A 2026. tavaszi kormányváltást követően még kérdéses volt, hogy az új politikai ciklus hozta megelőlegezett piaci bizalom csupán egy átmeneti, nyári románc marad-e. Fél év elteltével azonban kijelenthető: a piac és a magyar eszközök között tartós bizalmi kapcsolat alakult ki, a neheze azonban még hátravan – véli Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A tavaszi kormányváltás utáni fellángolásból mára egy tartós kapcsolat, mondhatni házasság lett a piac és a hazai eszközök között. Ezt jelzi, hogy az euró–forint árfolyam továbbra is 370 alatt van, miközben a világ forrong körülöttünk, amit a forint nem szokott jól viselni. Bár az általános bizalom és a fellélegzés megvan, a számos, még tisztázatlan gazdaságpolitikai lépés és a külső sokkok miatt ez egyelőre nem tud teljes mértékben megmutatkozni a makrogazdasági eredményekben is – állapította meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.
A befektetői bizalom fő horgonya az euróbevezetés tervezett menetrendje. A politikai elkötelezettség, a 2026-os költségvetés felülvizsgálata, a jogállami mérföldkövek és az új, 2028-tól érvényes 2,5 százalékos inflációs cél formájában az alapok már elkészültek. Emellett a középtávú konszolidációs terv és az ERM II-tárgyalások bejelentése is megtörtént. A folyamat során leginkább az odavezető út stabilitása és a hitelesség fenntartása számít igazán – véli a szakértő.
A rászorulók valamelyest jobban járnak jövőre, mint az Orbán-kormány idején, a leggazdagabbak pedig – közkívánatra – fizetni fognak. Bár a 2027. évi költségvetés a jövedelempolitikában csak óvatos korrekciókat hajt végre, beterjesztése meglepően erős indulatokat váltott ki.
A hitelességépítés két fontos sarokköve a frissen bemutatott 2027-es költségvetés és a középtávú, 2030-ig szóló konszolidációs pálya. Papíron a számok jól néznek ki, a tervek normálisak és reálisak. A megvalósítás azonban a bizonytalan geopolitikai környezetben nem lesz egyszerű. A piac változatlanul hiszi, hogy komoly a szándék az ERM II-árfolyamrendszerbe való minél hamarabbi belépésre, és valósnak tartja a célt, hogy a maastrichti kritériumok 2030 végi teljesítése és a 2031-es hivatalos kérelem után, 2032. január 1-jétől euróval fizessünk Magyarországon.
Bár a hivatalos GDP-arányos költségvetési hiánycél 2026-ra 7,5 százalék, az ING Bank 6,9 százalékkal számol. A konszolidációs pálya részeként a deficit 2027-ben 4,9, 2028-ban 4,2, 2029-ben 3,5, majd 2030-ra 2,8 százalékra mérséklődhet. A fiskális hitelesség ráadásul a hitelminősítői megítélést is javíthatja: 2026 végén a kilátások pozitívra váltása, 2027-től pedig tényleges felminősítések is érkezhetnek – véli az elemző. A felminősítések felső határa az A, illetve A– besorolás lehet, ahol a horvát és a szlovák adósosztályzat jelenleg áll. A korábbi tapasztalatok szerint az euróbevezetés három-négy kategóriával javította az országok besorolását, a fokozatosan javuló adósbesorolás pedig segítheti a magyar konvergenciát is.
A magyar GDP a prognoszta szerint 2026-ban 1,8 százalékkal bővülhet, amit 2027-ben 2,7, majd 2028-ban 3,0 százalék követ.
A pénzpiacok az elmúlt hetekben – a nemzetközi feszültségekre reagálva – elkezdtek kamatemelést árazni, amit az elemző határozottan túlzónak tart. Ugyanakkor a geopolitikai és energiapiaci feszültségek egyelőre blokkolják a monetáris lazítás mozgásterét. Az alapeseti előrejelzés szerint a jelenlegi 5,5 százalékos alapkamat maradhat 2026 végéig.
A forint árfolyama még a turbulens külső környezet ellenére is stabil maradhat: az ING az előttünk álló évekre is 350-370 között ingadozó euró–forint árfolyamot jelez előre. Hogy éppen a sáv melyik széléhez állunk közelebb, azt a nemzetközi kockázati környezet, a kamatvágási várakozások és a konszolidációs tervek teljesülése döntheti el. Ez egyben azt is jelenti, hogy a várt 2029-es ERM II-belépés során ennek a sávnak a közepén történhet meg az árfolyamrögzítés.
Komoly problémát okoz a munkaerő állományának drasztikus csökkenése: 2022 közepe óta mintegy 185 ezer fővel csökkent az aktív korú népesség, ami nagyjából az ország második legnagyobb városának teljes lakosságával egyenlő hiányt jelent. Éppen ezért a jövőre korábban tervezett 14 százalékos minimálbér-emelést Virovácz Péter fenntarthatatlannak tartja, véleménye szerint 5-5,5 százalék körüli növelés a reálisabb, amelyet az átlag alatti keresetűeket célzó adócsökkentések kísérik.
Szemléletváltásra van szükség a béreknél
– véli az elemző. Ez azt is jelenti, hogy a tartósan alacsony infláció környezetben kisebb béremelés is elegendő lesz, vége a két számjegyű minimálbér-növelések korának. Így 2028-ban elegendő lehet egy 6-6,5 százalékos változtatás.
Jövőre pedig a cégek még örülhetnek, mivel az alacsony keresetek szja-csökkentése révén januártól egy év fórt kapnak ahhoz, hogy „gatyába rázzák magukat” – tette hozzá Virovácz. Lapunk kérdésére pedig arról beszélt, a 2027-es költségvetési konszolidáció megvalósítása után lehet majd elővenni, hogyan lehet a munka adóztatásának negatív hatásait csökkenteni az adórendszer átalakítása keretében.
A jelek szerint a magyar gazdaság egyelőre jól tűri az inflációs sokkokat, és Virovácz Péter szerint ez 2027 nyaráig így is marad. Az év eddigi részében látott kedvező adatok ellenére azonban új kihívásokkal néz szembe: a kínálati sokkok miatt a 2026-ra várt 1,9 százalékos átlagos mérték 2027-ben átmenetileg 3,4 százalékra gyorsulhat, mielőtt 2028-ban 2,9 százalékra szelídülne.
A tavaszi jelentős forinterősödés egy-másfél évig mérsékli az árakat, így a hatás jövő tavasszal-nyáron fut majd ki. Mivel 2026–2027 fordulóján a gáz- és áramszolgáltatók új szerződéseket kötnek, a magasabb energiaárak fogyasztókra való áthárítása 2027 nyarán 4 százalék környékére gyorsíthatja a pénzromlást.
A főbb számokat nézve nem megvalósíthatatlan a konvergenciapálya, de kell hozzá szerencse. A foglalkoztatásban azonban a korlátokhoz képest optimista középtávú gazdasági tervében a kormányzat. Ha ez a becslés beválik, EU-s top 3-ba kerülnénk foglalkoztatottságban – figyelmeztet Virovácz Péter elemző.
Sérülésmentes, alig futott kocsiként árulják a luxusautót.
