OÉT-törvény: Sólyom az Ab-hez fordult

Wéber Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal sajtófőnökének közleményében olvasható: az államfő azért nem írta alá a két törvényt, mert álláspontja szerint e törvények egyes rendelkezései sértik az alkotmány által garantált népszuverenitás és demokrácia elvét, ezért alkotmányellenesek. Ezért a köztársasági elnök az alkotmány vonatkozó bekezdése alapján a két törvényt véleményezésre megküldte az Alkotmánybíróságnak, és erről tájékoztatta az Országgyűlés elnökét is.

Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvénynek az államfő által aggályosnak tartott szakaszai részben az OÉT egyes hatásköreit szabályozzák, részben az OÉT összetételét határozzák meg.

A köztársasági elnök álláspontja szerint az OÉT részére a törvényben adott hatáskörök egy része közhatalmi jellegű. Emellett az OÉT más törvények alapján is gyakorol közhatalmi jogköröket. A népszuverenitás és demokrácia elve alapján azonban - miként azt az Alkotmánybíróság is többször megállapította - Magyarországon közhatalom csak demokratikus legitimáció birtokában, tehát a választópolgárok felhatalmazása alapján gyakorolható.

Sólyom László úgy látta, hogy a törvénynek az OÉT összetételére vonatkozó szabályai nem biztosítják a közhatalom gyakorláshoz szükséges demokratikus legitimációt a testület számára, ezért a törvénynek az ezzel összefüggő rendelkezései alkotmányellenesek - írja Wéber Ferenc.

Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló törvény egy szakasza az OÉT-ben részt vevő országos szakszervezeti szövetségeknek ad egyetértési jogot bizonyos jogszabályok megalkotásával kapcsolatban. Az államfő szerint ez is közhatalmi jogkör, ami szintén csak kellő demokratikus legitimáció alapján gyakorolható. Ezzel az országos szakszervezeti szövetségek nem rendelkeznek - tartalmazza a közlemény.

Sereg András, az Alkotmánybíróság (Ab) sajtófőnöke elmondta: ha a köztársasági elnök egy törvényt aláírás előtt véleményezésre megküld az Alkotmánybíróságnak, akkor azzal a testület az alkotmány értelmében soron kívüli eljárásban foglalkozik. Ha az Alkotmánybíróság – osztva az államfő alkotmányos aggályait – megállapítja az alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök az érintett törvényt visszaküldi az Országgyűlésnek, egyébként pedig köteles aláírni, és öt napon belül kihirdetni.