Az Orbán-kormány által korábban vázolt pályáknál szerényebb növekedéssel, magasabb hiánnyal és adóssággal számol – legalábbis rövid távon – a kormány Középtávú Gazdaságpolitikai és Költségvetési programja, amit szerdán tett közzé Kármán András pénzügyminiszter. Az eltérés fő oka a jóval kedvezőtlenebb kiindulási alap: az elődje által elhallgatott kiadások miatt az eredetileg 3,7 százalékban meghatározott hiánycélt 7,5 százalékra kellett emelni idén.
A Gazdaságpolitikai rendszerváltás címmel most közzétett tervek szerint ezt jövőre jelentősen, 5 százalék alá csökkentik, hogy középtávon megteremtsék az eurózónába belépés feltételeit, 2030-ra már 3 százalék alá vinnék a hiánycélt, de jelzik, hogy a 2029-30-as számok „gazdaságpolitikai aspirációnak tekinthetők”. Az GDP-arányos államadósság a tervek szerint jövőre még növekedni fog, majd lassú csökkenő pályára állítják, és 2030-ra tervezik megközelíteni – de nem elérni – a 2025-ös 74,5 százalékot. Emellett fokozatos GDP-növekedéssel számolnak, a 2030-ra kitűzött célpálya az idei 1,7 százalék közel kétszerese (3,1 százalék). A főbb számok:
Az inflációról azt írják, hogy 2026 végétől érdemben gyorsul, majd 2028 második felétől a 2,5 százalékra csökkentett jegybanki cél körül stabilizálódik. A kamatokkal kapcsolatban pedig, hogy
áprilisban a hazai 10 éves hozam még a román szintjén állt, májusban már a lengyel szint alá süllyedt. Mára pedig a magyar 5,8 százalékos érték a lengyelnél (6,3 százalék) jelentősen alacsonyabb, és megközelíti a cseh szintet (5,3 százalék). A régióban kiemelkedő hozamcsökkenés az új gazdaságpolitikával, az euróövezeti csatlakozással kapcsolatos befektetői bizalom erősödését jelzi.
Költségcsökkentés és uniós források
A hiánycsökkentést elsősorban az állam működési kiadásainak visszafogásával, és a „hazahozott” uniós forrásokra alapozzák. Azzal számolnak, hogy a 2026-ban megtakarított 700 milliárd forinton túl jövőre „további 1465 milliárd forint megtakarítás érhető el, ha a korábban számos csatornán keresztül kiáramló – és egy szűk kör gazdagodását segítő – adóforintokkal felelősen bánunk”.
A növekedésben elsősorban a hazahozott 16,4 milliárd euró (mostani árfolyamon több mint hatmilliárd forint) „munkába állítása” révén bíznak. Ezek a források, mint írták „az infrastruktúra fejlesztésén és az emberi tőkébe való befektetésen keresztül úgy bővíti a gazdaság növekedési lehetőségeit, hogy közben nem terhelik a hazai költségvetést”.
Feszes lesz a költségvetés, a kormánynak nagyon szigorúan tartania kell magát ahhoz, amit most elhatározott, de a jelentős része teljesíthető, és a hitelminősítők is elégedettek lehetnek vele – mondták a HVG által megkérdezett elemzők a 2027-es költségvetés terveiről.