Részletesen szabályozza a Tisza-kormány új javaslata az Alkotmánybíróság elnökének pályáztatással történő megválasztását és minden olyan, a testületet érintő változtatást eltöröl, amit még a választások előtt vezetett be a Fidesz-KDNP-s parlamenti többség.
Nem sokkal a Sulyok Tamás államfőt a posztjáról elmozdító és a képviselői mandátumkorlát járulékos veszteségeként egy alkotmánybíró hivatalvesztését is okozó 17. Alaptörvény-módosítás hatályba lépése után hétfőn az Igazságügyi Minisztérium az Alkotmánybíróság működését érintő friss törvénycsomagot tett közzé, társadalmi vitára bocsátva a testületet érintő fontos változtatásokra vonatkozó jogszabály-tervezetet.
A csomag újdonsága az Alkotmánybíróság elnökének megválasztásával kapcsolatos részletszabályok rögzítése. A legutóbbi Alaptörvény-módosítás szerinti lényeges változtatás volt ugyanis, hogy ezentúl az Országgyűlés helyett maga a testület választja meg a saját elnökét. Eddig – titkos szavazáson, kétharmados többséggel – a politikusok választották a testület elnökét annak tagjai közül.
Így volt ez legutóbb, tavaly nyáron is, amikor a Fidesz-KDNP-s többség az alig pár héttel előtte alkotmánybírónak kinevezett Polt Péter volt legfőbb ügyészt elnökké választotta. A Tisza a kampányígéretét, miszerint Poltnak mennie kell, azzal a jogi csavarral váltotta be, hogy visszaállította az alkotmánybírók 70 éves – korábban a Fidesz által eltörölt – korhatárát, Poltnak így szeptember elsejétől megszűnik a tagsága és az elnöksége is.
„Polt Péter: out” – értékelte Magyar Péter miniszterelnök, hogy a volt legfőbb ügyész, bő egy év után az Alkotmánybíróság éléről és a testületből is távozik a Sulyok Tamás államfőt is eltávolító Alaptörvény-módosítás hatására. Van, aki már fel is vetette Polt büntetőjogi felelősségét, amit ő kikért magának, de tény: megszűnik a mentelmi joga.
Közben Hende Csaba volt fideszes képviselő és exminiszter másodlagos joghatásként megszűnő bírói helyére éppen hétfőn választotta meg az Országgyűlés – a Mi Hazánk jelöltjével, Schiffer Andrással szemben – a tagokra vonatkozó, változatlan szabályok szerint Sonnevend Pált, az ELTE korábbi dékánját, elismert alkotmány- és nemzetközi jogászt, így
új tagként majd már Sonnevend is választható lesz a testület elnökének.
A most vitára bocsátott javaslat az elnök megválasztását szabályozza. Eszerint az elnöki posztra pályázatot kell kiírni, a testület pedig teljes ülésen dönt a pályázók közül az elnök személyéről. Ehhez a tagok több mint felének támogatása szükséges. Ha az első szavazás eredménytelen, legfeljebb három további szavazási forduló tartható a két legtöbb szavazatot szerzett jelölt között, aztán új pályázatot kell kiírni.
A javaslatcsomag további elemei pedig egyetlen céllal készültek: semmissé tenni a még az előző parlamenti ciklusban, a Fidesz-KDNP által tavaly ősszel, az Alkotmánybíróságra vonatkozóan elfogadott új szabályokat, visszaállítva minden esetben az azt megelőző állapotot és jogi környezetet. Eszerint például az Alkotmánybíróság határozatait ismét csak a Magyar Közlönyben kell közzétenni.
További, a korábbi állapotot visszaállító rendelkezés, hogy kivezetik azt, az idén év eleje óta hatályos szabályozást, miszerint a köztársasági elnök akadályoztatását kimondó országgyűlési határozat csak az Alkotmánybíróság jóváhagyásával léphet hatályba. Ez volt az a pluszban beépített kontrollelem, amiről az ellenzék már akkor azt mondta, csak a Tisza győzelmére készülve hozott, „a fideszes mélyállamot erősítő” változtatás.
Az Országgyűlésnek ugyan joga van megállapítani a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét, de a kormánypárti szándék szerint ehhez a jövőben az Alkotmánybíróság jóváhagyása kell. Az ellenzék szerint ez „a fideszes mélyállamot erősítő” javaslat arra az esetre, ha a Tisza győzne a 2026-os választáson.
Eltörölve a korábbi fideszes módosítást, az új javaslat úgy rendelkezik, hogy ha az Alkotmánybíróság elnöke és elnökhelyettese egyaránt akadályozott, akkor nem az elnök által előzetesen kijelölt tag, hanem automatikusan a testület életkorban legidősebb tagja hívhatná össze és vezethetné az ülést. A javaslat indokolása szerint ezzel elkerülhető, hogy a kijelölés elmaradása akadályozza a testület működését.
Az igazságügyi tárcánál készült javaslat visszaállítja az Alkotmánybíróságra vonatkozó, 2026. január 1-jét megelőzően hatályos rendelkezéseket is, amelyek a testület költségvetési önállóságát érintették. A jelek szerint a változtatások nem érintik azt a korábbi módosítást, amelynek révén az Alkotmánybíróság Hivatalában dolgozó közszolgákat 2026. elejétől közszolgálati munkaszerződéssel foglalkoztatják.
Nem kell csomagolnia a 15 alkotmánybírónak, mert a Tisza-kormány úgy döntött, nem költöznek a semmiből újjáépített József főhercegi palotába. Így a testület marad a Donáti utcai épületében. Előtte dolgoztak már egykori MSZMP-s pártházban, és Esztergom is volt a székhelyük 23 évig, pedig a bírák ez idő alatt csak kétszer jártak ott.
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: HVG / Túry Gergely
A bíróság egy hónapra elrendelte Orbán Áron letartóztatását, ott voltunk, amikor ezt követően rendőrautóban vitték el a Fővárosi Törvényszékről.
