Simicska Lajos

Szijjártó Péter látványosan kiakadt azon, hogy a pénzügyminisztériumi felügyeletű adóhatóság vagyonvizslatást rendelt a Fidesz elnökének, illetve (párt)igazgatójának gyarapodásával összefüggésben. Az ellenzéki szóvivő úgy véli, beigazolódni látszanak a hírek, amelyek fideszes és fidelitasos politikusok ellen készülő egészpályás letámadás tervről szóltak. A hírek szerint Gyurcsány Ferenc ennek érdekében állami hatóságokat kíván politikai célra használni, hiszen fideszes vezetők elleni APEH-vizsgálatokról és a Fidelitas elleni feljelentésekről van szó.

Nem vitás, az APEH gazdájaként is működő pénzügyminiszter, Veres János erkölcsileg csúnyán odakozmált áfaügyben (legalábbis a látszatok szintjén), hisz a volt üzlettársai által kavart sárlavinából óhatatlanul rá is fröccsent. Minden elfogulatlan polgárban felágaskodhat a gyanú: vajon nem terelő-hadművelet szemtanúi vagyunk? A Fidesznek gyakorlatilag igaza lehet, morálisan viszont rég nincs jogalapja aggályoskodni. Nézzük csak, hogy miért.

Legnagyobb ellenzéki párt minőségében a Fidesz arról beszél, a revizorok politikai ukázra dolgoznak. Ők csak tudják. Az Orbán-kormány, 1998-as megalakulása után rögvest kinevezte APEH-elnöknek Simicska Lajost, a Fidesz volt gazdasági igazgatóját. Aki nyomban leváltotta a szervezet két elnökhelyettesét, az új hatalomhoz lojális bürokratákra cserélve fel őket.

Nevezett hatóság bizonyos „VIP-revíziói” Simicska (és utóda, Vida Ildikó) alatt furamód egybeestek konkrét politikai történésekkel. 1999 nyarán – minekutána Deutsch Tamás sportminiszter felfüggesztette hivatalából – adórendőrök nyomoztak Kovács Attila MLSZ-elnök közteherügyei után. Ugyanők kutakodtak a Horn Gyula villáját építő DOM Rt. esetében is. Amikor ’99 őszén időközi választást rendeztek, a „békejobbos” MDF Viniczai Tibor személyében jelöltet indított – a Fidesz (és Torgyán) honatya-aspiránsával szemben. Érdekes véletlen, hogy pont ugyanekkor kapott rapid adóellenőrzést Viniczai. Simicska lemondása után a hatóság feje, Vida Ildikó lett, aki korábban a Mahir jogtanácsosaként dolgozott elődjének. 2000 szeptemberében az APEH Bűnügyi Igazgatósága Vida közvetlen felügyelete alá tétetett. Ezzel összefüggésben kirúgták a nyomozórészleg vezetőjét hét beosztottjának társaságában. Korabeli sajtóinformációk szerint azért, mivel „tiltakoztak az ellen, hogy belső ellenőrzésre hivatkozva, az APEH vezetői bármelyik titkos aktába beletekinthessenek.” Mellesleg adórendőreik vezetői a Fidesz regnálása idején szakmailag „korán haltak.” Két éven belül öt vezető járta meg a csúcsot.

Biggyesszük ide a tanulságot: se előtte, se utána nem volt demokratikus kormány, amely ilyen nyíltan pártközeli személy(ek)re bízta az APEH menedzsmentjét. Persze lehet, a többi kormány is belpolitikai hovatartozás alapján befolyásolta az APEH személyzeti politikáját. Mint ahogy kiderülhet, Orbán és Kubatov ellenőrzése mögött is politikai szándék lapul. Főleg, ha a Magyar Nemzet értesülése helytálló , miszerint „ idén év elején hatályon kívül helyezték az adózás rendjéről szóló törvény azon bekezdését, amely kötelezővé tette a számítógépes program alkalmazását az APEH által ellenőrzött személyek véletlenszerű kiválasztásánál.” Amennyiben igaz, úgy vajh mi tette ezt szükségessé? Mert ha nem előírás a valószínűség-számítás alapján dolgozó gép, akkor hogyan döntenek a felülvizsgálandó ügyfelekről? Manuálisan kisorsolják, netán találomra ráböknek valakikre? Tény, így nagyobb lehet a részrehajlás kockázata. Minden ezzel kapcsolatos bizalmatlanságnak polgárjoga van.

Csakhogy a Fidesztől nem hiteles ennek számonkérése. Ez csak akkor változhatna, amennyiben önkritikát gyakorolna korábbi, túlpolitizált adóigazgatási koncepciója miatt. Ráadásul mindkét oldalon tudomásul kéne venni, hogy a politikus – legyen bár hatalmon vagy azon kívül – nem lehet érinthetetlen szent tehén.

Papp László Tamás