A Szatyorbolt „újkori társadalmi vállalkozás”- mondja Kármán Erika, a hasonló nevű Zrt. vezérigazgatója, melyben a profitszerzés - annak ellenére, hogy mi a társasági forma - mellékes szempont. Szerinte a társadalmi misszió a fő cél, ami a környezettudatosság propagálása és a szemléletformálás.

A Szatyorbolt egyrészt a hasonló nevű webshop átvevőhelye: minőségi helyi élelmiszereket, bio- vagy azzal azonos minőségű zöldséget, gyümölcsöt, pék- és húsárut, tartós élelmiszereket lehet elhozni online megrendelés alapján. A boltból ugyanakkor közösségi tér nyílik, ahol a Szatyor Egyesület eseményeit tartják: termelői bemutatókat, magbörzéket, ez utóbbin saját vetőmagjaikat hozhatják és cserélgethetik az érdeklődők. Tartanak közös befőzéseket a konyhában, de olyan workshopok is vannak, amikor azt lehet megtanulni, hogyan lehet gangon, ablakban saját magunknak termeszteni, vagy mi értelme a kiskertekben a biodiverzitásnak, a fajok sokféleségének.

A nyolcadik kerületi Gyulai Pál utcai boltban minden apró részlet a társadalmi célokra emlékeztet: a second hand bútorok és az újrahasznosított tárgyakból (tojástartó, befőttes üveg) készített lámpák, a permakultúrával foglalkozó szakirodalom a könyvespolcon, a kézműves kozmetikumok vagy a zöld gondolatokat megfogalmazó szómontázsok a falon, melyet egyébként a MOZA cementlap manufaktúra termékei díszítik. Az ezeket készítő Kauker Szilvi iparművész is a Szatyorközösség tagja.

Stiller Ákos

Társadalmi és kereskedelemi tevékenység 

A Szatyor Egyesület egy 6-7 évvel ezelőtt szerveződött baráti közösségből nőtte ki magát, amelynek Kármán Erika is része volt. A társaság kitalálta, hogy közvetlenül a termelőktől fognak hozzájutni bizonyos élelmiszerekhez, kihagyva a szokásos kereskedelmi csatornákat. Körülbelül hét-nyolc család állt össze azzal a megegyezéssel, hogy egyikük hozza például a mézet, a másik a burgonyát. Kialakult a közösségi vásárlás egy informális szervezete, ahol nemcsak az élelmiszer beszerzése, hanem a hasonszőrű környezettudatos fogyasztókkal való tapasztalatcsere is fontos lett.

Aztán ismerősök ismerősei, és azok ismerősei csatlakoztak. A közösség 2-3 éve nőtt akkorára, hogy már nem működhetett szervezett keretek nélkül. Létrehozták az egyesületet. Az élelmiszer beszerzése, elosztása viszont teljes munkaidőben foglalkoztatott embereket kívánt, és kicsit ingoványosnak érezték azt is, hogy társadalmi szervezetként egyfajta kereskedelmi tevékenységet végeznek. Ezért alapítottak céget, méghozzá az egyesületi tagsággal átfedésben tulajdonolt részvénytársaságot. Hitelt nem kellett felvenniük.

A boltot egy meglehetősen lelakott önkormányzati bérleményből pofozták ki, a kialakításához közel 6 millió forintra volt szükségük, az induló árukészlet pedig 1,5 millió forint értékű volt.

Jelenleg az egyesület és a bolt szimbiózisban működnek – meséli tovább Erika. A boltban egy teljes állású alkalmazott, valamint alkalmi jelleggel dolgozó munkatársak és Erika dolgoznak, lehetővé téve a közösségi vásárlást és a betévedők kiszolgálását.

Az egyesület levált a kereskedelmi tevékenységről, hiszen a célja az, hogy megvalósítja a szemléletformálást és az egymástól való tanulást. Ezt részben önköltségi alapon oldják meg, de igénybe vették már a Grundtvig felnőttoktatási program és a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet pályázati forrásait is.

Emellett a Szatyor tagja az EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) programnak, aminek keretében Uniós támogatásból fiatalok teljes ellátásért és képzésért cserébe végezhetnek külföldi önkéntes munkát hasonló szervezetnél.

„A nejlonzacskókat visszavárjuk”

A Szatyorbolt üzemeltetését minél környezettudatosabban akarják megvalósítani. A logisztikától az árpolitikáig szinte minden erre épül. Az áruk zöme helyi termelőtől, tehát Budapest határától számított 50 kilométeres távolságból, például a Galga vidékéről vagy Lajosmizse, esetleg Biatorbágy környékéről érkezik, méghozzá pont akkora mennyiségben, amit a vásárlók haza is visznek. Ez online rendeléssel lehetséges.

Stiller Ákos

A webáruházukban a kosarat zöldségeken, gyümölcsökön túl tejtermékekből, pékárukból, húskészítményekből, tartósélelmiszerből lehet összeállítani, a lustáknak kész szatyrokat kínálnak megadott tartalommal. Az itt befutó rendeléseket továbbítják a termelőkhöz, majd a hétfői és csütörtöki átvételi napokra ezek meg is érkeznek a budapesti átvételi pontokba vagy kérésre házhoz mennek. A házhozszállítást tavaly nyáron sikerült bringás futárokkal megoldaniuk, aminek a megszervezésére idén nem jutott kapacitásuk, de nem tettek le róla végleg.

Ezzel a módszerrel csökkentik a logisztika költségeit, az ezzel járó energiafelhasználást, valamint – mivel az online rendelés miatt nincsenek fölöslegesen felhalmozott készletek - nem kell raklapszámra kidobniuk az el nem kelt árut sem. A boltban csak nagyon rövid ideig tartózkodik az élelmiszer, ezért a zöldségek, gyümölcsök eltartására nem is kell hűtőberendezéseket használniuk. Ami pedig esetleg megmarad, azt maguk felhasználják – például eperdzsemet csinálnak a szezonból megmaradt gyümölcsből. Közben a vásárló pedig olyan zöldséget vesz, ami előző nap még a földeken napozott.

Kármán Erika jó lehetőségnek látja, hogy egy munkahelyen akár tíz-tizenöt kolléga is összeálljon, a közös rendelésüket pedig egyenesen a munkahelyükre szállíttassák. Ezért szerinte az már nem lehet kifogás, hogy nincs az embereknek elég ideje minőségi élelmiszert vásárolniuk. A dolgozó vásárlókra is tekintettel, az üzletüket este nyolckor zárják.

Drágább, de megfizethető

Óhatatlanul drágább termékekről van szó, mint ami a hirpermarketek polcain kapható, de igyekeznek rácáfolni arra a közvélekedésre, hogy a bioélelmiszert a legtöbb ember nem engedheti meg magának.

Egy „heti szatyor” két fő számára 3200, négy főre 6000 forintba kerül, egy hasonló zöldségekből és gyümölcsökből álló kosár egy hipermarketben egy-két ezer forinttal olcsóbban jön ki. Az üzleti cél az, hogy a Szatyorbolt fenntartására elegendő árbevételt termeljenek, ami Kármán Erika szerint évi 25-28 millió forintból megvalósítható.

A hulladék mennyiségét a csomagolások terén is a legszükségesebbek szintjén akarják tartani. A vásárlóik – főleg, mivel visszatérőekről van szó – tudják, mire számítsanak, a kimérős árukhoz, mint például az olaj, hozzák a saját üvegeiket, és a tojástartók is „visszajáró látogatók”. A Szatyorboltnak saját komposztja van, ahova bevihető a zöldségpucolásból visszamaradt ételhulladék. De az üzenőfalon olvasható kiírás szerint a nejlon zacskókat is visszavárják, ezekbe ugyanis többször is nyugodtan lehet csomagolni.

El kell fogadni, ha nincs spenót

A Szatyorbolt jelenleg körülbelül negyven termelővel dolgozik. A zöldségek körülbelül 80 százaléka bio minősítéses gazdálkodásból származik, a bioplecsni azonban nem előfeltétele az együttműködésnek. A kiválasztás sokkal fontosabb szempontja, hogy kímélő, kis léptékű gazdálkodásról legyen szó. Ebbe beletartoznak azok a bio minőségű élelmiszert előállító termelők, akik valamiért mégsem minősítik magukat bióvá.

A legfontosabb, hogy minőségi élelmiszerhez jussanak, a gazda pedig odafigyeljen arra, hogy kevés vegyszert használjon, és „minél többet visszaadjon a termőföldnek”. Ez csak kisgazdaságban oldható meg, a mennyiségi termelés rengeteg kompromisszumot követel.

Stiller Ákos

Az együttműködést mindig egy gazdalátogatás előzi meg, amikor személyesen felkeresik az adott gazdaságot. „Nagyon sokat elárul, hogy ki mit mutat meg a gazdaságából, például hogyan bánik az állatokkal.” – meséli Erika. Ilyenkor nem a papírokat vizsgálják meg, elmondása szerint azt megteszi más. Sokkal fontosabb a termelő hozzáállása, az, hogy ez összecsengjen a Szatyor célkitűzéseivel.

Például pluszpontként értékelik, ha valaki felfogja az esővizet és azzal öntözze a növényeit, vagy éppen a palánták nevelésénél nem villamosenergiát használ, hanem lótrágya bálákat, amik ha beindulnak, elegendő hőt tudnak biztosítani. Persze az ilyen még csodaszámba megy. Az egyesület céljai közt szerepel azonban olyan, akár külföldi szakemberek bevonásával történő tanácsadások szervezése, ami a gazdák számára nyújt lehetőséget a környezettudatos termelés megismerésére.

Néhány termék, mint a tea, a kávé, az olívaolaj vagy a csokoládé esetében kénytelenek voltak kompromisszumot kötni, így külföldi termelőkkel állnak kapcsolatban. De a Srí Lankáról érkező Clipper tea fair trade termék, a spanyolországi Bioaceitel extra szűz olívaolaj pedig bio.

A Szatyornak heti 300-350 visszatérő vásárlója van, de a közösségi vásárlás nagy rugalmasságot igényel tőlük is. Hiába tervezi el valaki, hogy aznap este spenótot fog vacsorára készíteni, ha azt a napokban elverte az eső és a bolt nem áll kapcsolatban elég spenót-termelővel - akkor bizony el kell fogadnia, hogy nem lesz otthon spenót.