szerző:
MTI

A magyar sajtó napja alkalmából a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) díjazta a sajtó munkatársait, köztük a HVG főmunkatársát, Farkas Zoltánt. A díjátadón az amerikai nagykövet, Colleen Bell is beszédet mondott.

Az idén 120 éves médiaszakmai szervezet hagyományainak megfelelően a rendezvényen több szakmai díjat adtak át. Aranytoll-díjat - a MÚOSZ életműdíját - kapta Bolgár György, Fejes István, Féner Tamás, Kertész Zsuzsa, Simonffy Katalin és Tóth Dénes. Németh Gyula-díjat, a fiatal sportújságírók díját vehette át Berkesi Judit, az M4 munkatársa. Virág F. Éva-díjat, a MÚOSZ kulturális szakosztályának elismerését kapta Bartal Csaba, a Múlt-kor folyóirat főszerkesztője. Soó Rezső-díjat, a MÚOSZ környezetvédelmi, vízügyi és idegenforgalmi szakosztályának kitüntetését Tarnóczi Lászlónak, a Kossuth rádió riporterének adták át. Az év gazdasági újságírója díjat pedig Farkas Zoltán, a HVG főmunkatársa kapta.

Az eseményen Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet is beszédet mondott. Kiemelte: nagy felelősségük van az újságíróknak, ellensúlyt képeznek a tudatlansággal, gyűlölettel és félelemmel szemben. Ahol hiányzik az egyensúly, ahol a történetnek csak az egyik oldalát mondják el, ott a szabad sajtó megragadja a lehetőséget, hogy elmondja a másikat - fogalmazott. A diplomata elmondta: ahol a beszélőkből gyűlölködő tudatlanság árad, ott a szabad sajtó felelőssége, hogy a maga lényegében mutassa meg a gonoszt. Az újságírók felhívják a figyelmet az intolerancia veszélyeire, erkölcsi és etikai felelősségük tudatában számolnak be a történésekről. A Magyarországhoz hasonló országokban alapvető felelősség, hogy ne csak a kormányra és a bíróságokra hagyatkozzanak, hanem a sajtó is leplezze le azokat, akik "fajgyűlölettel, idegengyűlölettel és antiszemitizmussal házalnak" - tette hozzá a nagykövet.

Közölte, még nem ért véget a munka, a szólásszabadság minden magyarnak kijár, ez nem végcél, hanem eszköz, ugyanis sosem lehet teljesen kiirtani a társadalomból a gyűlöletet és a félelmet, ezért folytatni kell a küzdelmet, ösztönözve a következő generációt is. Colleen Bell arról is beszélt, az Egyesült Államokban az első alkotmánymódosításban garantálták, hogy a kongresszus nem hozhat törvényt egyebek mellett a szólásszabadság és a sajtószabadság korlátozásáról, és az amerikaiak büszkék arra, hogy az alapító atyák védelmükbe vették e jogokat. A közjó nem lehet jó, ha nem támogatja az egyének jogait - mondta.

©

Kitért arra: a szólásszabadság nem abszolút jog, abban gyökerezik, hogy az egyén joga az önkifejezéshez addig terjed, amíg az nem sérti mások jogait. De nem minden amerikai ért egyet azzal a szabad társadalommal, amelyet az alapító atyák elképzeltek, amint az az amerikai médiában jelenleg látható politikai retorikából ismert - mutatott rá. Hozzátette: talán nem mindig felelnek meg azoknak az eszményeknek, amelyeket őriznek az alkotmányban, de fontos a törekvés erre, és igyekeznek megfelelni az alapítók bátor és nemes igyekezetének. Mint mondta, a gyűlöletbeszéd nagy kihívást jelent a valódi egyenlőségre és kölcsönös tiszteletre épülő társadalom megvalósításában. Fájdalmas, hogy az amerikai politikában ma is a bűnbakképzés legrosszabb esetei láthatók, amikor egyes csoportok felé terelik a haragot, hogy eltérítsék a figyelmet a politikai ügyek valódi megvitatásától, másnak látott embereket hibáztatva - mondta. Hozzáfűzte: a történelem megmutatta, hogy ez milyen veszélyes. Komlósi Gábor, a MÚOSZ elnöke köszöntőjében arról beszélt, hogy a szervezetnek már ebben az évben 45 új tagja van, egyre fiatalodik a MÚOSZ, már 4 százalék a 30 éven aluli tagok száma. "Kellenek a fiatalok", hiszen "1848-ban is ők vitték a zászlót", de kellenek a tapasztaltabbak is, és ők "megbecsülik nagy öregjeiket", a legidősebbeket is - mondta.

Közölte: az idősebbek és a középkorosztály képviselői is egyre gyakrabban járnak a MÚOSZ-ba, legalább négy-ötszörösére nőtt a szakmai és szórakoztató rendezvényeik száma. "Kicsit megmozdult a MÚOSZ", pedig a média ma Magyarországon "nem közügy" - fogalmazott. Hozzátette: egyre többen akarják hallatni a hangjukat. Komlósi Gábor azt is megjegyezte: "fáj, hogy nem mindegyik újságíró-szövetséget" kérdezték meg, hogy kit jelöljenek "az elvben legrangosabb hazai médiakitüntetésre, a Táncsics-díjra".

Cikk megosztása
Címkék