorlatilag bevétel nélkül is túlélte az elmúlt több mint egy évet, nem számolták fel, és még az adótartozásait is rendben megfizette, vagyis a tulajdonosai számítottak az iparág feltámadására.
