„Mindig is kételyeim voltak, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) elsősorban demográfiai intézkedés-e”, mondta a hvg.hu-nak Kapitány Balázs demográfus, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese, aki szerint a csok hatásait politikai dimenziójában, valamint a gazdaságélénkítés eszközeként legalább annyira indokolt vizsgálni, mint demográfiailag. Ez utóbbiban mindenki a születésszámra gyakorolt esetleges hatására koncentrál, de ennél Kapitány szerint sokkal differenciáltabb az intézkedés hatása.

Növelheti a mobilitást

A csok fő kedvezményezettjei, hasonlóan a családi adókedvezményhez, nem azok, akik a jövőben két-három gyereket vállalnak be, hanem azok, akiknek már megvan a három gyerekük – nekik ugyanis semmit nem kell bevállalniuk. Ha az lenne az elsődleges cél, hogy növeljük a  születésszámot, akkor a jövőben születendő gyerekek után kellene adni a támogatást. A nagycsaládoknál ennek nincs születésösztönző szerepe.

Kapitány Balázs - Kételyei voltak

Fazekas István

Növelheti a csok a földrajzi mobilitást: becsábíthat határon túliakat Magyarországra, illetve visszacsábíthat kivándorló magyarokat. A kivándorlók esetében azt látjuk, hogy a saját tulajdonú lakás sokat nyom a latban. Londonban, Berlinben erre aligha van esélyük, így sokak épp azért dönthetnek a maradás mellett, mert megkapják az esélyt itthon, hogy új lakásuk legyen – márpedig a magyarok 90 százaléka saját lakásban él. Az is lehet, hogy megnő az ingázók aránya, a család bent ragad a lakásban, de a munka nem ott, hanem egy másik településen lesz. Mivel eladni nem lehet a lakást, így a szülőnek ingáznia kell. (Korábban a hvg.hu-nak Kiss János Péter szociológus arról beszélt, hogy a csok foglalkoztatásnövelő hatása csekély lehet.)

A csok esetleges demográfiai hatása szempontjából Kapitány négy csoportra osztaná a reprodukcióképeseket

• Akik biztosan terveznek gyereket
• Akik valószínűleg szeretnének gyereket majd valamikor a jövőben
• Akik már – részben a lakáshelyzetük miatt – nem terveztek újabb gyereket, de a csok miatt bevállalnának
• Akik új lakást szeretnének, ezért pedig még gyerekvállalásra is hajlandóak lennének

Mind a négy csoportra lehet modellezni a lehetséges hatásokat. A demográfusok közt eddig konszenzus volt abban, hogy olyan családpolitikát érdemes vinni, amely a tervezett gyerekek megszületését támogatja. Magyarországon létezik egy széles réteg, amely biztosan szeretne gyereket, de állandóan húzza-halasztja, majd a végén lemond a tervről. És az is tudható, hogy a meg nem valósulási arány Magyarországon magasabb, mint Nyugaton – Hollandiában a tervezett babák 80 százaléka megszületik, itthon csak 40 százalék, mert Magyarországon több dolog is közbejöhet.

Akiknek szinte fölösleges

Meg kellene tehát kérdezni őket, mi akadályozza őket ebben, és ezeket az akadályokat kellene lebontani – a demográfusok többsége ilyen családpolitika kialakítására is ösztönözte a kormányokat. A csokkal kapcsolatban a kérdés az, hogy a lakáshelyzet mennyire komoly probléma ezeknek a pároknak.

A kutatási eredményekből azt látjuk, hogy a mindenképpen gyereket tervezők között a lakáshelyzet nincs a legfontosabb döntési szempontok között, mivel aki már itt tart, az már általában adottságként számol a lakáskörülményeivel. Ebben a csoportban fő félelem a partnerkapcsolat vagy a vagyoni helyzet megromlása, illetve a meddőség és egyéb egészségi gondok. De ezeken a területeken nem nagyon látni az állam illetékességét – ki szeretné, ha az állam belenyúlna a párkapcsolatokba?

A nemzetközi kutatások szerint a bölcsődék, óvodák megléte kulcsfontosságú, ám itthon azt látjuk, a nagyszülők közelsége sokkal többet nyom a latban, mint a bölcsi-ovi lehetősége. Ugyanakkor az állam a nagyszülők közelségére szintén nem építhet szakpolitikát.

A Népességtudományi Kutatóintézet 2012-13-ban, 6100 fős sokaságon végzett reprezentatív felmérésének eredményei

Ma egyre nagyobb probléma, hogy sok párnak nem jön össze a gyerek. Mivel sokan nem fordulnak orvoshoz, nem tudjuk, hány pár küszködik pontosan ezzel a problémával, de a rövid időn belül gyereket szeretőknél arra lehetne szakpolitikát alapozni, hogy az egészségügy ne kezelje mostohán az orvoshoz fordulókat – a meddősségi vizsgálat és kezelés ne legyen olyan tortúra, mint ma, és a helyzeten csak rontott a hazai spermabankok ellen indított kereszteshadjárat.

„Albérletbe nem szülünk”

A „valamikor akarnak gyereket, de még nem tudják, mikor”-csoportban a csok hatásos lehet, hiszen elterjedt mondás, hogy „albérletbe nem szülünk”. Ugyanakkor demográfiai értelemben ez nem teljes egészében jelent „többletgyereket”, hiszen a  támogatás hatására részben az amúgy is tervezett gyerekek születnek meg előbb.

Kapitány szerint azokból a családokból kerülhetnek ki leginkább a csok-gyerekek, akik nem terveztek volna még egy gyereket, de a csok hatására most mégis bevállalnának. Ehhez a csoporthoz a demográfus szerint akár kétszázezer család is tartozhat, persze ennek csak a töredékénél lesz valóban egy harmadik gyerek. Ennek a fő oka, hogy az érintett családokban az anyukák demográfiai értelemben már idősebbnek számítanak, így a harmadik gyermekkel már sokan kicsúsztak az időből.

Albérletbe nem szülnek

AFP / DPA / Patrick Pleul

A negyedik csoporttal kapcsolatban Kapitány annyit tudott elmondani, hogy az lenne a legszerencsésebb, ha itt nem jönne be a csok. Ez az a csoport, ahol a gombhoz varrnák a kabátot – vagyis itt a lakás a fontos, és csak emiatt vállalnának be gyerekeket. Egy felmérés szerint ebben a körben a legnagyobb érdeklődést azok a férfiak tanúsítják, akiknek rosszak a lakáskörülményeik, de stabil párkapcsolatuk sincs, így nehezen tudnának „stratégiai” gyerekeket bevállalni.

Az sem erősíti a demográfiai csodafegyver kommunikációt, hogy a kormány a csokból kizárja a szegényebbek egy részét, akik magasabb reprodukciós mutatókkal rendelkeznek. Az is igaz, hogy ebben a kérdésben nagyon körültekintően kell az államnak eljárni: a három gyermek után 3,5 millió forintot juttató szocpol-rendszerben (melyet a Bajnai-kormány 2009-ben megszüntetett) sokan csak a támogatás miatt vállalták be a gyerekeket igen fiatalon, rossz anyagi körülmények között élve, amit most el kellene kerülni. Emiatt Kapitány szerint a legalább fél év folyamatos munkaviszony mint előfeltétel védhetőnek tűnik.

A használt lakásra adott csok elindíthat egy népvándorlást

Ami a kisebb jövedelműeknek kedvez, az a használt lakásokra felvehető csok, amelynek értéke négy gyerekig emelkedik, és akár 2,75 millió forint is lehet, valamint, hogy kivették az eredeti szabályozásból a drasztikus energiahatékonysági feltételeket. Bár itt kisebb összegekről van szó, mint az új lakásokra érvényes csoknál, de ez tényleg megjósolhatatlan mobilitási jelenségeket indíthat be. Sok faluban ennyiért már lehet lakást, házat venni: ezzel falvak, települések néptelenedhetnek el vagy változhat meg gyökeresen a lakosság szerkezete.

Ilyen szerteágazó határok mellett jó lett volna, ha az intézkedés következményeit a kormány megpróbálja modellezni. Mivel a törvényhozásnak rögtön az indulás után módosítania kellett a jogszabályokat, részletes demográfiai hatástanulmány aligha készült – Kapitány szerint ilyen nem volt sem a Bokros-csomag idején, sem a Bajnai-kormány családpolitikai intézkedéseikor.