A törvényalkotási bizottság keddi ülése elé olyan javaslat kerül, amely egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvény-módosítás nem a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerének fenntartását, hanem annak alkotmányosan rendezett kivezetését célozza.
Az új Országgyűléshez a legelső törvényjavaslatok egyikeként nyújtotta be Melléthei-Barna Márton, a Tisza frakcióvezető-helyettese és Hantosi István, az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottságának elnöke az Alaptörvény módosítását, amely a miniszterelnöki tisztség betöltésének nyolc évre korlátozásán és a Szuverenitási Hivatal megszüntetésének megalapozásán kívül a kekvának rövidített alapítványok megszüntetését is tartalmazta. Ilyen az egyetemek többségének tulajdonosain kívül például a Mathias Corvinus Collegium.
A döntés azonban a jövő hétre marad, és a bizottság elé új szövegváltozat kerül. Az eredeti előterjesztésben ez áll: „A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány alapítói jogait a Kormány gyakorolja. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványt a Kormány megszüntetheti. A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”
Ezzel szemben a Bizottsághoz ezt nyújtották be: „Az Alaptörvény tizenhatodik módosításának hatálybalépésekor működő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány részére az állam által alapítóként, csatlakozóként vagy más jogcímen juttatott vagyon, e vagyon hozama, valamint ezek helyébe lépett vagyon tulajdonjoga, továbbá az alapítványnak biztosított vagyonkezelői jogok az államra az alapítvány megszűnésekor ingyenesen visszaszállnak. Az alapítvány alapítói jogait az állam gyakorolja. Az alapítói jogok gyakorlója az alapítványt megszüntetheti. Az alapítvány működésének, megszüntetésének, közfeladatai és egyéb feladatai ellátásának szabályait törvény határozza meg.”
Ennek a szövegnek az indoklása úgy szól, hogy ezzel a megoldással lehet rendezett átmeneti keretek között folytatni az alapítványok megszüntetéséig a működést, a közfeladat-ellátást, az intézményfenntartást és a szerződéses jogviszonyokat, és erre épülhet rá a jelzett külön törvény. „A rendelkezés egyúttal elkerüli azt a jogbizonytalanságot, amely abból eredne, ha az alapítványi vagyon teljes köre az Alaptörvény-módosítás hatálybalépésével, az alapítványok további fennállása mellett, azonnal nemzeti vagyoni jogi rezsimbe kerülne. A módosítás így a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésének alkotmányos kereteit úgy teremti meg, hogy egyszerre biztosítja az állami eredetű vagyon visszakerülését, a közfeladatok folytonosságát, a hitelezői és harmadik személyi jogok védelmét, valamint a további törvényi végrehajtás jogalapját.”
Hogy ezt ki fogalmazta meg, azt nem lehet tudni. A mostani többség a jelek szerint követi az előzőnek azt a gyakorlatát, hogy a Törvényalkotási Bizottság „kormánypárti képviselői” név nélkül tesznek módosító javaslatokat. Az eredeti javaslat benyújtói maguk is ott ülnek a Bizottságban – Melléthei-Barna Márton alelnökként, Hantosi István tagként –, de az nem világos, hogy ki kifogásolta az ő megfogalmazásukat. Az azonban várható, hogy kedd délután ezt az új változatot szavazzák meg, és a jövő heti zárószavazáson is ezt a jogilag pontosabb szöveget fogadja el az országgyűlés plenáris ülése.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin.
