A Transparency perelt, az ÁSZ vizsgálódik, látszanak az összefonódások a közpénzes magántőkealapok mögött álló személyek között

Még az előző kormány idején kialakított ütemterv szerint ellenőrzi az Állami Számvevőszék a közpénzes tőkeprogramokat. Vizsgálata nem terjed ki azokra az esetekre, amelyek miatt a Transparency International Magyarország most hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, de – ígérte a HVG-nek – „hasznosítja” a korrupcióellenes szervezettől kapott adatokat.

Első körben azokat a magántőkealapokat választottuk ki részletes vizsgálatra, ahol a főbb adatok áttekintése során a legtöbb kockázatot találtuk

– magyarázta Zeisler Judit, a Transparency International Magyarország (TIM) szakpolitikai vezetője, miért csak öt, az állami MFB-bankcsoport által feltőkésített magántőkealap kapcsán tettek feljelentést hűtlen kezelés gyanújával. A TIM perben „csikarta ki” az előző kormány által futtatott, összesen 600 milliárd forintos Baross Gábor tőkeprogram közel 400 milliárdot felemésztő II. és III. (zöld, illetve gazdaságélénkítő) pillérének adatait, amelyek számos, eddig is feltételezett visszásságot igazolnak.

A pénzből 11 magántőkealapot töltött fel az állam, jellemzően 70 százalékos arányban, ám közülük a TIM azokat választotta most ki, mint a legnagyobb kockázatot hordozókat, amelyeknél szokatlanul hosszú, akár másfél évtizedes a befektetés futamideje.

A hűtlen kezelés gyanúját táplálja például az, hogy a többségi állami befektető, az MFB a szavazatoknak csak a 20-50 százalékát bírja, vagyis nincs érdemi befolyásolási lehetősége a célpontokra – nehéz is így a gondos közpénzkezelés alaptörvényben is rögzített követelményének eleget tenni.

Hozzászólások