Orbán már tavaly "átadta", pedig még az alapkövet se tették le
Vontatottan halad a miniszterelnök által is kiemelt projektként kezelt építkezés a mentőszolgálatnál. Bár az eredeti tervek szerint tavaly augusztusban át kellett volna adni 22 új mentőállomást, van olyan kisváros, ahol csak idén nyáron rakták le az alapkövet. Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) állítja, október 31-ig minden állomás elkészül. Egy birtokunkba került dokumentum szerint több településen pótmunkákat rendeltek el, másutt épphogy aláírták a szerződést a tervezővel.
„A magyar egészségügyi rendszert biztos alapokra helyeztük (…) 22 új mentőállomás épült és 60 megújult” – büszkélkedett Orbán Viktor a tavalyi választási kampányban egy nagykanizsai átadóünnepségen. A miniszterelnök a mentősökkel kapcsolatban – bár ezt nem említette – arra az európai uniós fejlesztésre gondolt, amire Magyarország közel 11 milliárd forintot költhet.
Csakhogy a 22 tervezett új mentőállomásból a kormányfői avatóbeszéd elhangzásakor még egy sem létezett. Sőt – ahogy erre a Népszabadság idén év elején felhívta a figyelmet –, a legelsőt 11 hónappal később adta át ünnepélyes keretek között az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) főigazgatója. Burány Bélának legközelebb júliusban adódott lehetősége hasonló ünneplésre, amikor végre elkészült a Fejér megyei Abán az új épület. Az állomások egy jelentős része még július közepén is legfeljebb félkész állapotban volt. Mi több, egy birtokunkba került, belső használatú júliusi jelentés szerint a felújítandó épületek közül tizenkettő 5-10 százalékos mértékben készült csak el, Zalalövőn pedig június 2-án rakták le az új állomás alapkövét, miközben őszre mindenütt be kéne fejezni az építkezést.
Rájuk férne
„A mosdó az ötvenes éveket idézi, gyakran rozsdás víz jön a csapból. Az épület dohos, a mentőkocsit a ház előtt mossuk télen-nyáron” – mesélte egy neve elhallgatását kérő mentőtiszt, hogy milyen körülmények között dolgoznak az egyik, nyugat-dunántúli állomáson.
Ezért is szánta rá magát az OMSZ évekkel ezelőtt 60 régi mentőállomás felújítására. Annak érdekében, hogy ne maradjon lefedetlen terület az országban, és ahhoz, hogy lehetőleg 15 percen belül minden kockázatos esethez kiérjen a mentő, 22 új, az ország különböző pontjain lévő állomás építéséről is döntöttek. Ezt Burány személyes ügyeként kezeli, hiszen ő írta az „egészségügy megmentését” célzó Semmelweis Terv azon részét, amely határozottan leszögezi, hogy „a 15 percen belüli kiérkezési lehetőség arányának 90% felé emelése érdekében” új állomásokra van szükség. Minderre 10,9 milliárd forintot költhet a mentőszolgálat egy EU-s projekt keretében. Azóta szinte minden egészségügyhöz kapcsolódó alapkőletételen, átadó ünnepségen ezzel a fejlesztési programmal dicsekednek a mentőszolgálat vezetői, a kormányzati politikusok és a polgármesterek.
Akárcsak a 21. századi színvonalnak megfelelő számítógépes, tabletes mentésirányítás üzembe helyezése, úgy ez a program is vontatottan halad. Az alábbi térképünkről és grafikonunkról kitűnik, hogy az országban sok helyütt találni még fehér foltot: több esetben legfeljebb csak a munkaterületet adták át, a vállalkozó a nyáron vonul fel az építkezéshez.
(Fehér szín: 5–15%-os készültség; piros: 15–50%; kék: 50–98%; sárga: átadás előtt; sötétzöld: felújított; világoszöld: elkészült új.)
A martonvásári állomás felújításánál július közepén még csak a bontási munkálatoknál tartottak, Veszprémvarsányban 16 nap csúszást okoztak a hiányzó tervek. A Közbeszerzési Értesítő szerint Gyomaendrődön és Kisújszálláson csak június 16-án kötötték meg a szerződést a tervezővel, másutt pár hete kellett módosítani a kontraktust. Igaz, több településen a műszaki átadás megtörtént, már csak a felavató ünnepségre várnak.
A késlekedés azért is furcsa, mert a projektet még 2010 előtt jóváhagyta az EU, 2013 januárjától pedig rendelkezésre állt a forrás, de folyamatosan csúszott a közbeszerzések kiírása.
Szorít az idő
Pedig amikor az OMSZ megkötötte a szerződést az uniós forrásokat kezelő állami szervezettel, még azzal számoltak, hogy 2014. augusztus 31-ig le tudják zárni a projektet. Viszont sok beruházásnál még az első kapavágást sem sikerült eddig az időpontig megejteni.
Végül a projektzárás 2015. november 30-ra csúszott. Ez – mivel EU-s programról van szó – egyben azt is jelenti, hogy október végére az épületeknek kulcsrakésznek kell lenniük, és le kell zárni az elszámolást is (számlák befogadása, összesítése). OMSZ-es forrásaink úgy vélekedtek, komoly kockázata van a beruházások esetleges további csúszásának, hiszen milliárdos uniós támogatások múlhatnak rajta. Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára márciusban el is ismerte egy parlamenti kérdésre adott válaszában. Rétvári Bence ugyan igyekezett „megnyugtatni” az LMP-s Ikotity Istvánt, hogy minden rendben lesz, azért az államtitkár is óvatosan fogalmazott, amikor a tervezett őszi zárásról írt: „a rendelkezésre álló idő előreláthatóan elégséges a projekt megvalósítására”.
Rétvári szerint „objektív akadály kizárólag Zalalövő esetében jelentkezett, ahol a munkálatokat régészeti feltárás lassította”. Viszont a birtokunkba került júliusi OMSZ-jelentés szerint azóta másutt is akadtak hátráltató nehézségek. Igalon minőségi kifogások fogalmazódtak meg, Tatabányán és Veszprémvarsányban pótterveket kellett készíteni, az utóbbinál plusz-OMSZ-forrás bevonására lett szükség, pénzt kellett átcsoportosítani.
Karcsúsítás
Ráadásul nem is biztos, hogy minden megvalósul abból, amit az OMSZ-nál eredetileg megálmodtak.
Egy birtokunkba került, tavaly májusban készült emlékeztető szerint a mentőszolgálat illetékesei egyeztetést kértek az egyik tervező céggel, a Villa International Zrt.-vel hét állomással kapcsolatban. Itt többek között felmerült, hogy a költségek csökkentése miatt ne építsenek ki új villamos hálózatot, ne legyen mindenütt hőszigetelés, nem szükséges a padló burkolása, illetve az egyik állomáson hagyják meg a régi nyílászárók egy részét.
Több állomás esetében szóba került, hogy ne építsenek automatizált szén-monoxid-elszívókat, elég csak egy egyszerű riasztó. Egy mentős a hvg.hu-nak azt mondta, az elszívókra szükség lenne, hiszen a készülődés során már a garázsban be szokták indítani a motort, és olyankor elviselhetetlen a kipufogógáz.
Ezen az egyeztetésen más, meglepő dolgok is elhangzottak. Többször felvetődött a dokumentum szerint, hogy a projekt költségvetése maximum a tervezett beruházási költségek 150 százaléka lehet. Ez arra utalhat, hogy az OMSZ eleve többletköltségekkel számol, így adódik a kérdés: ha ezt az uniós támogatásból nem lehet finanszírozni, akkor ki állja majd a cechet. Ha az OMSZ, akkor miből. Megkérdeztük erről az Országos Mentőszolgálat kommunikációs igazgatóját, de cikkünk megjelenéséig mindössze egymondatnyi válasz érkezett Győrfi Páltól: „a projekt ütemezetten halad, 2015. október 31-ig valamennyi új és dinamizált állomás átadására sor kerül”.
| A nagy ígéret |
Június-júliusra elkészül egy korszerű, a kórházzal és az orvosi ügyelettel egységet alkotó új mentőállomás is a dunántúli városban – ígérte 10 nappal a tapolcai időközi választás előtt Rétvári Bence államtitkár. A kormány és a Fidesz elsősorban a helyi egészségügyi intézmények fejlesztésével kampányolt, ugyanis ősszel egy olyan jobbikos politikus szerezte meg előlük a polgármesteri széket, aki előtte a kórház leépítése elleni tüntetéseket szervezte, ráadásul az időközin az ellenzéki párt egy mentőst indított Rig Lajos személyében. A határidőt illetően nem tudta teljesíteni ígértet a Fidesz: a polgármester, Dobó Zoltán és Rig úgy tájékoztatta a hvg.hu-t, hogy augusztus végén zárulhat a beruházás. Rig szerint ez a fejlesztés is évek óta húzódik, 2008-ban tették le az alapkövet, viszont a Fidesz vezette megyei önkormányzat korábban kihátrált a fejlesztés mögül, így sokáig nem volt pénz az építkezésre. A tapolcai állomás egyébként nincs rajta a 22+60-as uniós listán, az OMSZ és az önkormányzat dobta össze a beruházás költségeit. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Mentőhiány miatt komoly baj történhetett volna vasárnap
Még az Országos Mentőszolgálat sem tud egy fenékkel két lovat megülni. Míg az OMSZ fizetős munkát vállal a Hungaroringen, az „állami beteg” hosszú várakozásra kényszerül. Jó esetben.
Orbánék egy éve adósak a nagy „életmentő” ígéretük betartásával
A mentőszolgálat rejtélyes tabletjei után kutakodó sorozatunk második részében annak jártunk utána, hogy miért csúszott éveket a modern mentésirányítás bevezetése. Cikkünkből kiderül, miért vonták vissza kétszer is a közbeszerzést, és hogyan tudta beelőzni a multikat egy, a kormányzattal jó kapcsolatokat ápoló magyar cég. A kormány pedig annyira szereti az aláírt, lepecsételt dokumentumokat, hogy inkább beszerzett új nyomtatókat, csak ne kelljen átírnia a szabályozást. A mentőszolgálat szerint ők már tavaly lezárták a fejlesztést, az EU auditáló szervezete szerint ez nem igaz. Uniós támogatásoktól is eleshetünk a csúszás miatt.
Poloska, megalázó bér, fertőzésveszély – mit bír ki a mentős?
Stressz, állandó készenlét, rengeteg túlóra, rossz munkaszervezés. Mégis mi tartja a mentősöket szolgálatban? Miért teszik ki magukat napról napra komoly veszélynek, amiért egyébként készenléti pótlék sem jár? Vasárnap volt a mentők napja, kedden az ápolókkal tüntet sok mentős. Rohamkocsisokat kérdeztünk a munkájukról.
Életmentő lenne, mégsem kapták meg a tableteket a mentők
Tavaly ki kellett szerelni néhány újonnan beszerzett mentőautóból a tolatókamera monitorját, mert azt ígérték, hogy rövidesen mindenki kap ultramodern táblagépet. A gépeket be is szerezték, sőt, a milliárdos uniós projektet formálisan le is zárták, ám a mentősök többsége legfeljebb a kötelező oktatáson láthatta a tableteket. Pedig ezek nélkül nehezen érhető el a mentőszolgálat és az egészségügyi kormányzat régi álma, hogy mindenkihez kiérjen 15 percen belül a kocsi.
