szerző:
MTI

A Die Welt most Orbán Viktor október 23-i beszéde miatt foglalkozott Magyarországgal.

Az "EU-ban újraosztják a lapokat, Közép-Európa hatalmi tényezővé válik", Andrej Babis csehországi és Sebastian Kurz ausztriai győzelme után "a közép-európaiak kicsattannak az önbizalomtól" – írta a Die Weltben az Orbán akar a leghangosabb jobboldali lenni címmel közölt írásban Boris Kálnoky.

A szerző szerint a visegrádi négyek és "Kurz 'új' Ausztriája", de a szomszédos országok is, köztük Horvátország, a balti államok vagy Románia egyáltalán nem, vagy csak nagyon kevés bevándorlást akarnak, és "kiemelt helyet követelnek maguknak az asztalnál az EU jövőjéről folytatott vitákban".

Azonban egyelőre kérdés, hogy ki lesz a térség vezetője – írta a Die Welt szerzője, hozzátéve, hogy a sajtóban sok a találgatás Bécs vezető szerepéről, amelyről viszont a visegrádiak hallani sem akarnak.

Orbán és Kurz gyakran beszél egymással telefonon, és úgy tudni, nagyon jól kijönnek egymással, de mindketten vezetni akarnak, és csak egyikük  töltheti be a vezető tisztségét.

Ezért "nem meglepő", hogy Orbán az október 23-i ünnepi beszédében különösen kemény hangot ütött meg, hogy "túlharsogja az összes többi hangot a közép-európai porondon" – tette hozzá az írás.

A lap szerint a kormányfő "sötét összeesküvés-elméleteket terjesztett" beszédében, amivel "átlépett egy határt".

A Brüsszellel folytatott összetűzésekben eddig jogi kérdésekről volt szó, az viszont "messzemenően fikció", hogy Soros Görgy az állítólagos tervének értelmében az EU-val együtt Európa népeinek felhígítására tör – tették hozzá.

Orbán Viktor retorikájával tudatosan a "torzításra törekszik a leleplezés helyett", és kétséges, hogy ezzel a közép-, és kelet-európai EU-szkeptikusok vezetőjévé válhat – írta Boris Kálnoky.