Alacsony adók, zökkenőmentesen működő üzlet, egyszerű szabályozás, presztízs, maximalizált bevétel – egyebek mellett ezek lehetnek azok az okok, amiért egy vállalkozó offshore cég alapítása mellett dönthet. A jogszabályok és rendelkezések tengerében azonban nem könnyű eligazodni. Néhány példán keresztül bemutatjuk, mire érdemes figyelni.

Kis országok, nagy lehetőségek
© AP
Az utóbbi időben egyre többen szeretnék valamilyen formában kivinni a pénzüket az országból, hogy megspóroljanak némi adóterhet cégüknek. A gyakori adómódosítások, a sokszor értelmetlennek tűnő, érthetetlen és kicsinyes szabályozások, az adórendszer áttekinthetetlensége, valamint a magas adóterhek arra késztetik a vállalkozókat, hogy nyugodtabb, megbízhatóbb üzleti környezetbe helyezzék át tevékenységüket – ad magyarázatot az offshore cégek iránti fokozottabb érdeklődésre Szikszay András, az AndySzy Europe Inc. ügyvezetője. A felsoroltak mellett még a fizetési fegyelem hiánya, illetve a magyarországi üzleti morál hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy növekszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik offshore cégalapítás mellett döntenek – sorolta a lehetséges okokat Szikszay András.

A körbetartozás problémája mellett a magyarországi üzletmenetet jellemezve az ügyvezető megjegyezte, hogy a szerződéseket is sokszor – úgy tűnik – a hatóságoknak kötik: szinte mindegyik mögött ott van az úgynevezett gentleman’s agreement, amelynek keretében a felek „megbeszélik” a szerződéstől eltérő „valós” ügymenetet. Így általában a végén az eredeti szerződésnek szinte semmi köze nem lesz a gyakorlathoz.

A tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az egyszerűbb, átláthatóbb rendszerekben hatékonyabban lehet üzleti tevékenységet folytatni. Ezek az előnyök pedig – az alacsony adók mellett - az offshore cégek alapításával hozzáférhetőek lesznek – magyarázza Szikszay András. Egy offshore cég alapítása mellett azonban nemcsak a kiadások csökkentése vagy az „adóspórolás” szólhat. Sokan a jobb imidzs miatt is egy offshore cég alapítását választják megoldásnak. A fejlett országokban ugyanis üzletkötéskor még mindig nagyobb a presztízse egy nem közép-kelet európai bejegyzésű cégnek – mutatott rá Szikszay András.

Jó néhányan ajánlanak offshore cégalapítási közvetítést itthon is, ám érdemes alaposan körbejárni az ajánlatokat, ugyanis a nagy megtakarítás mellett sok buktatót is rejt ez a lehetőség – hangsúlyozta Marosi Andrea, a HVG adózással foglalkozó portáljának, az Adózónának a szakértője. Nem beszélve arról, hogy itt nem lehet egy „receptet” alkalmazni, a megfelelő helyszínt csak a cég konkrét tevékenységének és terveinek ismeretében lehet kiválasztani. Annak a magyar vállalkozónak, aki offshore cég alapítására adja a fejét, célszerű elmélyülnie a devizatörvény, a társasági adótörvény és a különböző kettős adóztatást elkerülő egyezmények rejtelmeibe is. Eligazodni nem könnyű, hiszen rengeteg olyan jogszabály, rendelkezés és gyakorlati buktató van, amely megnehezítheti a téma iránt érdeklődő dolgát. Az offshore cégek alapításával foglalkozó tanácsadó cégek szakértői többek között ezért is szokták javasolni a személyes konzultációt.

A világ bármelyik országában, az összes jogi formába önthető cég megalapítható. Szikszay András szerint a leggyakrabban használt forma általában a részvénytársaság és az intézmény vagy anstallt. (Utóbbi a kft., illetve a GmbH megfelelője, annyiban azonban eltér tőlük, hogy alapításkor a tulajdonos utódját meg kell nevezni, de ez bármikor megváltoztatható.) A cégforma kiválasztásánál azonban az ügymenet, a törvényi előírások, a költségek, valamint az adóvonzat miatt általában az intézmény (anstallt) cégformát szokták javasolni az ügyfeleknek – mondta az AndySzy Incorporated ügyvezetője.

A banki befektetés sem a régi
2005 júliusában életbe lépett egy európai irányelv, mely szerint a külföldön kamatjövedelmet szerző magánszemélyekről kötelesek egymást tájékoztatni az uniós tagállamok. A kamatjövedelem után pedig a betétes otthonának számító ország von le adót és nem az az ország, ahol a számlája van. Így például a magyarok külföldi megtakarításaira ugyanúgy 20 százalékos a sarc, mintha otthon takarékoskodna. Három tagállam - Ausztria, Belgium és Luxemburg - azonban ragaszkodott a banktitok megőrzéséhez, így átmenetileg (6 évig) nem kötelesek adatot szolgáltatniuk betéteseikről, még ha azok külföldiek is. Cserébe azonban ez a három ország forrásadót von le a külföldiek banki kamatai után, ugyanúgy, ahogy azt a nem EU-tag harmadik országok is teszik. A forrásadó mértéke 2005. július 1. és 2007. december 31. között 15 százalék, 2008. január 1. és 2010. december 31. között 20 százalék, majd 2011-tol 35 százalékra emelkedik. A forrásadó 25 százaléka az azt kivető országnál marad, míg 75 százaléka a betétes lakóhelyének számító országhoz kerül. Ugyanez a szabályozás vonatkozik Svájcra és a négy európai mini-államra, San Marinóra, Monacóra, Andorrára és Liechtensteinre is, a kamatturizmus tehát ebben az irányban sem kifizetődő.

Mi kell egy offshore cég alapításához? (Oldaltörés)

Az egyébként elsősorban svájci és liechtensteini cégek alapításában jártas szakember példaként említette, hogy egy ilyen vállalkozást Svájcban illetve Liechtensteinben 30 ezer frankos (közel 4,5 millió forint) alaptőkével lehet alapítani, éves költsége 8-10 ezer frank körül mozog. Követelmény még egy, legalább 1 tulajdonosi résszel rendelkező helyi letelepedésű tag is. A kockázatok csökkentése érdekében viszont amúgy is tanácsos egy helyi ügyvezető igazgató kinevezése, aki a későbbiekben hivatalosan képviseli a céget, míg a tulajdonos inkognitóban marad.

Amennyiben évente csak néhány, nagy adóvonzatú ügylete van egy vállalkozásnak, akkor egy aktív cég helyett passzívat is alapíthat. Ez a forma tízezer svájci frankból (1,5 millió forint) megúszható, éves költsége pedig 2000 frank, azaz 300-350 ezer forint körül van – mondta el Szikszay. Mindemellett az sem utolsó szempont, hogy 14-21 nap alatt életre lehet hívni a céget – jegyezte meg. (Működő céget információink szerint egyébként egyes közvetítő irodák akár 24 óra alatt is tudnak prezentálni, ha szükséges.)

Az offshore céges tevékenység az adóhivatal szempontjából marginális területnek is tekinthető, hiszen a tulajdonosi kör elrejthetősége miatt könnyen használható adóelkerülésre illetve vagyonkimentésre. Hiába lehet az offshore cégekkel legálisan is gazdálkodni, a hatóságok általában kiemelt figyelmet szentelnek ennek a területnek. Emiatt az offshore ügyfelek egy ügyetlen lépéssel nagyon könnyen magukra vonhatják a hatóságok figyelmét.

Az Adózóna szakértője példaként említette egyik ügyfelét, aki a tájékozatlansága miatt elkövette azt az alapvető hibát, hogy olyan offshore céget vásárolt, amelyben egy kijelölt megbízott helyett saját magát jelölte meg ügyvezetőnek. Ezzel a lépéssel nem tett mást, mint jelentősenleszűkítette a mozgásterét.Az offhsore gazdálkodási forma lényege ugyanis pont az lenne, hogy a cég tulajdonosa inkongnitóban maradjon, a hatóságokkal szemben pedig valaki más képviselje a céget egy esetleges jogvita során. Így anélkül élvezhetjük az offshore cégünk székhelye szerinti ország szabályozási előnyeit, hogy a hatóságok belénk köthetnének.

Az offshore cégek banánhéja (Oldaltörés)

A fontosabb alapvető buktatókra azonban a komolyabb tanácsadócégek sokszor felhívják az ügyfelek figyelmét. Ilyen lehet például a cégek tevékenységének meghatározása. A cég tevékenységeit ugyanis lehetőleg úgy kell meghatározni, hogy a magyarországi vállalattal való együttműködése indokolható és minden vonalon védhető legyen a hatóságokkal szemben. Éppen ezért célszerű több főtevékenységet meghatározni és lehetőleg nem csak tanácsadásból álló profilt választani – hangsúlyozta Szikszay András. Az ilyen számlákat ugyanis az adóhatóságok általában alaposabban felülvizsgálják, így nagyobb az esély egy átfogóbb ellenőrzésre.

Vonzó (adózási) környezet buktatókkal
© AP
Egy offshore cég alapításánál a bizalom kulcsszerepet játszik, ezért érdemes nagyon alaposan meggondolni milyen könyvelőt, könyvvizsgálót választunk, kit nevezünk meg bizalmi személynek, vagy mit mondunk el az alkalmazottaknak. Ezzel ugyanis sok fölösleges kellemetlenséget ki lehet küszöbölni. A sikeres működés érdekében – Szikszay András szerint - bizalmi személynek például olyan embert érdemes választani, aki ismeri a cég székhelyén a helyi szokásokat, esetleg a helyszínen vagy az országban él, beszéli a helyi nyelveket és lehetőleg jó kapcsolatai, tapasztalatai vannak.

Az együttműködési szerződést vagy szerződéseket továbbá célszerű úgy fogalmazni, hogy azok széleskörű számlázási és teljesítési alapot biztosítsanak. A megállapodásokat ugyanakkor - lehetőség szerint - az offshore cég bejegyzési helye szerinti ország jogorvoslati előírása alapján érdemes szerkeszteni, abba ugyanis nem szólhat bele a magyar hatóság. Nem tanácsos viszont beletenni semmiféle olyan vonatkozást, amely arra utalna, hogy a magyar Polgári Törvénykönyv vonatkozása a mérvadó. Ez ugyanis a magyar hatóságok felől támadási felületet biztosíthat – hívta fel a figyelmet Szikszay András.

Ugyanezen okokból nem javasolt általában az sem, hogy a törzstőkét a magyar cég tulajdonosa vagy cégvezetője biztosítsa. Ilyen esetben Szikszay szerint célszerű azt a személyt megbízni a tulajdonlással, aki a cég képviseletét veszi át.

Nem árt tájékozódni a tulajdonos anonimitását illetően. Svájcban például lekérdezhetőek az ilyen adatok. Mivel az utóbbi idők pénzmosási és terrorizmus elleni harca miatti szigorítások az adóparadicsomokat is elérték, a kötelező adatszolgáltatásra vonatkozó szabályozásoknak is célszerű utánanézni. Az adóparadicsomok nagy része nem szolgáltat adatot külföldi ügyfeleiről, helyette az ügyfeleik „anyaországa” csak összesített adatokat kap az adott adóparadicsomban lévő állampolgárainak számlájáról. . Egy-egy személyről csak akkor szolgáltatnak adatot, ha bűncselekmény gyanúja áll fenn és az adott országhoz hatósági feljelentés alapján megkeresés érkezik.

Végül nem árt, ha a számlázásnál sem lankad az offshore cégalapítók figyelme. Nem javasolt például kapcsolt vállalkozásból magyar céghez beszámlázni – mondja Vajgel Mária, könyvvizsgáló és adószakértő. Az ilyen ügyleteket kiemelten ellenőrzi az adóhivatal, a szokásos piaci ár problémás meghatározása miatt pedig nehéz és kellemetlen vitába lehet keveredni az APEH-hal..

Bizonyos helyhez kötött tevékenységet – például építőipari tevékenységet, ingatlan bérbeadást, termék javítását – sem tanácsos kihelyezni, ezek ugyanis nem védhetők, nem indokolt a kihelyezésük. Továbbá olyan típusú számlát sem érdemes befogadni a kinti cégtől, amelyek teljesítése még Magyarországon is nehezen bizonyítható, fogadtatható el az adóellenőrökkel. Ilyen lehet például a piackutatás vagy tanácsadás. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lehet ilyen számlákat befogadni – hangsúlyozta Vajgel Mária. Befogadásuk esetén azonban bizonyítani kell tudni annak megtörténtét.

Az offshore cégtől érkező bevételekkel kapcsolatban ugyanakkor megjegyezte, hogy ezek a jövedelmek egyéb jövedelemként az szja-törvény szerint adóznak. Itt annyi kedvezményt lehet elérni, hogy ezek után a jövedelmek után nem kell megfizetni a tb-t – mondta Vajgel Mária. Ezekről a bevételekről az adóhivatal azonban csak akkor tud, ha a tulajdonos itthon bevallja, ám nem célszerű ezeket a jövedelmeket teljesen eltitkolni, ugyanis a vagyonosodási vizsgálat során könnyen lebukhat az illető – tette hozzá. Mindenképp tanácsos szem előtt tartani az életszínvonalnak megfelelő jövedelem bevallását.

Szikszay András az üzleti etika fontosságát is kiemelte. Mint mondta, akkor lehet eredményesen működtetni egy offshore céget, ha az adott ország játékszabályait és az üzleti fegyelmet betartjuk. Nevezetesen a megbízhatóságot, a szerződéshűséget, a pénzügyi fegyelmet és nem utolsósorban – a magyar „szokásokat” hátrahagyva – az ottani alkalmazottakat a valós foglalkoztatásnak megfelelően bejelentjük. Ezt ugyanis – különösen Svájcban – nagyon szigorúan ellenőrzik.

Szabó Zsuzsanna

hvg.hu Vállalkozás

Éretlen offshore-paradicsom

Az internetes „bankolás” ma már rengeteg ember számára ugyanolyan természetes, mint a bankfiókban történő ügyintézés. Az online pénzügyi, befektetési tanácsadást viszont még szokni kell. A hvg.hu honlapszakértője szerint ezért nehéz dologra vállalkozik a Grand Consulting, amikor „száraz” szolgáltató honlappal próbálja támogatni offsore üzletágát.

HVG HVG Hetilap

Offshore tulajdon a Leisztinger-féle Öböl Investben

A Leisztinger Tamás üzletember érdekeltségében álló Aragó-csoport - vélhetően adózási megfontolásokból - átalakítja a XI. kerületi Kopaszi-gát hasznosítására alakult Öböl XI. Kft.-ben az anyacéget képviselő Öböl Invest Kft. tulajdonosi szerkezetét.