„Én nem szuperhatalomként tekintek a konzisztóriumra” – mondta a hvg.hu-nak Gulyás Tibor, aki szerint nem rossz elképzelés, hogy van olyan testület, amely „tükröt állíthat az intézmények elé”. A HÖOK elnöke azt gondolja, hogy az egyetemi polgárok  fel tudnak lépni a konzisztóriumok esetleges túlkapásai miatt. Gulyás a konzisztóriumot legitim testületnek tartja az állam fenntartói jogainak érvényesítésében, melyet főleg amerikai és német mintára hoztak létre. „Lehet rossz stratégia, de ezt majd az idő eldönti” – jegyezte meg Gulyás, aki szerint abban viszont a kormánynak lesz óriási a felelőssége.

A HÖOK elnöke azt követően adott interjút a hvg.hu-nak, hogy a felsőoktatási szereplők továbbra is a kormányzati befolyás növekedésének kockázatát látják a konzisztóriumi rendszer bevezetésében. A jelenlegi tervezet szerint a rektor lenne az egyetem egyetlen választott tagja az új testületben, az összes többit – az intézmény méreteitől függően 4 vagy 6 tagot - a kormány delegálná. A testület tagja lenne a kancellár, továbbá a piaci egyéb neves szereplői. Míg a rektor megbízatása 3 évre szól, a konzisztórium tagjaié öt évre. A testület egyetértése nélkül a rektor és a szenátus érdemi döntéseket nem hozhat: egyetértési joga van intézménygazdálkodási, kutatási és oktatási stratégia megalkotásában, szabályozza a rektori pályázatok tartalmát.

Gulyás sajnálja, hogy nem volt ott

Börcsök Zsófia

Gulyás Tibor elsősorban arra törekszik, hogy a hallgatók is képviseletet szerezzenek a testületben. Abban már sikerült eredményeket elérni, hogy a rektorok ellenőrzési jogköre bővüljön az eredeti elképzelésekhez képest. Gulyás szerint a kancellári rendszerben is mutatkoztak problémák, és a későbbi rendeletalkotás során a hallgatói képviselet a jelenlétével befolyást tudott gyakorolni és módosítások tudtak elérni (Ennek eredményességéről azonban megoszlanak a vélemények a hallgatók és oktatók körében – a Szerk.).

Gulyás komoly eredménynek tekinti, hogy a hallgatói érdekképviselet jogköre nem csorbul a szenátusban. Kérdés volt, hogy megmaradhat-e a beleszólásuk a gazdálkodási döntésekbe. Végül győzött az az érv, hogy ha egy 18 éves felnőttnek joga van bekerülni az országgyűlésbe és nagyobb volumenű döntésekbe is beleszólhat, akkor az egyetem polgáraként a hallgatóknak ugyanúgy biztosítani kell a szavazati jogot a szenátusban. „Természetesen akkor teszek pontot a végére, ha leírva látom a módosított tervezetben”, tette hozzá Gulyás.

Szakok megszüntetése: „Láttam a hatástanulmányt”

A kormány feltett szándéka volt a 10 éve bevezetett bolognai rendszer felülvizsgálata, a szakstruktúra átalakítása. A Magyar Rektori Konferencia korábban vállalta, hogy önmaga felülvizsgálja és beterjeszti a módosítási javaslatait a szakstruktúrával kapcsolatban, „az akkori anyag többszöri tárgyalás után sem végezte el ezt a profiltisztítást”, fejtette ki Gulyás. Azt egyértelműnek látja, hogy a felülvizsgálatot be kell fejezni, mert hökösként többször kétségei támadtak bizonyos képzések minőségével a tömegképzést igénylő nagy kapacitások miatt.

A tüntetők a megszüntetésre, vagy átalakításra ítélt szakok esetében hiányolják a hatástanulmányok nyilvánosságát, és nem igazán látszik a koncepció, ami mentén döntenek az átalakításokról. Ezt a benyomást erősíti, hogy amit az első tervezetben megszüntetésre ítéltek, a tiltakozások hatására mégis megtartandónak ítélnek. (Ez történt a kommunikáció és a nemzetközi tanulmányok szakkal is)

Gulyás az egyik egyeztetéskor látott egy tanulmányt, amikor a terítékre kerültek a vitás kérdések, és a kormány az álláspontját statisztikákkal kívánta alátámasztani. Gulyás elmondása szerint ez az anyag a HVG munkaerő-piaci tanulmánya volt. (A HVG HR center megbízásából a GVI és az Aon Hewitt készített reprezentatív felmérést arról, hogy a száz főnél több dolgozót alkalmazó nagyobb vállalatoknál hogyan alakul a következő három évben a diplomás munkavállalók kereslet-kínálata. Ez azonban nem abban segít tisztán látni - nem is ez volt a célja -, hogy mely szakok megszüntetésén érdemes gondolkodni.)

Gulyás szerint azért nem hozza nyilvánosságra a kormány a hatástanulmányt, mert minden szereplő fel tud mutatni olya adatot az érvrendszere mentén, ami ellentétes a tanulmány következtetéseivel, így a szakmai vita érdekében zártan kívánta kezelni az államtitkárság. Ezért is „nem nyilvános” a minősítése a dokumentumnak.

Gulyás Tibor

MTI / Kovács Attila

Gulyás elmondása szerint a HÖOK-nak is kevés ideje volt véleményezni a tervezetet, de igyekeztek utánajárni annak, hogy miért akarnak olyan szakokat is megszüntetni, aminek a HÖOK látja a társadalmi hasznát, aminek van helye a munkaerőpiacon, illetve nagy a tudományos, kulturális, és művészeti értéke. Ezeket mind jelezték – köztük a nemzetközi tanulmányok, a pszichológia, vagy az agrárképzések esetében –, illetve munka előrehaladtával jelezni kívánják a többi szaknál is az államtitkárság felé.

Teljes nyilvánosság és háttéralkuk nélkül

A tüntető hallgatók attól tartanak, hogy a tárgyalások végén olyan nem nyilvános háttéralkuk köttetnek, mint a 2013-as tüntetésekkor Nagy Dávid elnök és Navracsics Tibor miniszter között születtek. A zárt ajtók mögött lefolytatott tárgyalásról akkor nem készült nyilvános jegyzőkönyv, a felek úgy álltak a nyilvánosság elé, hogy részmegállapodás született. Ám az egyeztetés nem folyt tovább, így maradt meg a röghöz kötést jelentő hallgatói szerződés is. Gulyás Tibor a nyilvános beszélgetésekben látja a garanciát, illetve a HÖOK kommunikációján is változtattak, hogy folyamatosan tájékoztatni akarják a sajtón keresztül hallgatókat a jelenlegi helyzetről és a céljaikról. Megígérte, hogy ő nem fog mást mondani, csak ami a tárgyalásokon is elhangzik, illetve távol tartja magát a háttéralkuktól. A HÖK-ökről alkotott kép javítását célozzák, hogy korábban egy etikai szabályt alkottak önmaguk korlátozására, amiben maximalizálnák, hogy 2 évig lehet valaki egy hök vezető tisztségviselője, valamint kizárnák azokat, akik párttevékenységet is folytatnak, előbbi korlátozás a törvénybe is bekerült.

Egyelőre nem lesz tüntetés

Megfogalmazódott az igény a hallgatók között, hogy a HÖOK is szervezzen országos tiltakozást. A hallgatói önkormányzatok a korábbi években országos tiltakozásba fogtak, most viszont sokkal inkább a helyi önkormányzatok szerveznek tiltakozó megmozdulásokat. Helyben soka attól tartanak, hogy a kormány karok és szakok szintjén akarja megosztani a feleket, ezért állnak ki a tüntetéseken az egymás közti szolidaritásért, a konzisztórium rendszere pedig mindenkit érint.

Gulyásék az elmondása szerint viszont egyelőre a tárgyalásban látják a megoldást, bár üdvözlik az eddigi tüntetéseket, az elnök maga is sajnálja, hogy nem volt a munka miatt lehetősége elmenni a megmozdulásokra. Akkor merülhet fel országos tüntetés, valamint ultimátum a kormány felé, ha a napokban zajló tárgyalásokat záró javaslatban nem látják az eddigi és jövőbeli megállapodásokat, például a hallgatói szavazati jogok biztosítását a szenátusban, valamint a megígért szakok megmaradását.