„Látják a műsort és azt hiszik, hogy tényleg lehet egy napig, egy autóval követni egy embert. És mi majd így kinyomozzuk, hogy az ő férje mégis hova megy. Ja, és minderre van 20-30 ezer forintja” – mondta nevének elhallgatását kérve egy régóta működő budapesti magánnyomozó cég vezetője példaként azokra a nem éppen álommegbízásokra, amelyekkel az elmúlt hónapokban keresik őket. Akár azt is mondhatjuk, zaklatják, ugyanis állításuk szerint egyértelműen megugrott az ehhez hasonló, valóságtól elrugaszkodott érdeklődők száma azóta, hogy a TV2-őn esténként fut a Magánnyomozók című sorozat.

A csatorna saját definíciója szerint a főműsoridőben látható „detektív doku-reality” egy „magánnyomozó iroda mindennapjaiba enged betekintést”. Az év eleji beharangozóban, a Mokkában Ökrös Gergely kreatív vezető arról beszélt, hogy a műsor valós történeteken alapul, és a honlapon is úgy promotálják a műsort, hogy az megtörtént eseményeket rekonstruál. Mint ígérik, „semmi sem marad titokban, a TV2 magánnyomozói mindenre fényt derítenek”, „nekik nincs lehetetlen megbízás”, mert „a sikeres nyomozás érdekében minden eszközt bevetnek”.

A Magánnyomozók című sorozat egyik jelenete

TV2

Olyat még az amerikai hírszerzés sem tud

Ez az egyik olyan pont, ami miatt teljesen fals kép alakul ki az emberek fejében a munkájukról – mondta erre a hvg.hu-nak a magánnyomozó. „Törvénytelen, ahogy sokszor bekameráznak valamit, vagy feltörik valakinek a számítógépét, e-mailjét. Utána meg nekünk jönnek azzal, hogy ők is azt szeretnék, ha megszereznénk valaki híváslistáját, hiszen az olyan természetes, vagy törjük fel a postafiókját, mert meg akarnak tudni valamit” – magyarázta. A tévében szerinte sokszor olyan módszereket vetnek be a doku-reality készítői, amelynek a végeredménye egyáltalán nem is használható fel egy hatósági, bírósági eljárásban. „Pontos jogi szabályozás van arra, hogy milyen bizonyítékot lehet benyújtani például egy büntetőeljárásban, vagy mondjuk két cég közt egy gazdasági vitában a polgári jogi bíróságra. A tévében meg volt olyan rész, ha jól emlékszem, ahol lazán feltörték egy cég belső hálózatát, hogy megszerezzenek onnan valamit” – mondta.

Az elvileg valóságot rekonstruáló műsor szerinte nemcsak a módszerekben, de sokszor eszközökben is túllő, illetve mellélő. „Nemhogy nekünk, de az NSA-nek nincs olyan kép-, és hangrögzítő technológiája, amivel a tévés forgatókönyvben szereplő lehallgatásokat, meg rögzítéseket meg lehetne oldani”  - élcelődött a magánnyomozó (az NSA, vagyis National Security Agency az Egyesült Államok hírszerző szervezete – a szerk.). Máskor viszont szerinte olyan helyre és úgy telepítenek szimpla eszközöket, ahová eleve képtelenség. „Mi ezeken jókat nevetünk, de attól még a néző elhiszi. Persze értem, hogy azt nem lehet leforgatni, amikor egy hétig dekkolunk egy ház előtt, még olvasni sem lehet, mert nem tudod, mikor érkezik meg, akit le kell fotóznod” – jegyezte meg.

Minimum 3 autó és 6 ember követ - a valóságban

Az egyik leggyakoribb tévedés – már ami a hozzájuk befutó kérdésekből leszűrhető – egyértelműen valakinek a követésével függ össze, ami a valóságban messze nem annyi, hogy mennek a célszemély után járművel vagy gyalogosan. „Vagy irdatlan szerencse kellene ahhoz, hogy ez így működjön, vagy az illető vak, hogy nem szúrja ki. Nálunk az alap követéshez kell 3 autó, illetve 6 ember, akik folyamatosan cserélgetik a helyüket követés közben, hogy ne szúrják ki őket. Néha még motort is bevetünk, és vannak szerepek, például jelzőemberek és követők. Nem is gondoltam volna, hogy bárki elhiszi, amikor az alany leparkol, én meg persze rögtön mögötte biztos távolságra szintén találok egy helyet, majd észrevétlenül még követem is egy házba” – magyarázta forrásunk. A valóságban a profi cégek ráadásul vegyesen alkalmaznak férfiakat, nőket, attól függően, hogy mi a megbízás, hiszen lehet, hogy olyan helyre kell követni az illetőt, ahol egy pár kevésbé tűnik fel.

Természetesen a hvg.hu-nak nyilatkozó magánnyomozó is tisztában van azzal, hogy a műsorkészítés szempontjai, költsége miatt képtelenség lenne a valóságnak pontosan megfelelő magányomozói know-how-t képernyőre vinni, de szerinte „akkor nem kellene reality-nek beállítani egy szórakoztató műsort”. „Nagyon durván leegyszerűsíti ezt a munkát. Mondják el, hogy ez fikció, nem egy igazi iroda, mert az emberekben másképp ez ragad meg. Vagy legalább egy aktív magánnyomozót bevonhattak volna, hogy hasonlítson néha a valósághoz” – mondta.

A bugyiügyek gyakorisága azért igaz

Így viszont „jönnek az őrült, meg sokszor csipp-csupp dologgal, néha ráadásul azzal, hogy ’pénz nem számít’”. Aztán amikor elmondom, hogy egyetlen kapcsolat felderítése mondjuk követéssel mennyibe kerül – az autók üzemanyagával, óradíjjal, technikai felszerelés használatával és egyéb költségekkel együtt -, akkor nagyon meglepődnek. Mint az a Kecskemétről telefonáló anyuka, aki elmondta, hogy gyesen van, a férjét kéne követni, és vállaljuk-e ezt vidéken is. Vállalnánk, csak nem annyiért, amit ő ki tudott volna fizetni”. Egyébként abban azért szerinte is megfelel a sorozat a való életnek, hogy a megbízások jelentős hányadát az ő cégüknél is a lehetséges megcsalások felderítése teszik ki, amiket forrásunk „régi zsaruszlenggel” csak úgy hív, hogy a ’bugyiügyek’.

Kérdésünkre egy másik magánnyomozó ugyncsak megerősítette, hogy a Magánnyomozók műsorra tűzése óta elszaporodtak náluk is a „hülye megkeresések”. „Láttam 2-3 részt, többet azért nem, mert nagyon bosszantott. Már szakmailag, mert rengeteg olyan valótlan dolog van benne, amit könnyen ki lehetne kerülni, és sokkal hitelesebb lenne” – mondta a hvg.hu-nak Haiszky Ernő Zoltán. A kollégák is belenéztek a sorozatba, ki is beszélték, milyen „jól telepítenek áram nélkül olyan megfigyelő technikát, ami csak azzal megy, de persze így is mindent lát és hall”. Szerinte nagyjából négy-öt hónapja vált észrevehető, hogy többen érdeklődnek, viszont ő is egyetért azzal, hogy ettől nem lett több megbízásuk. „A rendes, fizetőképes ügyfél ugyanannyi” – állította a magánnyomozó, aki szintén azt firtatta, vajon miért nem teszik egyértelműbbé, hogy nem egy valós irodáról van szó, hanem elképzelt történetről.

Forrásaink szerint nemcsak az időbeli egybeesés miatt egyértelmű, hogy a Magányomozók című műsor okozza a megkeresések számában és tartalmában bekövetkezett változást. Mint egyikük elmondta, az ügyfeleik több mint 90 százaléka eddig személyes ajánláson keresztül jött. „Aztán elkezdtek jönni a fura e-mailek, meg telefonok, pedig mi nem is hirdetünk, csendben szeretünk dolgozni” – magyarázta. Aztán az ismeretségi körükben is egyre többen hozták fel nekik a sorozatot, és így lassan összeállt az összefüggés. „Utána néztem bele egybe, de majdnem sírva fakadtam” – jegyezte meg.

Képünk illusztráció

Iliás Katalin

A szakmai tanácsadó szerint is fikció

„Fontos tisztáznunk, hogy a néző nem egy-az egyben valóságos szituációkat lát.  A doku-reality műfaji besorolás általában, ebben az esetben pedig különösképpen azt jelenti, hogy valóságon alapuló történetek ágyazódnak be az adott műsor tematikájába” – reagált minderre a TV2. Mint rövid válaszukban írták: „a Magánnyomozókban az emberi helyzeteket, a megoldásra váró ügyeket merítik a készítők a valóságból, a magánnyomozók által a műsorban alkalmazott módszerek ugyanakkor eltérhetnek a szakmában használható keretektől”.

A Magánnyomozók műsor szakmai tanácsadója Baráth György, aki tisztában van azzal, hogy a sorozatbeli színész-magánnyomozók olyan eszközökkel is élnek, ami a valóságban megengedhetetlen lenne. „Nincs ilyen, hogy akár tettlegességig is elmennek, vagy jogtalanul bekameráznak egy helyet, és valóban nem használhatunk titkosszolgálati eszközöket. De a műsorkészítőnek nyilván más szempontjai is vannak, nekik a nézettségre kell figyelniük” – mondta a Baráth és Partnerei Biztonsági Tanácsadó és Magánnyomozó Ügynökség vezetője, egyben a Magyar Detektív Szövetség elnöke.

Mint kiderült, a forgatókönyveket ő előre nem látja, akkor ad tanácsot, ha valamilyen kérdés felmerül, illetve az indulásnál adott tippeket, milyen esetek fordultak elő 15 éve működő cégénél. „A kivitelezésbe nyilván nem szólhatok bele, de egy doku-realitynél egyébként is rengeteg a fikció. Más információgyűjtési technikák viszont pont így működnek” – állította. Baráth György megérti, hogy a szakmában dolgozókra nézve hátrányai is vannak a sorozatnak, ugyanakkor azt viszont előnynek tartja, hogy „a magánnyomozást, mint lehetőséget a társadalom széles körében ismertté teszi, sokan eddig nem is tudták, milyen sokat tudunk segíteni akár magánjellegű, akár céges ügyekben”.

Az egyik névtelenül nyilatkozó forrásunknak mindenesetre már elege van a széles körű ismertségből, és már bevett - stílszerűen szintén egy sorozatra utaló - fordulata is van arra az esetre, amikor valaki értetlenül vagy túl erőszakosan „olyat szeretne, mint a tévében”. „Azt szoktam ilyenkor mondani, hogy hívja inkább Magnumot, majd ő kinyomozza. Mert csak ő tud egy kis szigeten, piros Ferrarival egész álló nap úgy követni valakit, hogy az ne szúrja ki”.