Megerősítette André Goodfriend, az Egyesült Államok magyarországi ideiglenes ügyvivője, hogy korrupciós ügyek miatt vonták be a beutazási engedélyét kevesebb mint tíz magánszemélynek. Hogy pontosan kikről van szó, azt nem árulta el azon a sajtótájékoztatón, amit tartott. Annyit mondott, hogy kormányzati tisztségviselőkről, minisztériumi tisztségviselőkről, kormányzati emberekről van szó.

A sajtóban mostanáig több név is megjelent, de az érintettek eddig cáfolták, hogy kitiltották volna őket az Egyesült Államokból.

Csak annyit tudni, nagy korrupciós ügyről van szó

Az amerikai ügyvivő nem árult el részleteket arról sem, hogy pontosan milyen korrupciós ügyről van szó, csak azt mondta, hogy ezek a tevékenységek sértették az amerikai érdekeket. Azt azonban hangsúlyozta, hogy nincs szó arról, amit a Napi Gazdaság megírt, miszerint azért tiltottak ki magyar üzletembereket, mert amerikai cégek ellen folynak magyar hatósági vizsgálatok, és a kitiltás valójában egy válaszlépés. Goodfriend szerint ugyanis semmilyen NAV-vizsgálat nem folyik amerikai cégek ellen.

Mint mondta, az amerikai nagykövetség korábban olyan információkhoz jutott, hogy korrupciós ügyek folynak a kormányzatban. Miután megvizsgálták és leellenőrizték ezeket és további bizonyítékokat szereztek be, megkeresték múlt héten a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Múlt héten elmondták Magyar Leventének, a gazdaságdiplomáciáért felelős helyettes államtitkárnak, illetve Szijjártó Péternek is, hogy milyen ügyeket derítettek ki, és milyen lépések várhatóak ezután. Goodfriend szerint a kormány bizonyítékokat várt, ám a nagykövetség ezeket nem adta át. Mint az ügyvezető mondta, a kormányzatnak megvan minden eszköze, hogy kiderítse ezeket, és tegyen is ellene.

Ezek után a meg nem nevezett magánszemélyeket levélben és személyesen tájékoztatták arról, hogy kitiltják őket az USA-ból. Hogy mennyi időre, azt nem tudni A hvg.hu kérdésére, hogy az említett kör bővülhet-e, úgy válaszolt, nincs kizárva, fél évvel ezelőtt nem volt még egy nevük sem. A kiutazási tilalmat egyébként egy 2004-es elnöki rendelet alapján hozták meg, amely kimondja, hogy megtagadható a beutazási engedély megadása olyan személyeknél, akik gyanúsíthatóak, hogy korrupciós ügyek miatt amerikai érdekeket sértettek.

Nem véletlen az időzítés

A hvg.hu információi szerint a büntetőintézkedés nem feltétlenül Magyarország-specifikus. Viktoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős államtitkár-helyettese október eleji dörgedelmének – melyen ugyan nem emelte ki Magyarországot, vagy ejtette ki Orbán Viktor nevét, de utalt hazánkra –, miszerint Közép-Európa ismét a nyugati értékek megvédéséért folytatott háború frontvonalában áll, egyéb következményei voltak. Úgy tudjuk, hogy már Washingtonban, vagy néhány héttel később, a térség egyik fővárosában Nuland több közép-kelet európai ország külügyi tisztviselőivel is tárgyalt közvetlenül, ahol megismételte kritikáit, és azt is elmondta, konkrét intézkedések várhatók.

A hvg.hu még szeptember végén írta meg: Barack Obama szeptember 23-i beszéde, melyben az amerikai elnök a magyar civil szervezetek elleni hatósági támadásokról konkrétan is beszélt, csak a nyitánya volt egy olyan intézkedéssorozatnak, amelynek keretében tartós nyomás alá helyezhetik Washingtonból az Orbán-kormányt. Ezt követte nem sokkal később Nuland beszéde, majd a mostani intézkedés. Hogy ez nem feltétlenül csak Magyarországra igaz, azt igazolhatja az is, hogy Romániában a közelmúltban eddig nem látott fokozatra kapcsolt az ottani korrupcióellenes ügyészség, és egy sor, korábban érinthetetlennek hitt, a román politikai elittel szoros kapcsolatban álló oligarchát, vagy éppen politikust tartóztattak le, például a Rompetrol privatizációjában részt vevő, kereskedelmitévé-tulajdonos Dan Voiculescut, a Konzervatív Párt tagját, vagy éppen ma két kormánypárti szociáldemokrata képviselőt, Viorel Hrebenciukot és Ioan Adamot – mint arról a Transindex beszámolt.

Érdekes fejlemény az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter éppen a jövő hét elején utazik ki Washingtonba. Diplomáciai forrásaink szerint ugyanis a magyar kitiltások időzítése egyáltalán nem véletlen. (Az érintettekkel információink szerint az elmúlt egy hét során közölték a hírt.) Egy forrásunk szerint az ügyintézés módja is arra utal, hogy az amerikai fél kifejezetten szerette volna, hogy a büntetőintézkedés minél nagyobb jelentőséget kapjon, az érintettekkel ugyanis egy egyszerű online elutasítás formájában is tudathatták volna a „jó hírt”, az, hogy személyesen hívták be őket a követségre, nem szokásos. Az intézkedés jogalapja egyébként valószínűleg a Foreign Corrupt Practices Act lehet.