Hírcsatornák
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)
Párbeszéd és vita hatására a magyarok hajlandók felülvizsgálni előítéleteiket, és a korábbinál pozitívabban ítélik meg az Európai Uniót – állították azon a múlt héten tartott konferencián, ahol bemutatták a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásainak eredményeit. Az októberi, lesújtó eredményeket hozó kutatás után novemberben, az Európai Bizottság és az Európai Parlament itteni irodáinak megbízásából egy kétszázas reprezentatív mintát kiválasztottak, velük vitákat folytattak le, és az EU-val kapcsolatos vélemény jóval kedvezőbb lett.
|
|
A Szonda Ipsos több dologra rákérdezett, hogy azok bekövetkeznek-e az EU-csatlakozás következményeként és mikor, ha igen. Erősödött az az amúgy is domináns nézet, hogy a magyarok külföldi munkalehetőségei bővültek. Nagyon dominánssá vált az a vélemény, hogy a diákok most könnyebben tanulhatnak Nyugaton, mint a csatlakozás előtt. Megerősödött ugyanakkor a csatlakozás egyik negatív hatásáról már a vita előtt is meglévő domináns vélemény, vagyis hogy a "régi" uniós tagországok máris károsító anyagok, szemét, vagy éppen szellemi bóvli lerakóhelyeként használják hazánkat
A csatlakozás megerősítette a mobilitásra, a nyitottságra és az infrastruktúrára gyakorolt pozitív hatást, de az árakra és a környezetre gyakorolt negatív hatást is – hangsúlyozta Závecz. A véleménykutatási igazgató meg van győződve, hogy a csatlakozástól az emberek középtávon egzisztenciájuk javulását várják. Az emberek megbékéltek azzal, hogy az uniós tagság egy hosszú távú befektetés, az EU-ról folyó vita arról győzte meg őket, hogy a csatlakozás eddigi mérlege a saját, illetve családjuk szempontjából inkább előnyös, mint hátrányos. Nagyjából hasonló eredmények jöttek ki, ha a megkérdezetteknek nem saját, illetve családjuk, hanem településük, valamint ha Magyarország szempontjából kellett a csatlakozás eddigi mérlegét értékelni.
Magának az Európai eszme-cserének az üzenete az, hogy a magyar társadalmat az unióval kapcsolatban ismerethiány és ambivalencia jellemzi, az Európai Unióról zajló intenzív diskurzus pozitív irányba változtatta az EU-ról kialakult képet, s az EU-hoz a jobb jövő reményét kapcsolta – zárta előadását Závecz Tibor.
Szalai Zoltán megjegyezte: az EU-val kapcsolatban Magyarországon szinte mindenütt nagyon nagy fehér foltok vannak. A magyar lakosságnak mindössze 28 százaléka tudja például azt, hogy jövőre EU-választások lesznek. „Ez még mindig jobb, mint az uniós átlag, mert az 16 százalék” – árnyalta a magyar rögvalót. Ebben felelős a média is. Ugyanakkor szerinte már az általános és a középiskolában is kötelezően tanítani kéne az európai uniós ismereteket.
Szegő Péter
Kinyomtatom
Elküldöm
Hozzászólások (#3)
bela
GSzilvia
Az EU-val a legnagyobb probléma, hogy azt igérte megoldja a nemzetiségi kérdéseket az Unión belül. Nem oldotta meg ! A mai napig teljes kiszolgáltatottságban és elnyomásban élnek a magyarok a Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján, Vajdaságban. Igérgetések ellenére nincs autonómia annak ellenére, hogy az autonómia mindenhol ahol van feloldotta a nemzetiségek közötti feszültségeket.<br>Megdöbbentő ahogy az EU aszisztált a szerb agressziónál és más nemzetek elleni genocidiumnál, sőt ebből nem tanult. A szlovák neonácikat azaz Ficót és Slotát nem állitja meg. Most sem pedig már háboruval fenyegetőznek. Folytatódik az EU ámokfutása ?<br>