Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Korlátozottabb munkaadói és szigorúbb munkavállalói kárfelelősség – ezt hozza 2012-re a most elfogadott új Munka törvénykönyve. Ki mikor mentesülhet a felelősségvállalás alól, és mit takar a munkavállalói biztosíték intézménye? Munkajogásszal értékeljük a jövő év közepén életbe lépő törvényi változásokat.
|
|
Változnak a kárfelelősségi szabályok egyes meghatározó feltételei. Korlátozottabb lesz a munkaadó felelőssége, aki jelenleg akkor mentesül ez alól, ha a munkavállaló károsulása működési körén kívüli elháríthatatlan okból következik be, vagy maga a károsult kizárólagos és elháríthatatlan magatartása idézi elő a kárt.
Ehhez képest a munkáltatói felelősség korlátozottabb lesz. Új feltételként akkor mentesül a munkaadó a felelősség alól, ha bizonyítja: a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, mellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó helyzet bekövetkezését elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. „Bár sejtjük, mi az ’ellenőrzési kör’, mégis problémás, hogy erre az új Mt. semmilyen meghatározást nem ad. Figyelemmel a többségében laikus jogalkalmazó közönségre, aggályos, hogy e tekintetben csak törvényjavaslat indokolása utal a majdani új Ptk. szabályára” – válaszolt a hvg.hu kérdésére dr. Horváth István ügyvéd, az ELTE ÁJK címzetes egyetemi docense.
|
| Fotó: Túry Gergely |
A kárfelelősség megállapítása esetén a munkáltatónak nem kell megtérítenie azt a kárt, amellyel kapcsolatban bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható. Ha a munkáltató felelős munkavállalója balesetért, majd néhány év múltán ezzel okozati összefüggésben álló egészségromlása következik be, már „moshatja kezeit”? – veti fel a kérdést a szakember.
Szigorúbb lesz ugyanakkor a munkavállalói kárfelelősség. Az 1992-ben elfogadott, hatályos Mt-ben megmaradt a szocialista munkajog szemlélete: gondatlanság esetén a dolgozói kártérítésnek elsődlegesen nevelési és nem a kár megtérítésére irányuló funkciója van. Így általános szabályként – az okozott kár összegétől függetlenül – jelenleg félhavi munkabér a felelősségi limit. Az új Mt. generális rendelkezése egyrészt a munkavállaló négyhavi távolléti díjában (az alapbér és a bérpótlékok összege) húzza meg ezt a határt, a szándékos mellett ugyanakkor súlyosan gondatlan károkozás esetén is a teljes kár megtérítésére kötelezhető a munkavállaló.
Bevezetik 2012-ben a munkavállalói biztosíték intézményét is. Dr. Horváth István elmondása szerint ennek elődje az 1945 előtti magyar közszolgálat tiszti biztosítéka. Lényege: megállapodás alapján a munkáltató részére biztosítékot ad a dolgozó, ha munkája során kollégától vagy ügyféltől pénzt, más értéket vesz át, vagy részükre ilyen kifizetést, átadást teljesít, esetleg mindezt közvetlenül ellenőrzi. A munkáltató ezt a pénzt nem használhatja, a biztosítékot köteles az általa választott banknál egy elkülönített számlán elhelyezni. A biztosíték jegybanki alapkamattal növelt összegét haladéktalanul köteles visszafizetni, ha a munkavállaló munkaköre úgy változik, hogy a biztosítékadás feltételei már nem állnak, vagy a munkaviszony megszűnik. A biztosíték csak a munkavállaló kárfelelősségének megállapítása esetén nyújt a kártérítéshez fedezetet.
A szabadság kiadásával kapcsolatos törvényi változásokat elolvashatja a Jobline Magazinban.
Kinyomtatom
Elküldöm
Többet dolgoznak az apák, mint gyermektelen társaik? »
Egyetemek, amik nagyot buktak a válságban »
Brutális fizetéscsökkentést élnek át a belga állami cégvezetők »
Új vezérigazgatója van a Dunamenti Erőműnek »
