„Ez a stratégia, hogy megszabadulni a radikálisoktól, megtagadni a gyökereket, és belesimulni abba a borzalomba, ami itt minden pártot jellemez a rendszerváltás óta, az maga is borzalom. Nekem rohadtul nem tetszik ez a Jobbik, s nem vagyok vele egyedül” – a jellemző kommentek egyike a Kurucinfóról a Jobbik puhulásával kapcsolatban.

De egy korábbi Jobbik-képviselő, a pártból is kilépett Lenhardt Balázs hasonlóan vélekedett. „Ne mondjátok, hogy nincs mindig lejjebb! Ki az a hülye, aki elhiszi, hogy ettől választásokat lehet nyerni?! Csak a politikai prostitúció újabb undorító példája. Köszönöm neked, Gábor, hogy ebben már nem kell veled tartanom! Csak a még benned hívőket sajnálom nagyon. És téged is, mert lett volna lehetőséged nagyot alkotni! Helyette itt tartasz” – kommentálta Lenhardt Vona Gábor egyik fényképét, ahol a pártvezető éppen kiskutyákkal pózolt.

A kritikusok azt róják a párt vezetőinek a szemére, hogy taktikáznak, az emberek szimpátiájára játszanak, ahelyett, hogy az igazságért harcolnának. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a Jobbik képviselői „beleszocializálódtak a jó puha parlamenti székekbe”.

Kiskutya és holokausztagadás

Tavaly ősszel indult el a Jobbik újfajta, sokak szerint imidzsváltást jelentő kampánya. Az újfajta kommunikáció a párt fenti, a United Colors of Benetton-reklámokat idéző, fiataloknak szánt plakátjával kezdődött, majd folytatódott hasonló kampányvideókkal. Mérsékeltebb kommunikációt választottak a párt jelöltjei is, akik visszavettek a zsidózásból-cigányozásból, zakóra cserélték a gárdista-egyenruhát, és egyre többet fényképezkedtek kisállatokkal. A radikálisabb támogatók által kritizált látszólagos puhulás kevésbé mutatkozik meg a párt helyi képviseleteinél: egyes vidéki alapszervezetek, képviselők kampánya továbbra is a megszokott szélsőjobboldali jelszavak jegyében zajlik, népszerű hívószó a cigánybűnözés, több képviselő, illetve alapszervezet a holokauszt tagadása miatt került összetűzésbe a törvénnyel.

Az új szavazóréteg megszólítására indított kampány látszólag eredményes: a Tárki az elmúlt hónapban valószínűtlenlennek tűnő, 40-50 százalékos növekedést mért a Jobbiknak az aktív pártválasztók körében, de más közvélemény-kutatók szerint is szerényen, de emelkedett a párt támogatottsága. Juhász Attila politológus szerint viszont csalóka a Tárki eredménye, emellett a pártnak kisebbek a tartalékai, mint azt a kommunikációjukból gondolhatnánk.

Az új módszertan okozta a növekedést?

„Nem lehet a Tárki eredményeiből messzemenő következtetéseket levonni” – mondta a hvg.hu-nak Juhász Attila politológus. „Az előző közvélemény-kutatáshoz képest a Tárki megváltoztatta a módszertanát, így fordulhatott elő, hogy a Jobbik és az LMP látszólag egy hónap alatt megduplázta a szavazótáborát.” Maga a Tárki is közölte, hogy februárban először használtak egy, korábban a Medián által használt módszertant, amely során a bizonytalan szavazók válaszaiból is igyekeznek következtetéseket levonni. „Nincs tökéletes módszertan, a választási helyzet szimulálásának például hibája, hogy felülméri a biztos szavazókat” – mondta Juhász. „A februári Tárki-kutatás szerint a jogosultak csaknem 80 százaléka venne részt a választásokon, ennyien viszont biztos nem mennek majd el szavazni, hiszen 1990 óta 73 százalék volt a legmagasabb részvételi arány.”

Mint mondta, ha összevetjük a nagyobb közvélemény-kutató cégek eredményeit, egy szerényebb, 2-3 százalékos emelkedés figyelhető meg a Jobbik elmúlt hónapokban mért támogatottságában. Szintén szerényen emelkedett az LMP támogatottsága, ami arra utal, hogy az Összefogás létrejöttével a politika ismételt kétosztatúvá vált, ami viszont a választók egy részének túlságosan szűk kínálat. „Az LMP esélyei a parlamentbe kerülésre mindenképp nőttek az Összefogás megalakulásával: ismét ugyanaz a két nagy tömb dominálja a politikát, akik már 2002 óta vezető szerepet játszanak. Ezek sosem fedték le az összes szavazót, és mindig volt pár kispárt, amely ebből profitálhatott.” Juhász szerint az Összefogásból kiábrándult szavazók leginkább az LMP-hez mehetnek át, de részben a Jobbikkal szimpatizáló protestszavazókat is megmozdíthatja ez a fejlemény. Azokat, akik – ahogy 2006-ban is – szavazatukkal kifejezhetik ellenszenvüket az elmúlt 24 év elitjével szemben. Erre egyébként a Jobbik is apellál a kampányban – mondta a politológus.

„Jobban ügyelünk a szalonképességre”

Vona Gábor a hvg.hu megkeresésére azt mondta, a pártnak csupán a  retorikája változott. Aki elolvassa a programjukat, az tudni fogja, hogy a radikális elképzelések megmaradtak, viszont ma már jobban ügyelnek arra, hogy ezeket szélesebb körben befogadható formában közvetítsék (egyébként a mi elemzőink is nagyjából ugyanerre jutottak). Vona szerint alapvetően arról van szó, hogy míg a párt képviselői korábban néha talán túlzottan is hagyták, hogy elragadják őket az indulatok, ma már megfontoltabbak, jobban ügyelnek a szalonképességre. Ugyanehhez a gondolathoz kapcsolódik a Jobbik egyik új szlogenje, a „Kimondjuk, megoldjuk” is, amely szerint a párt korábban azzal tört be, hogy nyíltan kimondta a problémákat, „most viszont új, profibb szintre fejlődtek, és megoldásukra is készen állnak”.

A párt egy általunk megkérdezett utcai aláírásgyűjtője is ezt a hivatalosnak tűnő álláspontot hangoztatta, megjegyezve: attól még, hogy „pár náci” most esetleg el is hagyja őket, a többség számára most már legalább egyértelmű lesz, hogy a Jobbik egyszerűen csak a „rendes magyar embereket” képviseli, nem pedig a szélsőségeket, az a kevésbé durva oldal pedig, ami újabban kidomborodott, valójában mindig is megvolt bennük. Nagyjából ugyanezt mondta Dúró Dóra is az Indexnek. Szerinte „a pártnak mindig is megvolt ez az arca, ez a szociológiai karaktere, csak eddig nem domborítottuk ki, ami hiba volt”.

Vidéken nem finomkodnak

A visszafogott központi kampány ellenére úgy tűnik, a párt nem tudja, vagy nem akarja visszafogni a vidéki radikálisait. Nemrégiben a Jobbik debreceni képviselőjelöltje, Ágoston Tibor okozott botrányt, amikor egy jobbikos rendezvényen „szándékos nyelvbotlással” „holokamuként” emlegette a holokausztot – az ügyet a hatóságok részéről feljelentés és nyomozás, a párt részéről kínos hallgatás fogadta. A Tett és Védelem zsidó jogvédő alapítvány tájékoztatása szerint három alapszervezet tagjai ellen feljelentés, egy ellen nyomozás van folyamatban nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt. Az egyik eljárás alá vont szervezet, a Jobbik üllési alapszervezetének hivatalos oldalán szereplő, azóta törölt írásában többek között az szerepelt: (a holokauszt) „a világtörténelem egyik legnagyobb, legaljasabb átverése, amelyből eddig sok száz millió dollárt profitáltak holokauszt-kárpótlás címén, a különböző zsidó szervezetek, alapítványok, és természetesen Izrael Állam”.

A kampányidőszakban is hasonló hangvétel – illetve a központi kampányra jellemző profizmus teljes hiánya – jellemzi egyes vidéki alapszervezetek, képviselők online felületeit. „Zsidómentes Magyarországot és világot!” – olvasható az egyik Zala megyei képviselőjelölt, Apáthy István által közzétett képen. „A föld parazitái!” – szerepel a tiborszállási alapszervezet kalapos-pajeszos zsidókat ábrázoló képén.

Egy fenékkel két lovat

„A Jobbik kampányában tudatos stratégia, hogy kettős kommunikációt folytatnak: országos szinten van egy mérsékelt hangvételű, fiatalos, és sokszor a pénztárcára apelláló kampány, amellyel a fiatal, politikával kevéssé foglalkozó bizonytalan szavazókat igyekszik megszólítani. Eközben helyi szinten ugyanúgy a cigánybűnözés emlegetése és a zsidózás jön elő a helyi képviselők szórólapjain, lakossági fórumain” – fogalmaz Juhász Attila. Szerinte a Jobbik egyszerre próbál két közönséget megszólítani. „A pártnak van egy viszonylag széles, ideológiai alapon kötődő törzstábora, ők mennek el például lakossági fórumokra, helyi kampányrendezvényekre. Ide sorolhatók azok is, akiket helyi problémák, főleg a cigány-nem cigány feszültségek felemlegetésével szólíthatnak meg. A másik célközönség a fentebb leírt bizonytalan réteg, akik politikai ideológiát nem vallanak, kevéssé tájékozódnak a politikáról. Viszont hozzájuk is eljutnak a kampány olyan elemei, mint a plakátok, reklámvideók, az országos médiában tett nyilatkozatok – ezek hangvétele sokkal visszafogottabb. Így a párt kevésbé lesz támadható, mivel a jobbikosok helyi szinten tett szélsőséges kijelentései ritkán kerülnek be az országos médiába.”

Felhőtlen viszony a Betyársereggel

A szélsőségeseknek tett gesztusok kisebb részben érzékelhetők a párt húzóneveit (köztük Vona Gábort is) felvonultató, nagyobb kampányrendezvényein is. Az esztergomi (a jelenleg kultúrházként működő volt zsinagóga épületében tartott) kampánynyitót például „bajtársi meghívásra” biztosította a vállaltan neonáci eszméket valló Betyársereg. Az épület előtt pedig megjelentek a betiltott Magyar Gárda egyenruhás tagjai is, akik egyes vidéki kitelepülések, kopogtatócédula-gyűjtéseknek is rendszeres résztvevői. Szintén a betyárokkal közösen rendezték a párt szekszárdi kampányrendezvényét, valamint Bertha Szilvia országgyűlési képviselő kampánynyitóját.

A párt látszólagos puhulása ellenére úgy tűnik, az utóbbi időben kifejezetten javult a Jobbik kapcsolata a Betyársereggel (korábban a szervezet vezetője verekedésbe keveredett Novák Előd országgyűlési képviselővel, ezután a Jobbik elvileg megszakította velük a kapcsolatot, és a kettős tagokat a pártból kilépésre szólította fel). A Betyársereg elnöke, a magát nemzetiszocialistának valló, közösség tagja elleni erőszakért elítélt Tyirityán Zsolt kijelentette, jelenleg „korrekt viszonyt ápolnak” a Jobbikkal.

Más kérdés, hogy a párt mennyire vállalja fel a kínos szövetségest: Szabó Gábor pártigazgató legutóbb megtagadta a válaszolást, amikor – az akkor éppen Kálmán Olga műsorvezető megöléséről fantáziáló – Tyirityánnal való kapcsolatukról kérdezték.

A párt „elitképzése” szintén nem a kampány jólfésült stílusát tükrözi: az Alfahir.hu közlése szerint a Jobbik jelöltjeit a Szálasi-hívő Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester készíti fel. A klasszikus hungarizmus mellett ezoterikusabb jobboldali eszméket is elsajátíthatnak a Jobbik elitképzőjének szánt Atilla Király Szellemtudományi és Nemzetstratégia Akadémián. Az oktatási intézményként nem akkreditált intézmény tananyaga egyébként kisebbfajta belharcot is eredményezett a szélsőjobboldalon, amikor az akadémia egyik oktatója állítólag többször is kifejtette Habsburg-legitimista nézeteit, és hogy az aradi vértanúkat árulóknak, Haynaut viszont hősnek tartja.

Szerény tartalékok

Juhász Attila rámutatott: a látszólagos felpuhulás, a jobbikos belharcok és a Magyar Hajnal megalakulása ellenére maga mellett tudta tartani a legradikálisabb támogatói nagy részét, illetve a szövetséges szervezeteket, kiemelve a HVIM-et és a Betyársereget. Bár a HVIM-tag Zagyva György Gyulát idén nem indítják (csakúgy mint a szintén radikálisnak tartott Pörzse Sándort), a szervezet Toroczkai László HVIM-elnök polgármesteri címével vigasztalódhat.

Emellett ismét helyet kaptak az országos listán olyan, szélsőséges kijelentéseikről ismert képviselők, mint Novák Előd, Gyöngyösi Márton vagy Hegedüs Lórántné. „Ezek az emberek nem elsősorban elvi okokból maradnak a Jobbik mellett, hanem mert jól jöhet nekik, hogy egy középpárt médiájával és anyagiakkal is tudják segíteni a szervezeteiket” – mondta Juhász. „A radikálisok leválása, átlépése a Magyar Hajnalba elsősorban Borsodban jelenthet a Jobbiknak problémát, ott sem a szavazók, hanem az aktivisták elvesztése miatt, ami visszavetheti az eredményes kampányolást.” (Ezt jelzi, hogy Budapesten gyorsaban gyűltek össze a jelöltállításhoz szükséges aláírások, mint a korábban legerősebb régiónak számító Borsodban.)

Juhász szerint a részbeni imidzsváltás eredménye egyelőre nem látszik a párt népszerűségén. „A konszolidált kampány hónapok óta folyik, de csak az elmúlt egy-két hónapban emelkedett valamelyest a Jobbik támogatottsága. Igaz, azok, akiket megszólítani próbálnak, jellemzően a kampányfinisben döntik el, hogy elmennek-e szavazni. Így majd a választási eredmény alapján vonhatunk le következtetéseket a kampány eredményességéről” – mondta.

„A radikális szavazók elvesztése miatt nincs oka a Jobbiknak az aggodalomra” – mondta Juhász, „de a mérsékelt szavazók megszólítását nehezítheti a kettős kommunikáció. A bizonytalan, középen álló szavazók nem vevők a szélsőséges üzenetekre”. Szerinte egyes közvélemény-kutatásokból is az látszik, hogy a Jobbiknak kifejezetten kevés tartaléka van a bizonytalanok, illetve a fiatalok körében.