Európai Bizottság: Szeptember 26 után is él majd a kvóta

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és Csehország, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság üdvözli az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, amelyben a bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét. A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell - húzta alá a biztos.

Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy - mondta Avramopulosz. A bíróság kötelezettségszegési eljárás végén pénzbüntetést róhat ki a tagállamokra, melyet mindaddig fizetniük kell, míg jogi kötelességüknek eleget nem tesznek.

Orbánnak üzent Merkel minisztere

Thomas de Maiziere német belügyminiszter a kvótaítélettel kapcsolatban azt mondta, elvárja, hogy az érintett országok teljes mértékben eleget tegyenek kötelezettségeiknek, elfogadják az ítéletet, befogadják a megfelelő számú, védelemre szoruló menekültet és gondoskodjanak arról, hogy ott is maradjanak.

Arra a felvetésre, hogy Németország nem küld vissza menedékkérőket Magyarországra, azt mondta, hogy "a menekültek emberhez méltó befogadásának természetesnek kellene lennie minden európai országban", így Magyarországon is.

Senki sem kaphatja meg a menekültek befogadása alóli mentesség "jutalmát" azzal, hogy "különösen rosszul bánik a menekültekkel" - tette hozzá.

LMP: A kormány történelmi bűn elkövetésére készül.

Még a demokratikus deficittel küzdő Alaptörvény is kimondja, hogy az Európai Unió intézményeinek döntéseit a magyar állami szervek elfogadják és végrehajtják – áll az LMP közleményében. Úgy fogalmaznak: a kormány történelmi bűn elkövetésére készül. Szerintük ugyanis az, hogy a magyar kormány úgy tűnik, nem hajlandó végrehajtani a döntést, olyan precedenst teremthet, amely példa nélküli az EU történetében.

Az LMP felszólítja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az Alaptörvényt, az Európai Unió intézményeinek döntéseit, ne putyinizálja tovább az országot, és a letelepedésikötvény-biznisz keretében ne engedjen több tízezer ellenőrizetlen hátterű személyt a schengeni övezetbe.

Német külügyminiszert: Be kell tartani az ítéletet

Szijjártóékkel ellentétben Sigmar Gabriel úgy látja, hogy a döntés "nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van".

A német külügyminiszter leszögezte:

"Elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést."

Elszámoltatást ígér az MSZP

Orbán Viktor ma elvesztette a kvótapert Európával szemben, és el fogja veszíteni a 2018-as választást is. El fogja veszíteni, mert politikája hazugságra épül, és az emberek már megelégelték a hazugságot – írta a Magyar Szocialista Párt.

A közlemény szerint mindegy, hogy Szijjártó Péter mit hazudozik a magyar emberek és Európa megvédéséről, a lényeg, hogy az ítélet nyomán Magyarország tovább gyengül az unióban, amit a magyar családok fognak megszenvedni.

A párt kitért a kormány letelepedésikötvény-programjára is, amiről azt írta: a miniszterelnök hazug háborút indított Európa ellen 1294 menekült miatt, miközben a Fidesz-kormány az elmúlt években több mint húszezer gazdasági migránst fogadott be ellenőrizetlenül, 100 milliárd forintért cserébe, amit az offshore-lovagjaik ellophattak.

A szocialisták szerint nyilvánvaló, hogy Magyarország jövőjét nem a bevándorlás, hanem a történelmi léptékű kivándorlás fenyegeti. Ez az igazi probléma ma Magyarországon, ezzel kell közösen kell megküzdenünk.

2018-ban le fogjuk váltani Orbánt, aki miatt magyarok százezrei menekültek el az országból. 2018-ban elszámoltatjuk azokat, akik a magyar emberek biztonságáról hazudoztak, miközben 20 ezer migránst fogadtak be a százmilliárdos haszonért cserébe"

– írták.

Szlovákia tiszteletben tartja a kvótaper ítéletét

Miroslav Lajcák külügyminiszter még azelőtt ismertette a szlovák álláspontot, hogy Szijjártó Péter felháborítónak, felelőtlennek és Európa jövőjét veszélyeztetőnek nevezte az Európai Unió Bíróságának döntését.

A szlovák külügy vezetője kijelentette: tudomásul veszik, tiszteletben tartják, részleteiben áttanulmányozzák az Európai Bíróság ítéletét, s azt követően foglalnak majd állást.

További részletek itt.

Nem emelik duplájára a kvótát

Bár a Politico.eu reggeli hírlevelében – európai bizottsági forrásokra való hivatkozással – az állt, hogy a testület 40 ezerre emelné az Európán kívülről befogadandó menekültek számát, az információt gyorsan cáfolták.

Az EB szóvivője, Margarítisz Szkínász kijelentette: hamisak az erről szóló híradások.

"Megerőszakolták a jogot és értékeket" Szijjártó és Trócsányi sajtótájékoztatója

Angolul és magyarul lehet kérdezni a sajtótájékoztatón, hangzik el előzetesen.

Szijjártó kezdi. Van igény arra, hogy kommentálja a kormány a döntést, ennek tesznek most eleget. Az ítélet felháborító és felelőtlen, veszélyezteti Európa jövőjét, és ellentétesek Magyarország érdekével. Egy politikai és nem jogi, szakmai döntés született. "A politika megerőszakolta az európai jogot és értékeket." Az ítélet elfogadhatatlan.

Magyarország kormánya mindent megtesz, hogy megvédje az országot és biztonságát az ítélet után is, mondja Szijjártó.

A döntés nem kötelez minket illegális bevándorlók befogadására, mondja Szijjártó, a részleteket Trócsányi fogja kifejteni. A kvótaelképzelés sikertelen, mert a betelepítési célszámok 25 százalékát sikerült csak elérni szeptember 26-ig, a határozat végső határidejéig (ami nem a befogadás, hanem a menekültek Európába érkezésének határideje volt – a szerk.)

Az igazi küzdelem csak most kezdődik el, minden jogi fórumot igénybe veszünk, hogy ne jöhessenek be illegális menekültek Magyarországra – emeli ki Szijjártó Péter.

A schengeni határvédelemnek továbbra is eleget teszünk, védjük ezzel Ausztriát és Németországot.

Az Európai Bizottság tegnap küldött leveléből kitűnik, a határvédelem nem érdekli a bizottságot, a befogadást pártolja.

Trócsányi László miniszter veszi át a szót.

Újabb jogi csatározások előtt állunk, mondja Trócsányi, aki ismerteti a per történetét dióhéjban. Az átmenetiség és szolidaritás jelszavával, úgy látszik, szembe lehet fordulni az uniós alapértékekkel. A kvótaharc folytatódik a kötelezettségszegési eljárásokkal. Az EB diszkriminatív módon jár el. A magyar kormány továbbra is az európai szolidaritás talaján áll. Trócsányi ismerteti az érveinket és hogy azokat miért nem fogadta el a luxembourgi Európai Bíróság. Trócsányi szerint az kormányfők Európai Tanácsának súlyát a bíróság csökkenti ezzel az ítélettel, és növeli az Európai Bizottság súlyát.

Az Európai Parlamentet sem vonták be a végleges szövegről szóló döntésbe, mert átmeneti rendelkezés történt – ez megdöbbenti Trócsányit. Az uniós szerződések nem tartalmazzák a szolidaritás fogalmát, ezért azt többféleképp lehet értelmezni, "a Hungary Helpstől kezdve rengeteg dolgot lehetne felsorolni", a bizottság pedig megszorító módon értelmezi a szolidaritást.

Elhamarkodottan lépett az EB (akkoriban épp ez volt az igény, hogy gyorsan kell reagálni – a szerk.) Migrációs szükséghelyzet volt, mondja Trócsányi, ezt a bíróság nem látja így, ez abszurd. A bírósági érvrendszer nem meggyőző, az európai mainstream igényeit szolgálja.

Mi lesz most? Kötelezettségszegési eljárás indult, mert nem adtuk le a listát, hány embert akarunk befogadni. Újabb jogi vitát indítunk el, jelenti be Trócsányi. Az Európai Bizottság talán megint bírósághoz fog fordulni, ezt még nem lehet tudni.

Van egy veszély, a permanens mechanizmus elfogadása (ezzel Trócsányi a betelepítések folyamatossá tételére utal – a szerk.). Ezzel Trócsányi befejezi, jöhetnek a kérdések.

Az első kérdés az al-Dzsazirától jön – magyarul –, milyen jogi eszközöket használ fel a kormány még a kezünkben, más arra kíváncsi, miért nem kötelez minket a bizottsági döntés, illetve lehet, hogy a menekültstáuszt kapott embereket befogadja a kormány? Az azeri titkos alap és fél Európa korrumpálásáról témájában is érkezik kérdés – vizsgálják-e a hatóságok a befolyásolási kísérleteket, esetleg a baltás gyilkos kiadatásának van-e köze mindehhez. Ha a kormány nem tartja be a bírósági ítéletet, az milyen példát jelent jogkövetésben Magyarországnak? Mekkora összeget fizethet Magyarország, ha megbüntetik, és hajlandó lesz-e ezt befizetni? Mikor áll munkába a hollandiai nagykövetünk, és miért akarja eltitkolni a kormány a TAO-pénzeket? (Csomagban teszik fel a kérdéseket, később válaszolnak.)

Szijjártó megkezdi a válaszolást: az illegális bevándorlók alatt mindenkit ért a miniszter, azt is, aki azóta megkapta a menekültstátuszt. Kettős mércét alkalmaz a bizottság, mert azokat az államokat nem büntetik, akik szintén szabotálják a kvótahatározatot. A kvóta az embercsempészek üzleti modelljét erősíti, meghívóként működik. Szijjártó szerint számíthatunk a visegrádi országok szolidaritására, "tovább harcolunk".

Hollandia: elrendeztünk mindent, majd a két miniszterelnök beszél az ügyről Tallinnban később.

Azeri ügy: Szijjártó reméli, kiderül, hogy pontosan mi történt, addig csak rágalmakat lehet megfogalmazni, visszautasít minden külpolitikai eseményeket, döntéseket és a bűnügyet összemosó és azokat kapcsolatba hozó híreket. Elfogadhatatlan a politikusok és újságírók lefizetése, "ha ez igaz".  

Trócsányi válaszai: a kvótáról döntő határozat érvényessége volt a per tárgya. A bíróság szerint érvényes, és azt mondják, 2017. szeptember 26. után nem alkalmazható. "Miért kell nekünk augusztus közepén válaszolni", kérdezi Trócsányi a bizottsági eljárás furcsaságaira utalva. Nem tudni, mi lesz a bizottság válasza arra, hogy nem teszünk eleget a kötelezettségeinknek, vannak új érveink, ha ebből új eljárás lesz.

TAO-kérdés: az NGM az érintett a kérdésben, mert ez adótörvény.

Szijjártó megismétli: nem kötelez minket ez a döntés, csak a határozat megszületésére vonatkozik. Trócsányi szerint újabb szakasz indul, amit a bizottság kezdeményez, teljesen más eljárás, vita lesz, itt is kifejtjük a véleményeket. "A jogi csata csak most kezdődik."

Ezzel zárul a sajtótájékoztató.

Azt sem tudja a Fidesz, mire reagál

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője fél 1-kor tart sajtótájékoztatót, ahol a Fidesz sajtóosztálytól kapott meghívó szerint a téma: "Reagálás az Európai Bizottság mai döntésére".

A KDNP is lépést tévesztett: közleményükben elfelejtették megemlíteni Soros Györgyöt.