Kevés a mérnök, de aki van, az is önbizalomhiányos
A magyar vállalatvezetők kevésnek tartják a diplomások számát – főleg mérnöki területen van jelentős szakemberhiány. Ráadásul hiába jó az akadémikus tudásuk, a gyakorlati ismeretek nem megfelelőek, hiányzik a problémamegoldó képesség és az önbizalom is. Ráadásul a „jó és keresett” diplomával rendelkezők 20 százaléka néhány éven belül külföldön vállal munkát.
A száz főnél több alkalmazottat foglalkoztató magyar vállalatoknak csak 12 százaléka számol úgy, hogy a következő három évben frissdiplomást vesz fel, a megüresedő diplomás pozíciókra sokkal inkább már valamilyen gyakorlattal, vagy több éves tapasztalattal – junior vagy senior – munkatársat alkalmaznának – derült ki egy reprezentatív felmérésből. Ezzel együtt a vállalatok szerint a saját iparágát 49 százalékban a munkaerő rendelkezésre állása befolyásolja leginkább - 70 százalékban a nemzetközi és hazai szabályozások, 58 százalékban pedig a vevői igények változása a legerősebb befolyásoló tényező. Továbbra is a mérnökvégzettségűek a legkeresettebbek a piacon.
Az akadémiai tudás kevés
A HVG HR center megbízásából a GVI és az Aon Hewitt készített reprezentatív felmérést, amelyben azt vizsgálták, hogy a száz főnél több dolgozót alkalmazó nagyobb vállalatoknál hogyan alakul a következő három évben a diplomás munkavállalók kereslet-kínálata. A felmérés számos szempontból megerősíti, amit a diplomások kapcsán eddig is sejtettünk. "A cégek különösen a műszaki - mérnöki területen számolnak elhúzódó szakemberhiánnyal” - mondta Kóthay Péter, a HVG HR Center operatív vezetője. Bár kevésnek tartják a diplomás szakemberek számát, a vezetőknek minőségi félelmeik is van a pályakezdőkkel, egyebek között az, hogy a fiatalok nem tudnak majd helytállni a munkahelyükön. A cégvezetők elsősorban a beilleszkedés és az önálló munkavégzés készségét, illetve a szakmai elhivatottságot és a munkához való hozzáállást említik fájó pontként, és a diplomás munkaerővel kapcsolatban legalább annyira minőségi, mint mennyiségi problémáról beszélnek.
Ennek oka az, hogy a vállalatvezetők szerint jelentős távolság van az egyetemekről kikerülők tudása és a rájuk váró feladatok elvégzéséhez szükséges ismeretek között. A felmérést ismertető sajtótájékoztatón több nagyvállalat vezetője is egyetértett abban, hogy a gyakorlatias tudás megszerzésében nagy szerepük van a cégeknek. „Fontos, hogy a szakmai gyakorlat alatt a fiatalok ne csak fénymásoljanak, vagy táblázatokba vigyenek fel adatokat, hanem kapjanak valódi, hasznos feladatot, amelyhez kapnak eszközt, segítséget, de ahol döntési pozícióba kerülhetnek és ahol felelősséget vállalhatnak valamiért – mondta Németh Kinga, az Audi Hungaria Személyügyi referensek területének vezetője. Az is látszik, hogy a speciális tudás mellett egyre nagyobb szükség van olyan készségekre, mint a problémamegoldás, az önmenedzselés, vagy hogy ne csak jó ötlete legyen valakinek, hanem el is tudja azt adni. „A magyar diplomások akadémiai képzése világszínvonalú, de a gyakorlati tudás hiányos. Olyan úgynevezett puha kompetenciákra – soft skills – van szükség mint a problémamegoldó képesség vagy az önbizalom, azt tapasztalom, hogy a magyar fiatalok önbizalomhiányosak – mondta Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője.
Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár szerint éppen a duális oktatás lehet a megoldás a gyakorlati tudás megszerzésére.
Keresett szakmákban 20 százalék is lehet az elvándorlás
Elsősorban a műszaki-mérnöki szakmák, valamint az értékesítők esetében valószínűsítenek a cégek jelentős szakemberhiányt. A cégek 40 százaléka a gépészmérnökök, 34 százaléka pedig a villamosmérnökök hiányával számol, és ez akár stratégiai céljainak megvalósulását is akadályozhatja. Ebből következik, hogy ezeknél a foglalkozási csoportoknál építenek a legnagyobb arányban pályakezdők felvételére. Gépész-, villamos- vagy járműipai mérnökként szinte garantált a jó munkahely. Az látható, hogy a középiskolások számára is egyre vonzóbb a mérnöki pálya, Palkovics szerint míg 2010-ben a jelentkezők 28 százaléka jelentkezett mérnöki képzésre, idén ez az arány 40 százalék.
A legjobban felkészült fiatal mérnökökért és értékesítőkért vívott harcban a magyar cégeknek számolniuk kell a munkaerő-piaci veszteségekkel is. Bár a pályaelhagyók aránya a népszerű szakmák esetében nem jelentős, a külföldi munkavállalás lehetősége viszont érzékelhető elszívóerőt jelent. A keresett mérnöki szakmák és a reklám-marketing végzettségűek esetében a 2-5 éven belül végzettek 17-20 százalékánál lehet a külföldi munkavállalás esélyével számolni. A mezőgazdasági mérnökök között a legmagasabb - 15 százalék – a pályaelhagyók száma, holott ez a végzettség az öt legkeresettebb között van. A felmérésből az is egyértelművé válik, hogy a csak alapszakos végzettségűek elhelyezkedési esélyei jóval gyengébbek, mint a mesterfokot végzett társaiké. A végzettség szintjétől függetlenül a legnagyobb valószínűséggel a villamosmérnökök, az építész- és építőmérnökök, illetve a reklám és marketing végzettségűek próbálnak külföldön szerencsét.
Nem tudjuk, mi kell majd öt év múlva
A sajtótájékoztatón abban is egyetértettek, hogy egyre nagyobb a hangsúly a speciális képzés mellett a generális tudásra. Arra, hogy a fiatalok megtanuljanak tanulni, hiszen nincs arra garancia – sőt kicsi az esély –, hogy a diplomával megszerzett tudás elég lesz a következő 30 évben.
„A legizgalmasabb kihívás, hogy a hosszú távú erőforrásterveinkben olyan tudású és készségű tehetségekkel számolunk, akiknek a szakmái esetleg ma még nem is léteznek. Például a service design néhány éve még ismeretlen volt, ma pedig már több ilyen szakértő dolgozik nálunk. Ezért fontos, hogy már az általános iskolások is készségszinten bánjanak az okoseszközökkel, hogy majd versenyképes infokommunikációs tudással lépjenek a munkaerőpiacra” – mondta Németh Zoltán, a Telenor HR vezérigazgató-helyettese.
Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!
