Bocsánatot kért a magyar ENSZ-nagykövet az állam nevében a holokausztért. "Bocsánatkéréssel tartozunk az áldozatoknak, a magyar állam bűnös volt a holokausztban. Először azért, mert nem védte meg saját állampolgárait a pusztulástól, másodszor pedig azért, mert segédkezett és anyagi forrásokat biztosított a népirtáshoz. Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért. Ennek a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek részévé kell válnia a nemzeti emlékezetnek és identitásnak" – jelentette ki Kőrösi Csaba New York-ban.

Szép, tisztességes mondatok. Ideje elköszönnünk Kőrösi Csaba nagykövettől.

"1990 után, amikor 'hirtelen' beszélni lehetett Magyarországon a holokausztról, a társadalomnak szinte sokkszerű volt találkoznia a magyar állam felelősségével" – jelentette ki Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter egy tavaly őszi konferencián. "A magyar társadalom így csak 1990-ben szembesülhetett azzal, hogy a magyar állam szembefordult saját polgáraival, sőt segédkezett abban, hogy kiirtsák őket. A magyar állam is felelős volt a holokausztért" – közölte a miniszter, hangsúlyozva, hogy szembe kell nézni a felelősséggel.

Szép, tisztességes mondatok. Ideje elköszönnünk Navracsics Tibor minisztertől.

"Még évtizedek is kevésnek bizonyultak a zsidóság megkövetésére, illetve azon igazak tetteinek megköszönésére, meghálálására, akik életük, családjuk, egzisztenciájuk kockáztatásával emberek voltak az embertelenségben" – közölte Pokorni Zoltán Fidesz-alelnök 2005 őszén, amikor felavatta a háború idején zsidókat mentő bátraknak emléket állító Igazak Fala emlékművet. Pokorni szerint ugyan "ha Magyarország nem veszti el függetlenségét az 1944. március 19-i német megszállással, akkor nem következik be a tragédia, de ez nem mentesít a történelmi felelősség alól, az üldözöttek összegyűjtése az állam beleegyezésével, a politikai apparátus néhány tagjának aktív közreműködésével zajlott."

Szép, tisztességes mondatok. Ideje elköszönnünk Pokorni Zoltántól.

Hogy miért kell elköszönnünk ettől a három tisztességes embertől? Hát azért, mert azóta nagyot változott a világ. Magyarország, pontosabban a Sztójay-kormány immár nem felelős mintegy félmillió saját állampolgárának bevagonírozásáért és halálba deportálásáért. A röhej az, hogy még a zsidóüldözést ünneplő, azt teljesen jogosnak tartó kurucinfó is bevallja, persze pozitív előjellel: "A magyar hatóságok – a nép jelentős részének jóváhagyásától kísérve – valóban közreműködtek a zsidók deportálásnak végrehajtásában."

Nem, a hivatalos változat most az (és ha ez nem így lenne, nem ezt örökítenék meg egy gyorsan elkészülő McSzoborral), hogy Magyarország szárnyaszegett, ártatlan Gábriel arkangyalként vívta haláltusáját a náci birodalmi sassal. Gábriel-Magyarország a béke szigete volt, ahol a zsidók békében éltek, bankárkodtak, médiáztak, szabadkőműveskedtek, ahogy szoktak, majd jött ez a baszom nagy madár a semmiből, elragadta őket messzire, és mindezt olyan gyorsan, hogy csak a fejünket kapkodtuk, azt se tudtuk, mi történik. Mire felocsúdtunk,  '44 őszén már megjelentek a karszalagos, pattogó kis zöld emberkék ugyancsak a semmiből, vagy az űrből, átvették az egész kóceráj irányítását, ami ugyan nem volt szép dolog, de erről se mi tehetünk, hanem a sas.

Aki tehát nem ezt a történelmi tényálladékot képviseli, attól lassan elköszönhetünk. Nagyon nem szép pályát fog befutni a NER alatt.

Azt pedig, hogy ez a hivatalos verziója a történteknek, nem mástól, mint magától a miniszterelnöktől tudjuk. A kekeckedő zsidóknak írt nyílt levelében Orbán Viktor "az áldozatok iránti tisztelettel" magyarázza a McSzobor megrendelését, majd azt írja: "Alig hinném, hogy az áldozatok emléke felé tett főhajtás bármilyen magyarázatot igényel. Ez emberség és nem politikai nézetek vagy pártállás kérdése." Majd jön egy diszkréten fenyegető fordulat, nehogy valaki megpróbálja átértelmezni a szobor sugallta történelemképet: "Vannak, akik az áldozatok emlékezetét, az előttük tisztelgő emlékművet napi politikai spekulációkká akarják silányítani. Biztosíthatom Önöket, hogy ezeket a kísérleteket határozottan vissza fogjuk utasítani. Remélem, hogy hazánk német megszállásának 70. évfordulója jó alkalom arra, hogy az Önök közösségének veszteségeit elismerő, fájdalmukban osztozó, jóakaratú emberek fontos és közös lépést tegyenek a tisztelet kultúrájának irányába." (Érdemes felfigyelni arra, hogy itt a félmillió halott zsidó nem a nemzet, hanem "az Önök közösségének" vesztesége.)

A kormánynak már csak egy feladata van, hogy közös lépést tegyen a tisztelet kultúrájának irányába: előbb-utóbb isten hírével szélnek ereszti a három idézett deviánst. Az ő igazságuk és a szobor igazsága nem fér meg egy országban. De még egy univerzumban sem.