Egy hónapja sincs, hogy a miniszterelnök kijelentette: „a jövő a szakképzésben van, amely a szakiskolákban kezdődik és a mérnöki világnál végződik, ebben a világban pedig mindenki attól függően juthat majd előre, hogy mennyit hajlandó tanulni, hogy mennyi tehetsége, képessége, elszántsága van”.

Úgy tűnik, mégsem csak a diákok szorgalmán múlik a jövőjük: forráshiány miatt ugyanis idén ősszel nem írják ki a szakképzésben tanulók ösztöndíjpályázatát, amire egy pedagógus Facebook-bejegyzése alapján lettünk figyelmesek. Ő a pályázatkezelő szerv munkatársától tudta meg a hírt, miután telefonon érdeklődött a kiírásról.

Varrónőképzésen

Stiller Ákos

Az információt azóta megerősítette egy minisztériumi forrásunk, aki elmondta: még sosem fordult elő a 2005 óta futó Útravaló ösztöndíjprogramban, hogy a tanulmányaikat befejező diákok helyére ne vettek volna fel új belépőket. Forrásunk megerősítette, hogy nincs elkülönített pénz a szakképzési alprogram idei kiírására, a rendelkezésre álló összeg a már résztvevők támogatására lesz legfeljebb elég.

Abbamarad egy többmilliárdos program

Az elsősorban az érettségihez jutást és a hátrányos helyzetű gyerekek esélynövelését támogató, több alprogramból álló ösztöndíjrendszert csaknem tíz éve vezették be a közoktatásban. A több elemből álló programban az Út a szakmához nevű alprogram éri el a legkevesebb, idén kb. 2500 gyereket, de az érettségit adó középiskolában való továbbtanulást és annak sikeres teljesítését ösztönző alprogramokkal együtt évente csaknem 15 ezer tanuló jut támogatáshoz az Útravaló segítségével.

A kétezres évek derekán megjelenő állami közoktatási ösztöndíjprogram igazi újdonság volt. A feltételei és szemlélete nemkülönben: a támogatás tanulói teljesítményhez kötött, a diákokat mentoráló, munkájukról kötelezően számot adó pedagógusok munkáját pedig anyagilag is elismerték.

A második Orbán-kormány megtartotta a programot, és bár többször módosította, de tulajdonképpen csupán egy lényeges momentum változott: míg korábban a szülők jövedelmi és iskolázottsági mutatói, azaz a rászorultsági elv volt a mérvadó feltétel a bekerüléshez, 2011-től az etnikai kártyát is kijátszották benne.

A kormány és a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat közötti 2011-es megállapodás rögzíti, hogy az újonnan belépő ösztöndíjas tanulók legalább felének romának kell lennie. Kérdés, hogy ezt hogyan mérték, és mérték-e egyáltalán, de egyrészt most nem lesz új belépő diák, másrészt a megállapodás is érvényét veszti jövő májusban.

Vita a gazdasági tárcával

A témát ismerő kormányzati forrásaink szerint a programot tartalmazó kormányrendelet lehetőséget ad az államnak arra, hogy ne kelljen az újonnan belépő diákokat finanszírozni, csak a rendszerben lévőket. Tény, hogy a jogszabály úgy fogalmaz: a program(ok) célja a részt vevő tanulók felkészítése, támogatása, sikeres tanulmányainak elősegítése.

Az Útravalóban a többitől eltérően Út a szakmához alprogram forrását a kezdetektől a gazdasági tárca finanszírozta, a minisztériumok közötti egyeztetésben ezért sosem volt zökkenőmentes az oktatási tárcának a kb. félmilliárdos összeg megszerzése. Az idénre juttatott 400 millió Ft arra már nem volt elég, hogy új belépőket is támogatni tudjanak belőle.

Lemezlakatos szakmára átképzett munkanélküliek oklevelük átvétele után

MTI / Balázs Attila

Létezik egy másik, hasonló ösztöndíj, az Út a szakmaválasztáshoz elnevezéssel, melyet a szakképzést felügyelő Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) indított tavaly uniós forrásból. Lényeges különbség van azonban a két program között.

A hazai költségvetésből finanszírozott Útravaló a mobilitást részesíti előnyben, mert elsősorban az érettségiszerzést ösztönzi; az NGM két évre tervezett 6 Mrd Ft keretösszegű uniós programjának pedig nyíltan az a célja, hogy beterelje a hátrányos helyzetű tanulókat a szakképzésbe, hiszen azokat a – leszakadó térségekben lakó – nyolcadikos, „elsősorban roma származású” tanulókat támogatja, akik szakiskolában vagy szakközépiskolában tanulnak tovább.

Az idén záruló NGM-es program folytatásáról semmit nem tudni, de az uniós tervezési folyamat sajátosságai miatt egészen biztosra vehető, hogy az esetleges folytatást a legoptimistább becslés szerint is legalább egyéves holtidő fogja megelőzni. Pláne, egy olyan költségvetési tervezés közepette, ahol a megszorítások miatt úgy hírlik, az is kérdéses, honnan teremtik elő a minisztériumok az uniós pályázataikhoz szükséges önrészt.

Onnan vonnak el, amiben a jövőt látják

A (minőségi) szakképzés propagálása nem ördögtől való, a magyar valóságban azonban minden ez irányú felmérés és tapasztalat szerint jobban boldogul az, aki érettségizik. Nem utolsósorban azért, mert avval szakképzettséget is könnyebben szerez.

Mindezzel együtt igazán pikáns, hogy a költségvetésben jelentéktelen (pár százmilliós) összeget éppen onnan vonják meg, amelyre a jövő zálogaként hivatkoznak. Persze az érintettek közmunkásnak jók lesznek.

Megkerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát is kérdéseinkkel, amelynek honlapján csupán a köznevelési és a sajtóosztályhoz nem adnak meg telefon-, csupán fax(!)-számot. De érdeklődésünkre a cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

A szerző a Roma Sajtóközpont munkatársa