Az adóterhet nem viselő járandóság lényege, hogy összege nem adózik, de „feljebb tolja” a többi jövedelmet. A két kulcsos szja táblában a felsősáv 1,9 millió forintnál kezdődik. Ez havi 158 333 forint havi jövedelemnek felel meg. Ha valakinek a ráeső havi családi pótlékkal növelt havi jövedelme nem éri el a 158 333 forintot, akkor a havi nettó kifizetése változatlan marad, semmit sem fog észrevenni a változásból. Akinek a havi adóelőleg alapja a családi pótlék összegével meghaladja a 158 333 forintot, ő a ráeső (50 százalék) családi pótlék összegének 18 százalékával több adóelőleget fognak fizetni. 

A magánszemélynek például 160 ezer forint vagy annál magasabb havi bruttó keresete van és havonta például 13 300 családi pótlékot kap (kétgyerekes család), akkor (13 300 forint 18 százaléka) 2 394 forinttal több szja előleget fizet. Ennyivel csökken a nettó jövedelme havi szinten. Mivel a családi pótlék összege az alsó adósávból foglalja el a helyet más jövedelemtől, ezért mindenki, akinek a havi jövedelme 160 ezer forint feletti, az a leírt számpéldának megfelelő nettó jövedelem csökkenéssel számolhat havi jövedelemtől függetlenül. Tehát a havi ráeső családi pótlék összegének 18 százalékával csökken a nettó jövedelme. Az itt leírt számítás csak akkor igaz, akiknél a „havi adóelőleg levonási” módszert alkalmazzák. Mivel az szja sávhatár visszamenőleges emelése havi háromezer forinttal növelte a nettó kifizetést, ezért levonhatjuk a következtetést: már egy kétgyerekes családnál a törvénymódosítás vissza is veszi (2394 forint) a sávhatár kitolása miatti szja-csökkentést.

Mi a helyzet göngyölítéses adóelőleg levonás esetén?