Vízjég van a Merkúron, szerves anyag is lehet

A MESSENGER (MErcury: Surface, Space ENvironment, GEochemistry, and Ranging) a Discovery-program hetedik űrszondája, a Merkúr bolygó első műholdja. A MESSENGER csupán a második, ember által készített űrszonda a Naprendszer legbelső és legkisebb bolygójának közelében. Az első az ugyancsak amerikai Mariner-10 volt, amely 1974-1975-ben háromszor közelítette meg a bolygót, de a Merkúr felszínének csupán egy részét tudta megfigyelni. A 2004 augusztusában indított MESSENGER néhányszor elrepült a Merkúr mellett, míg 2011. március 18-án a bolygó körüli pályára állt. Az űrszonda 12 óránként kerüli meg az égitestet 200 kilométeres minimális magasságban, és hét kis műszerével lefényképezi a bolygó egész felületét, tanulmányozza a mágneses teret, a légkört és a planéta szerkezetét. A Merkúr felszínén a Naphoz való közelség miatt a hőmérséklet eléri a 426 Celsius fokot, ugyanakkor a pólusokon lévő kráterek némelyike állandó árnyékban van, "fagycsapdaként" működve. Az 1990-es években földi telepítésű rádióteleszkópokkal észlelték először, hogy a Merkúr sarkvidékei visszaverik a radarhullámokat, ami a jég jelenlétére utal ezeken az úgynevezett radarfényes területeken.A MESSENGER kimutatta a vízjég jelenlétét az északi-sarkon lévő kráterekben, feltételezhető, hogy a déli póluson is van vízjég, de erre nincs egyértelmű bizonyíték. Az űrszonda pályája sokkal közelebb visz ugyanis az északi, mint a déli sarkhoz."Körülbelül 100 milliárd-1 billió köbméter jégről van szó" - hangsúlyozta David Lawrence, a Johns Hopkins Egyetem kutatója, az egyik tanulmány vezető szerzője. A feltételezések szerint a jégréteg vastagsága minimum 0,3 méter, de elérheti akár a 20 métert is. "Mennyisége elegendő, hogy 3,2 kilométeres jégréteggel beborítsuk Washington D.C. egész területét" - mutatott rá David Lawrence.A vízjég majdnem biztosan az évmilliókkal ezelőtt a bolygóba becsapódó üstökösökből vagy aszteroidáktól származik, ahogy a fagyott, kátrányra vagy szénre emlékeztető szerves anyag is.Sean Solomon, a Columbia Egyetem kutatója, a MESSENGER-projekt vezető tudósa rámutat, hogy a vízjég ellenére senki sem feltételezi, hogy lehetséges élet a bolygón. A legújabb adatok azonban megmagyarázhatják, hogy a víz és az élet egyéb "építőkockái" hogyan érkeztek meg kívülről a Naprendszerbe. "Az eredmények felkeltették az érdeklődést a Merkúr iránt, amelyre nem figyeltünk korábban túlzottan" - fogalmazott Sean Solomon.