szerző:
Borszéki Zsófia

Nemrégiben magyarul is megjelent Scott Mariani könyve, melyben Wolfgang Amadeus Mozart világhírű zeneszerző halálának rejtélyes körülményeit igyekszik feltárni egy izgalmas krimiben.

„Sajnálatosan rövid élete vége felé Mozart gyakran adott hangot annak a meggyőződésének, hogy őt egy szép napon meg fogják mérgezni. (…) a holttesten olyan, szokatlan elváltozásokat lehetett látni, amelyek csak mérgezéses halál esetén jelentkeznek. (…) A korabeli orvosi dokumentumok alapján senki sem tudta egyértelműen cáfolni, hogy Mozartot megmérgezték volna. Igaz, bizonyítani sem” - Wolfgang Amadeus Mozart 220 évvel ezelőtt bekövetkezett haláláról számos legenda született.

Milos Forman Amadeus című filmje a fiatalon elhunyt zeneszerző rejtélyes halálának egyik ismert verzióját dolgozza fel. Eszerint Mozart pályatársa, Antonio Salieri idős korában megbomlott elméjével többször azt állította, hogy köze volt az ifjú tehetség megmérgezéséhez, s bár mindezt a legenda szerint Salieri halálos ágyán visszavonta, a szóbeszéd megmaradt. A filmbéli Salieri nagy tisztelője Mozartnak, de paranoiás féltékenységgel szemléli Mozart könnyed tehetségét, míg ő maga, bár kiváló zeneszerző, hiányzik belőle a természetesség és kreativitás.

A másik közismert legenda szerint Mozart túlságosan sok szabadkőműves-szimbólumot sorakoztatott fel A varázsfuvola című operájában, túlzott részletekig feltárva a páholyok eszméit és működését, így jobbnak látták eltetetni láb alól.

©

A hivatalos verzió – bár változott még az utóbbi években is – a streptococcus-fertőzést tartja a legvalószínűbbnek.

„Manapság valamiféle vicces dolognak képzeljük el a szabadkőművességet. Vagyis a legjobb esetben afféle klubnak. Régi idők Rotary Klubja (…) Csakhogy a tizennyolcadik századi Európában ez egy rendkívül fontos politikai erő volt. (…) Sajátos központja volt ez az olyan eszméknek és ideáloknak, mint a szabadság, a béke és az egyenlőség. (…) De ez a nagy hatalom a vesztüket is okozta.”

A szabadkőművesek mindig is tökéletes alapot szolgáltattak arra, hogy felvilágosult eszméiket valamiféle okkult hiedelem körébe sorolják. A titokzatos gyűlések, az egyedi szimbolika és nem utolsósorban az egyház üldözésének hatására számtalan rejtélyes legenda született róluk. Ezek nagy része gonosz erőket is sejtett a különc gondolkodók titkos szeánszai mögött.

Miután Mozart szabadkőműves volt, halála körül pedig számtalan kérdés megválaszolatlan maradt, továbbörökítették a századok e különös rejtvényt.

Scott Mariani skót szerző Mozart rejtélyes halála címmel megjelent regényében – A da Vinci-kódhoz hasonlóan – egy izgalmas huszonegyedik századi krimi keretei között boncolgatja a témát. Egy Mozart halálát kutató fiatalember titokzatos halála után, annak operaénekes húga és legjobb barátja nyomozásba fog, és megpróbálják feltárni az összefüggéseket az apró jelekből.

Egy titokzatos levél a zongora lábába rejtve, ördögi szeánszok és sok-sok megoldandó rejtvény. A regény egyszerű, de pergő stílusának köszönhetően letehetetlen krimi született; aki nyitott az összeesküvés-elméletekre, garantáltan örömét fogja lelni ebben a könyvben.

(Scott Mariani: Mozart rejtélyes halála. Partvonal Kiadó, 2011.)