Tokaj-Hegyalja kormányzati megmondóembere, Tombor András kedden nagybeszédre készül. A Tokaj Kereskedőház (TK) ügydöntő felügyelőbizottságának elnöke maga szignálta a zártkörű meghívót a Corinthia Hotelbe, ahol egyeztetést tart „a Tokaji márka megújítását, az új termékstruktúra és arculat kialakítását célzó átfogó kutatási és stratégiai tervezési program újabb mérföldköveiről, melynek során számos értékes észrevételt kaptak a stratégia kidolgozását végző szakértők”. Azt, hogy ez pontosan mit is jelent, nehéz volna megmondani, mert bár az eseményen minden szőlőbirtokosnak és pincetulajdonosnak ajánlott a megjelenés, aki számít Tokaj-Hegyalján, a szimplán csak „A 100 milliárdos projekt” néven hivatkozott, mintegy másfél éve belengetett régiófejlesztési program előkészítése hónapokkal ezelőtt megfeneklett.

Van azonban egy mindennél fontosabbnak látszó probléma – mégis lehet, hogy a találkozón terítékre sem kerül –: az, hogy a TK-nak nem sikerült megszereznie a tavalyi szüretelésű aszúszőlőből készülő aszúborhoz szükséges származási igazolást. Enélkül kereskedelmi forgalomba sem kerülhet bor, sőt, elvileg hozzá sem lehet kezdeni az aszúbor érleléséhez. Az eredet-papírok beszerzése az egész borrégióban egyedül az állami cégnek nem sikerült. Olyan forrást sem találtunk, aki emlékezne olyanra, hogy egy nagykereskedelmi tevékenységet is végző borászat elbukott volna Tokaj-Hegyalján egy efféle megfeleltetésen.

A gond óriási: a cég által tavaly felvásárolt aszúmennyiség 2600 mázsa, vagyis a probléma az érvényben lévő termékleírás alapján  számoltan 5720 hektoliternyi; tehát potenciálisan 1,144 millió palacknyi aszúnak nincs meg a szükséges engedélye. Ez akár több mint 5 milliárd forint értékű árut is jelenthet, márpedig az évi 3-3,5 milliárd forint forgalmú TK nem egykönnyen heverné ki egy ekkora tétel beragadását. (A termelési és eladási menyiségek közti látszólagos ellentmondás magyarázata az, hogy nem minden évjáratból készül aszú, mivel az időjárás erre nem mindig teszi a szőlőt alkalmassá. A jobb szüretek viszont a nagyobb aszúmennyiséggel "kompenzálják" a rosszabb éveket.)

A hegybírón áll vagy bukik

A bor származását igazoló dokumentumot, mely igazolja, hogy a bor a törvényi és a hegyközségi előírásoknak megfelelően készült, az illetékes hegyközség hegybírója jogosult kiadni. Ez úgy történik, hogy az adott birtok, illetve borászat képviselője a pincekönyvével és a szőlők származási igazolásaival elmegy a hegyközségi irodába, és ott azokból a dokumentumokból, illetőleg a hegyközségi nyilvántartási rendszerben tárolt hivatalos jegyzőkönyvi adatokból a hegybíró kontrollt végez. Ha az általa számolt adatok teljesítik az előírt szinteket, a hegybíró kiállítja a származási igazolást.

Fazekas István

Takács Gábor, Tolcsva-Erdőhorváti hegyközség hegybírója azonban ezt nem tette meg.

Arra hivatkozott, hogy azt számára a rendszerből kapott adatok nem teszik lehetővé. Azt, hogy ez a helyzet mikor állt elő, hivatalosan egyik érintett sem árulta el, de az április 15-étől egészen biztosan fennáll, mivel ez az a jogszabályban rögzített határidő, amíg a hegybíró büntetés nélkül kiadhatja ezeket a dokumentumokat. Az ügy viszont csak később, akkor tudódott ki, amikor április végén, a legutóbbi hegyközségi ülésen Takács Gábor beszámolt az elvégzett munkájáról, benne erről az esetről is. Azt is elmondta, hogy a TK a saját dokumentumai szerint simán megfelelt az összes kritériumnak, de a hegyközségek központi információs rendszeréből (ez az ún. HEGYIR) kapott eredmények szerint az aszú az egyik paraméterre biztosan nem jó eredményt produkált.

A TK hivatalosan azt közölte a hvg.hu-val – és ezt hallottuk a cégen belüli forrásoktól is –, hogy a jogszabályokban meghatározott limitet simán viszi a főborásza, Áts Károly által összeállított 2014-es receptúra.

Miután a hegybíró nem válaszolt a kérdéseinkre – arra a nyilatkozati stopra hivatkozva, melyet munkáltatója, a Hegyközségi Nemzeti Tanács (HNT) rendelt el –, az ülésen megjelentek közül többekkel is beszéltünk. Mindannyian megerősítették Takács beszámolóját. Az egyik szem- és fültanú azt állítja: akkor se értette, de azóta se érti, miként produkálhat két hivatalos nyilvántartás ugyanarról a borról komoly mértékben eltérő eredményeket. Márpedig a hegybíró számai szerint a TK 2014-es (leendő) aszúja nem éri el a minimálisan előírt 19-es alkoholfokot akkor se, ha a cég főborászának papírjai és mérései igen jó, 25,5 fokos aszúnyersanyagról szólnak. Az ülés egy másik résztvevője szerint az a legfurcsább, hogy ha a hiba nem a TK-nál keletkezett, akkor hogy lehet az, hogy csak az állami borászat akadt fenn a szűrőn. Ráadásul: ha a hibát a hegyközségi információs rendszerben kell keresni, akkor ez azt jelenti, hogy az nem most került oda – mivel a HEGYIR-t e területen legutóbb két éve programozták le.

Takács beszámolójából többen is emlékeztek rá: a hegybíró azt bizonygatta, hogy ő kérésre vagy fenyegetésre sem hajlandó belejavítani a kapott adatokba. Hiába is kérték őt arra, hogy írja át az adatokat olyan értékre, amivel már kiállíthatja az engedélyt, a hegybíró kötötte az ebet a karóhoz. Kitartott amellett, hogy nem korrigálhat. Ennek helyességét egyébként a lapunkkal az ügyben napokon keresztül egyeztető Tornai Tamás, a Hegyközségi Nemzeti Tanács (HNT) elnöke is megerősítette. „Akárhol is van ebben a történetben a hiba, a hegybíró helyesen járt el. Neki a meglévő rendszer keretei között kellett végrehajtatnia ezt a megfeleltetést, mert az engedélyek kiadásának hitelességéért ő az, aki személyesen felel. Ha a számok nem adták ki a kívánt értéket, nem is írhatta alá a származást” – magyarázta az elnök.

Két hónap

Takács Gábor tehát április közepén megtagadta az engedély kiadását, és az ügy így helyben megoldhatatlanná vált. Ezt követően a TK főborásza, Áts Károly megkereste Gál Pétert, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) eredetvédelemért felelős helyettes államtitkárát, akitől azt kérte, oldják meg a helyzetet. Áts döntése meglehetősen furcsa, az FM az ügyben gyakorlatilag semmire sem jogosult, mivel a hegybíró munkáltatója (és a HEGYIR operátora is) a HNT – de abban reménykedhetett, Gál, aki korábban kis ideig a HNT-ben is dolgozott, talán képes közbenjárni az ügyükben.(Az FM megkörnyékezése azonban azért is pikáns, mert a tárcát negligálják a tokaj-hegyaljai fejlesztések, illetve a TK-nál folyó átalakítások ügyében.)

Kérdéseinkre Gál Péter megerősítette az Áts-levelek létezését, illetve a főborász segítségkérésének tényét. De azt is elmondta: Átsnak azt a választ adta, hogy mivel az ügyben eljárni a HNT az illetékes, ő nem tehet semmit.

A TK a HNT-nél sokáig mégsem kopogtatott az ügyben. Ami azért furcsa, mert ha valamire, erre az állami borászatnak biztosan gyors megoldást kellett volna már találnia. A cég ugyanis tavaly gazdasági értelemben lényegében a földbe állt a termékvisszahívások és a máig nem bizonyított borpancsolás hírét követően, és ma már az is kérdéses, hogy a drasztikus belföldi piacvesztés valaha visszafordítható-e. Tornai Tamás lapunkat e kérdésben arról tájékoztatta, hogy a HNT-nek a cég a problémáját csak két hete jelezte. A TK szerint a hibát az okozza, hogy a HEGYIR algoritmusa hibás, illetve hiányos.

Túry Gergely

Semleges zóna

Bőven benne voltak már május második felében, amikor megbeszélésre hívták az érintetteket. A hegybírókon kívül ott volt Bodnár Péter (a HNT főtitkára), a HNT egy programozója, valamint a TK főborásza, Áts Károly is. Feltehetően azért Mészáros László disznókői birtokán tartották a találkozót, mert a „semleges terület” eredményesebb konfliktuskezelési helyszínnek tűnt – Mészáros ugyanis a HNT-vel és TK-vezetéssel is jóban van. Sőt, ő maga is részt vett a HEGYIR programjának létrehozásában.

Elmondások szerint Áts vitte a maga papírjait, a hegybíró a sajátját, és a feszült légkörű nyitás után az összejövetelen végül a legvalószínűbb magyarázatig jutottak. E szerint, jóllehet a TK a szüretkor és a bor előállításakor is pontosan rögzített mindent a saját belső irányítási rendszerébe és a pincekönyvbe, ezt a HEGYIR nem tudta minden szempontból pontosan lekövetni. Az elmúlt két hét e differencia pontos beazonosításával telt. „Várhatóan a jövő héten már elkészül egy tesztprogram is, amivel a módosítás utáni helyzetet ellenőrizni tudjuk” – magyarázta Tornai Tamás. Azt viszont nem tudta megjósolni, mikor adják ki a származási igazolást.

Az a fránya lényeredék

A nem hivatalos verzió szerint az okozta a hibás számítást, hogy a HEGYIR aszút kezelő algoritmusába a programozás során nem írták bele az ún. lényeredéket. Ez azonban nem teljesen hihető, mivel ez a tétel az egyik központi elem az aszúkészítés során. (A lényeredék egy százalékban kifejezett folyadékmennyiség, Tokaj-Hegyalján ez az a plusz, amit a borba áztatott aszúszemekből kapnak a borászok. A borvidéken jó ideje ezt 20 százalékban határozzák meg. De az új aszúbor-készítési matek is éppen emiatt szól úgy, hogy 1 kilogramm aszúszemhez hozzáadva 1 liter alapbort az végül legfeljebb 2,2 liter aszút adhat ki.)

Ebből viszont az következik, hogy ha a HNT ezt a tételt kihagyta a származási igazolás kiadásához szükséges algoritmusból, akkor tavaly is és az idén is  hibás számítás alapján állították ki – a TK-é kivételével – az összes „jogosítványt” Tokaj-Hegyalján.

Nem látszik, hogy lehetne ebből a helyzetből kimászni, mivel az nyilvánvalóan nem járható út, hogy az összes tavalyi és az összes idei származási igazolást újra „levizsgáztassák”. De az sem volna megnyugtató, ha a már kiadott engedélyek megtartása mellett, utólag nyúlnának bele a rendszerbe – csak a TK érdekében. És ezt követően már az is csak részletkérdés, hogy mivel a származási igazolás megszerzésétől kezdődően ketyeghet a hivatalos érlelési idő, vajon a TK-nak mennyi piaci vesztesége származhat a csúszásból.