A 2012-es PISA-felmérések részletes eredményei a szakértőket is meghökkentette – írja az Origo. A 15 évesnél idősebb tanulók számítógépes ismereteinek és szövegértési képességének és természettudományos alapkészségeinek összefüggéseit vizsgálták, köztük a digitális szövegértést is. Utóbbi tesztben a magyar diákok alulról a negyedik helyen zártak az OECD-rangsorban a 34 ország közül, minden ötödik funkcionális analfabéta a 2014-es legfrissebb teszt előzetes eredményei szerint.

A portál által megkérdezett szakértők szerint azért húzódott a szokottnál tovább a tanulmánykötet megjelenése, mert a kutatókat is meghökkentette az eredmény. A tesztek kiderült, hogy nem lettek jobbak azoknak a tanulóknak a matematikai, természettudományos készségei, és a szövegértése sem, akiket infokommunikációs eszközök segítségével tanítottak. A matematikai teljesítmény ráadásul még ott romlott is, ahol az egy tanulóra jutó legtöbb számítógépet használták az iskolákban 2003 és 2012 között.

A mértéktartó számítógép-használattal készülő tanulók jobban teljesítettek, mint azok, akik egyáltalán nem, vagy csak ritkán dolgoznak számítógépen. Az intenzitásnak azonban ára van, minél többet használják a számítógépet, úgy romlik a diákok matematikai és szövegértési teljesítménye is. A szakértői magyarázat szerin a tanárok munkájuk jelentős részét bízzák a gépekre, de a programok nem helyettesíthetnek felkészült pedagógusokat. A diákok is nehezebben tudnak koncentrálni a számítógép előtt, pár kattintással el lehet kalandozni a tananyagtól.

A magyar diákok szinte szenvedtek a digitális szövegértési teszten. Egy fiktív belga városról fellelt információkat kellett visszaadják a kérdésekre, a kitalált város honlapján találhatták meg az információkat. A magyar diákoknak igen gyakran akadt nehézségük az információk megtalálásával, rossz helyre kattintottak, vagy sokáig tartott megtalálniuk a válaszokat. A magyar diákok között különösen sokan voltak, akik bele sem kezdtek a digitális feladatba, ez minden ötödik diákra igaz volt.